Kiadó
Európa Könyvkiadó
Kiadás éve
1961
Műfaj I.
Naturalista regény
Műfaj II.
Társadalmi regény
Egyetlen este elég hozzá, és egész Párizs a lábai előtt hever. Nana nem tud énekelni, színészkedni sem igazán, a közönség mégsem bír betelni vele. Zola egyik legmerészebb és leghíresebb regénye ott kezdődik, ahol a színpad fényei fölgyúlnak, és egy különös, szinte megmagyarázhatatlan vonzerő uralma alá hajtja a főváros férfiait.
A századvég Párizsa itt a maga teljes pompájával és kétes csillogásával tárul elénk: fényűző estélyek, háttérben zajló alkudozások, grófok és bankárok, akik mindenüket kockára teszik egyetlen mosolyért. Zola kíméletlenül pontos szemmel figyeli a korszakot, mégis úgy írja meg, hogy a lapok szinte maguktól peregnek.
A Rougon-Macquart-ciklus kiemelkedő darabja ez a könyv, amelyről a megjelenése idején sokat vitatkoztak, és amely ma is képes provokálni, elgondolkodtatni, sőt megborzongatni. Nem véletlen, hogy a világirodalom egyik emblematikus nőalakja született meg benne.
Ez az 1961-es kiadású példány igazi gyűjtői és olvasói csemege. 📖 Aki egyszer belekezd, annak nehéz lesz letennie.
Hölgyeim és uraim, íme a regény, amelyben egy színésznő egyetlen hang kiejtése nélkül (vagyis hát, igaz, ami igaz, hamisan énekelve) sikerre viszi az egész színházat. Ha ezt a mai tehetségkutatók látnák, valószínűleg pánikba esnének.
Nana ugyanis nem azért híres, amiért a legtöbb primadonna. Azt mondják, a színpadra lépése után a nézőtér férfitagjai egyszerre felejtenek el pislogni, a pénztárcájuk pedig, hm, hirtelen sokkal lazábban nyílik. Zola pedig ezt a sajátos jelenséget szikrázó humorral és még szikrázóbb éleslátással írja le: a gróf is elveszíti a fejét, a bankár is, és még a szomszéd úr is, aki addig csak a ház tisztaságára figyelt.
A regény ugyan komoly társadalomkritika, mégis akad benne bőven mosolyra fakasztó helyzet. Párizs úri társasága olyan komolyan veszi magát, hogy az már szinte komikus. 😄
Ráadásul ez az 1961-es kiadás szép, patinás példány, ami a polcon is jól mutat. Vigyázat: a lapjain Nana ugyanúgy elbűvöl majd, mint a Variété színház közönségét.
Képzelj el egy lányt, aki a semmiből érkezik, és egyetlen estére meghódítja a várost. Nincs különösebb hangja, színpadi tehetsége sem túl sok, de a közönség mégsem tud levenni róla a szemét. Ismerős? Zola 1880-ban már pontosan tudta, hogyan működik a hírnév, amikor a figyelem egyenlő a hatalommal. Hogy ez a hatalom meddig tart, és mibe kerül, azt a regény mutatja meg.
A *Nana* nem az a kötelező olvasmány, amitől ásítanod kell. Ez egy vérbeli társadalmi thriller csillogó estélyekkel, féltékenységgel, pénzzel és rossz döntésekkel. Olyan, mintha egy luxusszériát bingelnél, ahol mindenki imádja a főszereplőt, és közben mindenki kihasználja. 😏
Ha szerinted a mai influencerkultúra, a láthatóság hajszolása vagy a „kit ki használ ki” kérdése új dolog, ez a könyv meg fog lepni. A rivalizálás, az utánzás és a látszat uralma százötven évvel ezelőtt sem volt másképp. Zola nem moralizál, hanem élesen néz, és ettől lesz kényelmetlenül jó.
Egy 1961-es kiadás ráadásul remek, kézbe vehető „vintage” darab a polcra. Olvasd el, mielőtt a következő nagy sztártörténetet kommentelnéd.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A *Nana* a Rougon-Macquart-ciklus egyik legismertebb kötete, és már megjelenésekor is nagy vihart kavart. A korabeli fogadtatásra jellemző volt a kettősség. Az olvasók és a közönség tömegesen vetették rá magukat a könyvre, a kritikusok egy része viszont erkölcstelennek és túlzónak tartotta Zola nyers, fiziológiai részletekben gazdag ábrázolását. Mások éppen ebben látták az érdemét: a tabuk nélküli, kíméletlen társadalomrajzban.
A szakirodalom azóta is a francia naturalizmus egyik csúcsteljesítményeként tartja számon. Elismerik a nagy ívű, sokszereplős kompozíciót, a színházi és párizsi felső tízezres világ szuggesztív megjelenítését, valamint a központi figura mítoszteremtő erejét. Nana egyszerre valóságos nőalak és sűrített jelkép, amely a Második Császárság társadalmának ellentmondásait hordozza.
