Kiadó
Stephaneum Nyomda
Kiadás éve
1904
Műfaj I.
Vallásos regény
Műfaj II.
Keresztény lélektani próza
Egy napon tizenkét szegény halász gyűlik össze Jeruzsálem fölött, egy hegyen. Innen indul Marchal Viktor „Szeressetek!” című regénye, amely tulajdonképpen egy nagy ívű, lírai meditáció Krisztus tanításának lényegéről: minden benne van ebben az egy szóban, hogy „Szeressetek!” („Tout est là” – „Minden ebben van”).
A mű francia eredetijét Rada István dr. fordította magyarra, és 1904-ben jelent meg Budapesten, a Stephaneum Nyomda R. T. kiadásában. A korabeli olvasóközönség számára ez a regény egyszerre volt szépirodalom és lelki olvasmány: a mindennapi élet kérdésein keresztül mutatja meg, hogyan hat az ember benső világára és sorsára az, hogy mennyire tud szeretni. Prohászka Ottokár egy másik művében Marchalt emeli ki példaként arra, hogyan tud a teológia aszketikává, a dogmatika pedig lelki olvasmánnyá válni az irodalom segítségével.
A könyv ma igazi antikvár-különlegesség: egy olyan korszak üzenetét hozza át, amikor a keresztény hit és a szépirodalom természetes egységet alkotott. Ha olyan lelki hangolódásra vágyik, amely nem prédikál, hanem történeten keresztül vezet közelebb a szeretet parancsának megértéséhez, akkor ez a kötet csendes, elmélyült olvasmányélményt ad.
Ha azt gondolja, hogy egy 1904-ben kiadott, vallásos regény csak szigorú, komor és nehézkes lehet, Marchal Viktor „Szeressetek!” című könyve kellemes meglepetést fog okozni. Igen, a mű Krisztusról, az apostolokról, a szeretet parancsáról beszél — de ezt nem száraz hittanként teszi, hanem élő figurákon, hétköznapi helyzeteken keresztül.
A könyv már a címével is mosolyogva „spoilerez": mindent elmond előre — és mégis, az olvasó útja addig, míg belül is eljut ugyanide, tele van apró, emberi felismerésekkel. A francia eredeti alcíme („Tout est là”) mintha azt sugallná: „Ne keress bonyolult dogmákat, minden fontos dolog ebben a szóban benne van." És valóban, a regény újra és újra visszatér ehhez a középponthoz.
Az a fajta könyv ez, amelyet az ember talán lassabban olvas, néha le is tesz, aztán mégis visszatér hozzá — mert jól esik a hangja. Ha egy kicsit túl sok volt a zaj a világból, néha jól jön egy ilyen „1904-es detox": egy könyv, amely nem instrukciókat ad, hanem csendben emlékeztet valamire, amit már amúgy is tudunk. 😄
Első ránézésre egy 1904-es vallásos regény nem tűnik a „TBR" (to be read) lista élére kívánkozó darabnak. De ha mögé nézel, Marchal Viktor „Szeressetek!” című könyve pont arról beszél, amiről ma is minden más: mihez kezdünk a szeretetparancs és a valóság közötti szakadékkal.
A regény azt mutatja meg, hogyan próbálnak „átlagos" emberek — halászok, családapák, kétkedők — valamit kezdeni azzal, hogy elhangzik: „Szeressétek egymást!” Nem idealizált szentek, hanem esendő figurák küzdenek a féltékenységgel, önzéssel, sértettséggel — miközben a szeretet parancsa ott lebeg fölöttük, mint egy lehetetlenül magas mérce.
Mai szemmel olvasva ez a könyv olyan, mint egy hosszú, irodalmi „podcast" arról, hogy mit jelent szeretni úgy, hogy közben az ember tele van sebbel, védelemmel, büszkeséggel. Nem kell hozzá vallásosnak lenned — elég, ha érdekel, hogyan gondolkodott erről egy finom lelkű 19–20. század fordulós szerző. És igen: a cím kicsit „oldschool", de a kérdés, amit feltesz, nagyon is mostani.
Ár
19 800 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A „Szeressetek!” nem tartozik a legismertebb magyar nyelven elérhető vallásos regények közé, de a korabeli katolikus szellemi életben érezhető hatása volt. Prohászka Ottokár A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat című művében kifejezetten hivatkozik Marchal Viktor egy másik írására („Az ember benső életének befolyása társadalmi helyzetére"), és méltatja az írót, aki a teológiát „aszketikává", a dogmatikát pedig „lelki olvasmánnyá" tudja tenni.
