Kiadó
Révai Nyomda
Kiadás éve
1946
Műfaj I.
Lélektani regény
Műfaj II.
Polgári dráma
Egy kastélyban, kétezer gyertya fényénél, két öregember ül egymással szemben. Negyven év hallgatás után az egyik végre kimondja mindazt, amit sosem mondott el. A másik hallgat. Az éjszaka eltelik, a gyertyák csonkig égnek — és közben kiderül, hogy a barátság, a szerelem és az árulás nem olyan egyszerű fogalmak, mint azt az ember egész életén át hitte.
Márai Sándor 1942-ben írta A gyertyák csonkig égnek című regényét, és az egész könyv lényegében egyetlen hosszú, pusztító erejű monológ — de micsoda monológ. Nem akció, nem csavaros cselekmény — hanem a kimondott szó erejének demonstrációja: hogyan tud egy vallomás évtizedek mélységéből felszínre hozni minden elfojtott szenvedélyt, minden meggyötört kérdést.
A regény harmincnál több nyelven jelent meg, és milliós példányszámban kelt el a világon. Nem egy szokványos siker — hanem egy könyv, amelyet az olvasók egymásnak adnak tovább, mert valami olyat mond el az emberi viszonyokról, amit más nem mer, vagy nem tud ilyen pontossággal megfogalmazni.
Ha olvasta már, tudja. Ha még nem — ez az az este. 📖
Szóval van egy könyv, amelyet Márai maga sem kedvelt különösebben, a magyar irodalomkritika sokáig nem sorolta a legjobb művei közé, a francia fordítás megjelenésekor alig vette észre valaki — és mégis ez lett az egyik legtöbbet olvasott, legtöbb nyelvre lefordított magyar regény a 20. században.
Hogyan? Egy olasz kiadó 1998-ban felvette a katalógusába, aztán a németek is kiadták, és egyszer csak az emberek elkezdték egymásnak nyomni a kezébe: „Ezt el kell olvasnod." A The Guardian, a Washington Post és a Times Literary Supplement mind megírta: igen, ez valami különleges.
A regény titka valahol ott rejlik, hogy bár egy bizonyos korban és társadalomban játszódik, az amit elmond a barátságról, hűségről és árulásról — az minden korban, minden ember számára felismerhetően igaz. Az ember belép Henrik tábornok kastélyába, és egyszer csak rájön: ez az ő történetük is. Valakinek, valamikor, valahogy. 😄
Képzeld el: valaki vár negyven évet, hogy elmondja azt, amit akkor kellett volna. Aztán amikor végre szemtől szemben ülhet a másikkal — addig beszél, amíg a gyertyák ki nem égnek. Ez a könyv alapszituációja, és hidd el: sokkal izgalmasabb, mint amilyennek hangzik.
Márai nem sztoriról ír — hanem igazságról, amelyet az ember egész életén át elhalaszt. Ismerős? A generációnknak talán különösen az: az el nem mondott szavak, a meg nem vívott viták, a kibeszéletlen kapcsolatok — ez mind ott van ebben a könyvben, csak más díszletben.
A regény ma is 30+ nyelven kapható, milliós példányszámban kelt el — és nem marketingnek köszönhetően, hanem egyszerűen azért, mert az emberek olvasták és továbbadták egymásnak. Ez az organikus siker ma ritka jelenség.
Ha szereted a lélektanilag mély, jól megírt, kompakt (170 oldalas!) könyveket, amelyek után el kell gondolkodni — ez a regény neked szól. Nem kell hozzá irodalomtörténeti háttér, csak nyitottság. 📚
Ár
8 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A gyertyák csonkig égnek kritikai fogadtatása kettős és izgalmas. A megjelenéskor — 1942-ben — hatalmas olvasói siker volt, Márai legtöbbet kiadott műve lett, ám a kritikusok megosztottak voltak. Borbély László azt kifogásolta, hogy az írónak „már nincs egyetlen vidám hangulatot keltő mondata"; mások az állóképszerűséget és a pózosságot bírálták. A kiegyensúlyozottabb hangok — mint Herceg Jánosé — elismerték: „Stílusa olyan kiforrott, olyan felszabadult, olyan biztos — igényességben is —, amilyen Krúdy óta nem volt magyar írónak."