A későbbi értelmezések gyakran hangsúlyozzák, hogy Zola nem pusztán botrányt keresett. A tudományos igényű megfigyelés, az öröklődés és a környezet szerepének vizsgálata szervesen illeszkedik a ciklus tervébe. A magyar olvasóközönség régóta ismeri és értékeli a művet, amely számos kiadásban jelent meg. A szakmai vélemények többsége ma is egyetért abban, hogy a *Nana* erőteljes, nyugtalanító és időtálló olvasmány.
📰Aktualitása
Zola regénye a Második Császárság Párizsát ábrázolja, de a kérdései meglepően mai fülnek szólnak. Kié a test, kié a kép, és ki profitál abból, amit mások látni akarnak? A *Nana* a hírnév, a vágy és a pénz hármasát vizsgálja, vagyis olyan erőkét, amelyek a közösségi média, a celebkultúra és a figyelemgazdaság korában újra a középpontba kerültek.
Szociológiai szempontból is izgalmas olvasmány. A könyv megmutatja, hogyan működik a kettős mérce: a társadalom egyszerre emeli fel és ítéli el azt, aki a vágyait kiszolgálja. A férfiak hatalmi pozíciója, a nők kiszolgáltatottsága, az osztálykülönbségek és a státuszféltés ma is ismerős témák.
Politikai értelemben Zola egy látszatokra épülő, fényűző elit erkölcsi kiüresedéséről beszél. Ez a figyelmeztetés a mai közéleti viták idején sem veszített erejéből. A regény arra tanít, hogy a csillogás mögé érdemes benézni, és hogy a felelősség ritkán csak egyetlen emberé.
Ezért érdemes ma is kézbe venni: nem múzeumi darab, hanem éles tükör, amelyben a saját korunk is felismerhető.
👥Fogadtatás és népszerűség
Amikor a Nana 1880-ban könyv alakban megjelent, Zola neve már messze túlmutatott az irodalmi szalonokon. Az *Gyilkos ital* (*L'Assommoir*) sikere után az olvasók kíváncsian várták a folytatást. A regény hamar a nagy viták tárgya lett: a korabeli kritika egy része erkölcstelennek és kihívónak tartotta, mások a Második Császárság képmutató világának könyörtelen tükrét látták benne.
Zola szerint a naturalizmus nem szépíteni akar, hanem megmutatni. Ez sokaknak kényelmetlen volt, de a kíváncsiságot csak fokozta. Az író pályatársai közül többen elismeréssel szóltak a műről, és a levelezésekből az is kiderül, hogy a nagy elődök is figyelemmel követték Zola munkáját.
A regény később is megmaradt a sorozat, a *Rougon-Macquart család* egyik legismertebb darabjának. Címszereplője a női csábítás és a társadalmi kiszolgáltatottság egyik leghíresebb irodalmi alakja lett, nevét a köznyelv is átvette. Színpadi és filmes feldolgozások is születtek belőle, az olvasók pedig a mai napig vitatkoznak: áldozat vagy áldozathozó? Éppen ez az örök kérdés tartja életben.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne ijedj meg: a Nana önállóan is olvasható, nem kell hozzá ismerned a Rougon-Macquart-sorozat többi kötetét. Aki viszont járt már az *Gyilkos ital* világában, apró, szép ráismeréseket kap ajándékba.
Kezdd időben, és adj neki esélyt! A nyitány lassabb, a párizsi színházi világ részletes leírásával indul, de ez a hangulatteremtés alapja. Ha túljutsz rajta, a regény magával ragad.
Olvasás közben figyeld a hátteret, ne csak a főszereplőt. Zola a díszleteken, a ruhákon, a pénzen és a társasági beszélgetéseken keresztül rajzolja meg a korszakot. Érdemes azt is megfigyelni, hogyan változik a környezet hangulata, mert sokat elárul a történet mélyebb jelentéséről.
Mit ne várj? Nem pikáns kalandregényt, és nem is könnyű, gyors fordulatokkal teli lektűrt. Ez társadalomrajz, drámai erővel, kendőzetlen szemlélettel.
Kinek ajánlom? Aki szereti a klasszikus francia irodalmat, a nagy realista és naturalista regényeket, vagy aki kíváncsi a 19. századi Párizs fényére és árnyékára. Egy hosszú téli estére tökéletes társ. 📖
✒️A szerzőről – érdekességek
Zola nem szívesen írt az íróasztal mellől kitalált világokról. A Nana előtt alapos „terepmunkát” végzett: a feljegyzései szerint a párizsi színházak és a félvilág körében gyűjtött tapasztalatokat, és megfigyelte, hogyan működik a luxus, a hírnév és a pénz világa. Ez a módszeres, szinte újságírói alaposság jellemezte a naturalista Zolát.