A magyar könyvészet adatai szerint a mű francia eredetijét Rada István fordította magyarra; a fordítás és a kiadás egyaránt illeszkedik abba a szélesebb katolikus irodalmi programba, amely a 19–20. század fordulóján igyekezett olvasmányos formában közvetíteni a keresztény erkölcsi tanítást. A Stephaneum Nyomda, mint katolikus kiadó, külön figyelmet fordított az ilyen jellegű, lelki épülést szolgáló regényekre.
Konkrét, névvel ellátott irodalmi kritikát a műről ma már nehéz fellelni, de az, hogy több antikváriumban is felbukkan, és a könyvészeti adatbázisok rögzítették, arra utal, hogy a maga idejében nem elszigetelt, marginális kiadvány, hanem az akkori olvasói piac szerves része volt.
📰Aktualitása
A „Szeressetek!” aktualitása elsősorban abban rejlik, hogy nagyon tisztán, minden ideológiai körítés nélkül állítja középpontba azt a kérdést, amellyel a mai ember is küzd: mit jelent a szeretet, ha nem érzésként, hanem döntésként, magatartásként értjük? A regény szereplői nem szentéletű hősök, hanem esendő emberek, akiknek szeretniük „kellene" — de sokszor nem sikerül. Ez a feszültség ma is ismerős.
A mai társadalmi vitákban gyakran hangzik el a „szeretet" mint jelszó, legyen szó családról, közösségről vagy akár politikáról. Marchal regénye abban segít, hogy leválasszuk a szóról a felszíni, giccses jelentéseket, és visszatérjünk a saját belső küzdelmeinkhez: kit, hogyan, milyen áron tudunk vagy nem tudunk igazán szeretni.
A mű egyben hídként szolgálhat a vallásos és a „csak" spirituális, kereső olvasók között: nem dogmatikai vitákat folytat, hanem emberi történeteken keresztül mutatja meg, mit tesz velünk, ha komolyan vesszük azt a rég kimondott mondatot, hogy „Szeressetek egymást". Ebben az értelemben a könyv ma is érvényes lelki olvasmány.
👥Fogadtatás és népszerűség
A rendelkezésre álló adatok alapján a „Szeressetek!” 1904-es magyar kiadása a Stephaneum Nyomda R. T. gondozásában jelent meg, 350 oldalas terjedelemben. A Stephaneum ekkor a katolikus sajtó és könyvkiadás egyik fontos intézménye volt, ami azt jelzi, hogy a kiadó komoly olvasóközönséget várt a kötettől.
A magyar könyvészeti összefoglalók rögzítik a művet, és több antikvárium kínálatában is felbukkan, ami arra utal, hogy a könyv nem egyetlen, elszigetelt kiadásban létezett, hanem ténylegesen forgott az olvasók kezén. A századforduló katolikus olvasóközönsége számára valószínűleg lelki épülést szolgáló regényként volt jelen, amelyet papok, szerzetesek, vallásos világiak egyaránt ajánlottak egymásnak.
Ma inkább kuriózumként tartják számon: a széles körben ismert Móra-, Gárdonyi- vagy Prohászka-művek mellett ez a kötet egy finom, kevéssé ismert mellékszál a magyar nyelvű vallásos irodalom történetében — de éppen ez adja különös báját az antikváriumi kínálatban.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ezt a könyvet érdemes nem sietve, inkább lassú, elmélyült ritmusban olvasni. Nem krimi, nem „fordulatos" regény, hanem olyan lelki próza, amelynél a mondatokon érdemes egy pillanatra megállni. Legjobb hozzá egy csendes délután vagy este, amikor nincs rohanás — és talán jó, ha mellette ott a Biblia is, mert a szöveg számos utalást tesz az evangéliumi történetekre.
Olvasás közben érdemes azt figyelni, hol ismer magára az ember: nem dogmatikai állításokban, hanem a szereplők küzdelmeiben — amikor nehéz szeretni, amikor könnyebb elfordulni, amikor a büszkeség, a félelem vagy a megszokás felülírja a szeretet parancsát. Nem baj, ha nem minden rész szól egyformán erősen; inkább olyan ez, mint egy lelki napló: vannak oldalak, amelyek különösen találóan „ütnek".
Ne várjon modern, ironikus hangot vagy posztmodern játékokat: ez egy őszinte, komoly hangú vallásos regény. Aki ezt elfogadja, annak sokat tud adni; aki viszont épp a komolyságra vágyik egy zajos világban, annak kifejezetten gyógyító olvasmány is lehet.