A hazai irodalomkritika a regényt sokáig nem sorolta Márai legambiciózusabb művei közé — a Napló és az Egy polgár vallomásai magasabbra értékeltetett. Annál meglepőbb a nemzetközi áttörés: 1998-as olasz (Le braci), majd 1999-es újrafordított német (Die Glut) kiadása után a recenzensek egyhangúan a 20. századi európai próza egyik gyöngyszemének nevezték. A The Guardian, a The Observer, a Washington Post és a Times Literary Supplement mind rendkívül pozitív hangvételű kritikákat közölt az angol kiadás megjelenésekor.
📰Aktualitása
A gyertyák csonkig égnek mai aktualitása paradox módon éppen az időtlenségében rejlik. A regény a Habsburg Monarchia letűnt világa iránt érzett nosztalgián túl valami sokkal mélyebbet érint: a hosszú hallgatás és az elmaradt leszámolás emberi drámáját.
Kimondani vagy elhallgatni? — ez a kérdés ma is éppen olyan éles, mint Márai korában. A hosszú éveken át visszafojtott igazságok, a kibeszéletlen kapcsolati traumák, a megbocsátás vagy a konfrontáció dilemmája: ezek a pszichológiai témák ma a terápiás kultúra, a párkapcsolati diskurzus, a személyes fejlődés irodalmának alapkérdései — és Márai 1942-ben mindezt egy regény keretein belül fogalmazta meg, a maga kíméletlen pontosságával.
A Monarchia-nosztalgia dimenziója is aktuális: egy elveszített, polgári rend utáni vágyakozás, amely az identitásukat kereső közép-európai olvasókban ma is mély húrokat penget. A regény ezért szól hozzánk — nem csak magyarokhoz, hanem minden olvasóhoz, aki értékrendjét veszteséggel együtt élte meg.
👥Fogadtatás és népszerűség
A gyertyák csonkig égnek fogadtatástörténete az irodalmi sikertörténetek egyik legtanulságosabb példája. Magyarországon 1942-es megjelenésekor azonnal bestseller lett — Márai legtöbb kiadást megérő regénye —, ám az irodalomtörténeti rangsorban nem kapta meg az első helyet. A kommunista hatalomátvétel után Márait indexre tette az állami kultúrpolitika, és neve évtizedekre eltűnt a nyilvános irodalmi életből.
A rendszerváltás után Márai hazai újrafelfedezése és egyidejűleg az 1998-as olasz kiadás (Adelphi, Le braci) egymástól szinte függetlenül indított el két párhuzamos sikersztorit. Az Adelphi katalógusában 779 kötet között 19 Márai-mű szerepel — ez önmagában mutatja, milyen mélységű itáliai elismerésről van szó. A német kiadás negyedmillió példánya, majd az angol változat (Embers, 2001) tovább duzzasztotta a sikert.
Ma a regény 30+ nyelven olvasható, milliós összpéldányszámmal — egy olyan magyar regény esetében, amelyet maga a szerző sem tartott főművének, ez valóban rendkívüli eredmény.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A gyertyák csonkig égnek rövid könyv — alig 170 oldal —, mégis olyan, amelyet nem érdemes rohanva olvasni. Legjobb egy hosszabb estére, csendben, jó fényben — és ha a könyv hangulata szerint akar olvasni, akkor valóban gyertyafénynél.
Az olvasás első felében érdemes nem sietni az ítélettel: a tábornok monológja lassan, rétegről rétegre tárja fel a múltat, és az első benyomások nem mindig tartanak ki a végéig. Figyeljen arra, mit mond Henrik — és mit nem mond, amit hallgat. A két szólam között ott van a regény igazi titka.
Ne várjon meglepetésfordulatot vagy látványos feloldást: Márai nem a cselekmény zárt lezárásával dolgozik, hanem az elszabadult belső monológ logikájával, amely a befejezés után is tovább zúg az olvasóban. Ez meglepő lehet, ha regényt megszokott módon olvas — de ha engedi, hogy a hangulat elvigye, rendkívüli élményt kap.