Nana alakja az *Gyilkos ital* mellékszereplőjeként tűnt fel, de olyan erőssé vált, hogy Zola egy egész regényt szentelt neki. A figura a képzőművészeket is megihlette: Édouard Manet Nana című festménye 1877-ben, a regény megjelenése előtt készült, ugyancsak az *Gyilkos ital* szereplőjéhez kapcsolódóan. Zola és Manet között egyébként szoros barátság volt.
Zola nemcsak regényíró volt: 1898-ban a Dreyfus-ügyben írt *J'accuse...!* nyílt levelével az egész országot megrázta, ami miatt pert is kapott, és egy időre Angliába kellett menekülnie. Halála 1902-ben máig vitatott körülményekkel járt: hivatalosan egy kémény okozta szénmonoxid-mérgezés áll mögötte, de a politikai gyilkosság gyanúja is felmerült.
🎯Célközönség
A Nana azoknak szól, akik szeretik, ha egy regény nemcsak mesél, hanem magával is ránt: a nagyvárosi csillogás, a színházi függöny mögötti világ és a társasági képmutatás izgalmas tablója ez. Ajánlom a 19. századi francia irodalom kedvelőinek, a naturalizmus iránt érdeklődőknek, de azoknak is, akik a Kaméliás hölgy vagy a Szépfiú után valami keményebbet, őszintébbet szeretnének.
Megjelenésekor, 1880-ban a regény egyszerre volt irodalmi esemény és botrány. A korabeli közönség egy része felháborodva, más része kíváncsian olvasta, hiszen nyíltan beszélt arról, amiről a polgári szalonokban csak suttogtak. Ma már nem a pikantéria az elsődleges vonzereje. Az olvasók a társadalomrajz erejéért, a korszak pontos megfestéséért és az emberi gyarlóságok kíméletlen ábrázolásáért veszik kézbe.
A célközönség tehát változott: a szenzációhajhász kíváncsiságot felváltotta a klasszikus iránti tudatos érdeklődés. Egyetemisták, irodalombarátok és gyűjtők egyaránt keresik. Aki Zolát még nem olvasott, a Nanával könnyen megszeretheti, mert a szerző kendőzetlenül ír, mégis lebilincselően.
💎Kiadás, ami sokat ér
Ez az 1961-es magyar kiadás a hazai Zola-olvasás egyik jellegzetes darabja. Az ötvenes-hatvanas években a világirodalmi klasszikusok újra bőségesen jelentek meg, így a példány nem ritka, és nem is ez a Nana legkeresettebb kiadása. A gyűjtői érték elsősorban az állapoton múlik. A tiszta, ép gerincű, hiánytalan, lehetőleg védőborítós példány többet ér, mint a szamárfüles, firkált vagy kopott.
Óvatos becslés szerint a mai antikvár piacon a hasonló korú, jó állapotú példányok általában szerény áron mozognak. Pontos összeget nem érdemes ígérni, mert az ár függ a kiadótól, a sorozattól, a borítótól és az illusztrációktól.
Ennél jóval keresettebbek lehetnek a régebbi, két világháború közötti vagy még korábbi magyar kiadások, különösen szép kötésben vagy ritkább sorozatban. Aki viszont olvasni szeretné a regényt, vagy a Zola-életmű hiányzó darabját keresi, annak ez a kiadás kedvező árú, tisztes választás. Vásárlás előtt érdemes ellenőrizni a kiadói adatokat, a fordító nevét és a kötet teljességét. 📚
🔎Érdekesség a könyvről
A Nana nem előzmények nélkül született: a címszereplő már Zola korábbi regényében, A kocsmában feltűnik, még gyerekként. Zola később kinőtte belőle azt a lányt, akinek a regényt szentelte. A Rougon-Macquart című hatalmas regényciklus egyik tagja ez a mű, amely egyetlen család sorsán át ábrázolja a Második Császárság korát.
A szerző híres volt alapos kutatómunkájáról. Sokat jegyzetelt, megfigyelt, és a korabeli beszámolók szerint a félvilág világába is bepillantást nyert, hogy hitelesen írhasson róla. A regény megjelenése előtt erős reklámkampány előzte meg, a címet pedig egész Párizs ismerte, mielőtt a könyvet kézbe vehette volna.
Édouard Manet is megfestette Nana alakját. Képe a korabeli közönségnek éppoly pikáns volt, mint a regény. A festő és az író barátsága jól mutatja, mennyire összefonódott ekkoriban a francia irodalom és a modern festészet.
Zola később a Dreyfus-ügyben is történelmet írt a „J'accuse…!” című nyílt levelével. Halála máig körüllengett pletykák tárgya: hivatalosan szénmonoxid-mérgezés okozta, de egyesek szerint nem volt véletlen.
📚Hasonló könyvek
Émile Zola – A kocsma
Émile Zola – Hölgyek öröme
Guy de Maupassant – Szépfiú
Alexandre Dumas fils – A kaméliás hölgy
Honoré de Balzac – A kurtizánok tündöklése és nyomorúsága