✒️A szerzőről – érdekességek
Marchal Viktorról kevés, szórványos adat áll rendelkezésre, de a nemzetközi könyvészeti nyilvántartások szerint Viktor Marchal 19. századi francia szerző volt, akinek több munkája is megjelent vallásos, lelki témákban. Műveit gyakran fordították katolikus közegben, ami magyarázza, hogy Rada István is érdemesnek tartotta a magyarításra.
A magyar nyelvű kiadás címoldala kiemeli: a mű „franciából fordította dr. Rada István", ami azt jelzi, hogy a hazai katolikus értelmiség fontosnak tartotta elhozni a magyar közönségnek a korabeli francia lelki irodalom értékeit. A Stephaneum Nyomda R. T. katolikus sajtóvállalatként számos ilyen fordítást közölt, Marchal könyve ebbe a sorba illeszkedik.
Érdekességként: más teológiai művek — például Prohászka Ottokár írásai — is hivatkoznak egy Marchal V.-ként jelölt szerzőre, aki „az ember belső életének" társadalmi hatásáról ír, és akinek lélektani érzékenységét külön is méltatják. Ez alapján Marchal olyan író lehetett, aki a teológia és az irodalom határán, a lelki élet finom rezdüléseit próbálta megragadni.
🎯Célközönség
A „Szeressetek!” eredeti célközönsége egyértelműen a katolikus, vallásos olvasóközönség volt: papok, szerzetesek, vallásos családok, nőegyletek, egyházi iskolák tanár- és diákközösségei. A Stephaneum Nyomda R. T. profiljából adódóan a könyv az egyházi struktúrákon keresztül is terjedt.
Ma a kötet leginkább vallásos érdeklődésű olvasóknak, lelki olvasmányt keresőknek, egyháztörténet és katolikus irodalom iránt érdeklődőknek szól. De megszólíthatja azokat is, akik nem gyakorló hívők, de nyitottak a lélektani mélységű, hitelesen ábrázolt belső küzdelmek iránt.
Antikváriumi közegben különösen a gyűjtők, bibliakutatók, régi vallásos kiadványokat gyűjtők számára érdekes: egy olyan korszak lenyomata ez, amikor a hit és az irodalom közös nyelvét még széles olvasóközönség beszélte.
💎Kiadás, ami sokat ér
A 1904-es Stephaneum Nyomda R. T.-kiadás (350 oldal, könyvkötői kötés) ma főként antikvár értéket képvisel. Ez azt jelzi, hogy a kötet nem tartozik a ritka, kiugróan magas áron forgó könyvek közé, inkább stabil, megfizethető antikvár darab.
Gyűjtői értékét növelheti, ha a kötet eredeti kiadói kötésben, jó állapotban, esetleg korabeli tulajdonosi bejegyzésekkel, ex libris-szel rendelkezik. Mivel a Stephaneum kiadványai egyre inkább a hazai egyháztörténeti kutatás érdeklődésének középpontjába kerülnek, hosszabb távon egy-egy jól megőrzött példány értéke emelkedhet.
Önálló befektetésként nem ez a legkiugróbb darab, de egy katolikus irodalmi gyűjtemény vagy egy 1900 körüli vallásos prózát bemutató polc nagyon szép, autentikus eleme lehet.
🔎Érdekesség a könyvről
A könyv alcíme — „Tout est là", azaz „Minden benne van" — önmagában is érdekes irodalmi gesztus. Nem gyakori, hogy egy vallásos regény ilyen merész állítással éljen: mintha Marchal ezzel azt mondaná, hogy Krisztus tanításának egész magva ebben a felszólításban összegződik: „Szeressetek!"
Érdekesség, hogy Prohászka Ottokár egy teológiai munkájában Marchalra hivatkozva beszél arról, hogyan lehet a lelki élet kérdéseit úgy megfogalmazni, hogy a teológia ne maradjon elvont, hanem a „szív mélységeinek" megrajzolásává váljon. Ez szépen rímel arra, amit a regényről sejthetünk: nem tételekben, hanem emberek történetében gondolkodik.
A Stephaneum Nyomda R. T. maga is jelentős szereplője volt a magyar katolikus kultúrtörténetnek: az a tény, hogy Marchal könyve itt jelent meg, jelzi, hogy a művet nem puszta fordításnak, hanem fontos lelki olvasmánynak tekintették.
📚Hasonló könyvek
Prohászka Ottokár – A keresztény bűnbánat és bűnbocsánat
Faber Frigyes – A szentek iskolája
Guardini Romano – Az Úr
Kempis Tamás – Krisztus követése
Gárdonyi Géza – Isten rabjai