Különösen ajánlott azoknak, akik szeretik a lélektani drámát, a pontos, igényes prózát, és nem félnek olyasmitől, ami utólag gondolkodásra késztet.
✒️A szerzőről – érdekességek
Márai Sándor (1900–1989) élete önmagában is regényre méltó. Kassán született, szepességi német polgárcsaládból, eredeti nevén Grosschmid Sándor Károly Henrik — a „Márai" névválasztás már önmagában is programszerű magyarság-vállalás volt.
Az emigráció döntő fordulat volt: 1948-ban hagyta el Magyarországot, előbb Olaszországban, majd New Yorkban, végül San Diegóban élt. Emigrációban is kizárólag magyarul írt — nem hitte, hogy művei lefordíthatók. Csodálatos tévedés: éppen fordítások révén vált világíróvá.
Utolsó naplóbejegyzése 1989. január 15-én született: „Várom a behívót, nem sürgetem, de nem is halogatom. Itt az ideje." Február 21-én San Diegóban öngyilkos lett. Holttestére napokkal később találtak rá — egyedül, a Csendes-óceán partján.
Halála után posztumusz Kossuth-díjat kapott, visszaállították akadémiai tagságát — mindezt egy olyan ember esetében, akit Magyarország évtizedeken át nem volt hajlandó elismerni. Az írói sors és az emberi tragikum ritkán szövődik össze ilyen mélyen.
🎯Célközönség
A gyertyák csonkig égnek eredeti, 1942-es olvasóközönsége a polgári Magyarország művelt rétege volt: az a közeg, amely Márai többi regényén is nevelkedett, és amely értette a Monarchia-nosztalgia, a polgári értékrend és az erkölcsi súlyosság iránti vonzódást.
A mai olvasói tábor összehasonlíthatatlanul szélesebb és nemzetközibb. A regény Európa-szerte, az angolszász világban, Ázsiában és Latin-Amerikában is olvasott — legyenek azok idős polgárok, fiatal irodalomkedvelők, könyvklub-tagok vagy épp olyasvalaki, akinek barátja nyomta a kezébe a kötetet azzal: „Ezt olvasd el."
Különösen ajánlott azoknak, akiket érdekelnek a lélektani mélységű, igényes, de rövid regények — azoknak, akik nem félnek egy nehéz, kimondatlan kérdéstől, és szívesen ülnek bele egy olyan könyv hangulatába, amely még napokkal az olvasás után is visszhangzik. Első Márai-könyvnek is tökéletes választás — bár figyelmeztetés: a legtöbb olvasó ezután nem áll meg egyetlen könyvnél.
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyertyák csonkig égnek gyűjtői értékét elsősorban az 1942-es első kiadás képviseli — ez a Révai Kiadónál megjelent, eredeti kötet azóta a magyar antikváriumi piac egyik keresett ritkaságává vált. Jó állapotú, teljes példányokért antikváriumokban és árveréseken több tízezer forintos összegek is felmerülhetnek, különösen, ha dedikált a példány.
A rendszerváltás körüli és azt követő Helikon-kiadások (1990-es évektől) ma már olcsón és könnyen elérhetők, 940–3500 Ft körüli antikvár áron — ezek inkább olvasói, mintsem gyűjtői darabok. Különleges értéket képvisel azonban egy-egy korai, számozott vagy díszkiadás, ha igényes tipográfiával, különleges borítóval jelent meg.
A külföldi kiadások gyűjtői szempontból szintén érdekesek: az 1998-as Adelphi-féle olasz Le braci és az 1999-es német Die Glut első kiadásai ma már a Márai-kultusz ereklyéinek számítanak, és gyűjtőik körében egyre keresettebbek. Ezek értéke jellemzően emelkedő tendenciát mutat, mivel Márai internationális megítélése tovább erősödik.
📚Hasonló könyvek
Márai Sándor – Egy polgár vallomásai
Márai Sándor – Eszter hagyatéka
Szabó Magda – Az ajtó
Stefan Zweig – A sakk-novella
Albert Camus – Az idegen