Kiadás éve
1976
Műfaj I.
Családregény
Műfaj II.
Modernista regény
Van az a néhány regény, amely után az ember már nem ugyanúgy olvas. A hang és a téboly pontosan ilyen. William Faulkner, a Nobel-díjas amerikai író itt a huszadik századi irodalom egyik legmerészebb kísérletét tette le az asztalra, és közben egy olyan családi történetet mesél el, amely fájdalmasan emberi.
Az amerikai Dél egy egykor büszke famíliájának széthullását látjuk, különböző nézőpontokból, mindegyik a maga sajátos, torz és mégis meggyőző logikájával. Mintha ugyanazt a házat négy különböző ablakból néznénk, és mindegyik más igazságot mutatna. A darabok csak lassan, olvasás közben állnak össze, és ez az a pillanat, amikor az olvasó szinte hangosan felsóhajt.
A regény nem könnyű, de pontosan ettől megrázó és felejthetetlen. A címe Shakespeare Macbethjére utal, és a könyv is olyan, mintha az emberi lét zaja és kínja szólalna meg benne.
Ez az 1976-os magyar kiadás már antikvár kincsnek számít, a világirodalom egyik sarokkövét tartod majd a kezedben. Neked való, ha igazi irodalmi kalandra vágysz. 📚
Figyelmeztetés: ha azt hiszed, hogy a vasárnapi délutáni kávé mellé jó lesz kicsit „könnyedén átfutni" Faulknert, akkor a A hang és a téboly szeretettel, de határozottan szétszedi a terveidet. 😄
Ez az a könyv, amelyben az elbeszélő időnként úgy ugrál a múlt és a jelen között, mint egy túlpörgetett kenguru. Az első oldalakon talán azt mondod majd: „Ez most komoly?" Aztán beindul a varázslat. Egyszer csak észreveszed, hogy már fejben jegyzetelsz, nyomozol, kombinálsz, mintha a saját családi ebédeden próbálnád kideríteni, ki kivel van haragban és miért.
A Compson família ugyanis olyan társaság, akikkel jobb a könyv lapjain találkozni, mint a családi ünnepeken. Mindenkinek megvan a maga baja, hangja és bogara, a végén pedig te leszel az, aki mindent tud, és mégsem mer szólni.
Praktikus tanács: olvasd nyugodt fejjel, lehetőleg nem a zsúfolt villamoson. Cserébe olyan élményt kapsz, amelyről még hetek múlva is beszélni fogsz. Ráadásul az 1976-os kiadás szépen mutat a polcon, és tökéletes alkalom, hogy végre elmondhasd: elolvastam Faulknert.
Őszintén? Ez nem az a könyv, amit két metrómegálló között végigpörgetsz. Ez az, amit háromszor kezdesz újra, aztán egyszer csak bekattan, és napokig nem hagy békén.
Faulkner egyetlen család széthullását meséli el, de nem úgy, ahogy megszoktuk. Itt nincs a kezedet fogó, mindent elmagyarázó narrátor. Több nézőpontból, több hangon, megszakadó emlékekkel és ugrálós idővel kapsz egy történetet, amit neked kell összerakni. Olyan, mintha egy rejtélyes sorozatba csöppennél: az első résznél nem érted, mi folyik, a végére pedig rájössz, hogy minden jelenet visszamenőleg átíródik. 🧩
És van benne valami nagyon ismerős: a kimondatlan családi feszültség, a szülői elvárások súlya, az az érzés, hogy a múlt nem hagy elindulni. A testvéri szeretet és a gyász szintén ott van. Ha valaha ültél már úgy a családi ebédnél, hogy mindenki másról beszélt, mint amiről gondolt, itt otthon fogod érezni magad.
Egy fél évszázados magyar kiadás ráadásul kifejezetten jó tárgy: kézbe veszed, lelassulsz, és közben a telefonod is nyugton marad. Faulkner nem könnyű olvasmány, de az egyik legjobban megtérülő kihívás.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A regény 1929-es megjelenésekor nem hozott azonnali áttörést. A korabeli olvasók és kritikusok egy része zavarba jött a szokatlan szerkezettől, az időkezeléstől és a tudatáramlásos technikától. Voltak, akik nehezen követhetőnek, sőt öncélúan kísérletezőnek érezték. Már akkor is akadtak viszont olyan figyelmes olvasók, akik felismerték, hogy a formai merészség szorosan összefonódik a tartalommal.
A szakmai megítélés az évtizedek során egyre inkább a regény javára fordult. Faulknert az 1949-es Nobel-díj után végleg a XX. századi próza nagyjai között tartották számon, és *A hang és a téboly* a legtöbbet elemzett művei közé került. Jean-Paul Sartre például külön tanulmányt írt Faulkner időábrázolásáról, amely a regény elemzésének egyik jelentős hivatkozási pontja lett.
Az irodalomtörténeti vélemények többnyire ugyanazt emelik ki: a nyelvi bravúrt, a tudatábrázolás újszerűségét, a délvidéki családtörténet mélyebb, általános emberi rétegeit, valamint a modernista regény megújítására tett hatását. A mű rendszeresen szerepel a legjobb angol nyelvű regényeket összegző listákon is. A kritikusok azt is gyakran hangsúlyozzák, hogy a könyv többszöri olvasásra érik be igazán.
📰Aktualitása
Faulkner regénye egy hanyatló déli család története, de ma is kérdéseket tesz fel, amelyeket nem lehet egyszerűen lezárni. Az egyik: mit kezdünk a múltunkkal? A Compson-család tagjai nem tudnak szabadulni a nosztalgiától, a megrögzött hagyományoktól és a régi rend illúziójától. Ez a mai társadalmi vitákban is ismerős minta, amikor közösségek a „régi szép időkbe” kapaszkodnak, miközben a jelen kikerülhetetlenül változik.
A regény emellett éles pillantást vet a családi szerepekre, a pénz és a státusz hatalmára, valamint arra, hogyan formálják az elnyomó normák az egyéni sorsokat. A Dél társadalmi egyenlőtlenségei, a faji és osztályviszonyok háttere ma is fontos kontextust ad az amerikai történelem megértéséhez. Mindez egy olyan világban szól hozzánk, amelyben az identitás, az emlékezet és a történelmi felelősség ismét középpontba került.
Végül ott van a figyelem kérdése. A könyv azt tanítja, hogy ugyanazt az eseményt többféleképpen lehet látni, és hogy a másik tudata néha nehezen megközelíthető. Ez a perspektívák ütközésének tapasztalata a mai, széttöredezett közbeszédben különösen ismerős.
👥Fogadtatás és népszerűség
A regény 1929-ben jelent meg, és a megjelenéskor közel sem aratott akkora sikert, mint amekkora hírnévre később szert tett. A kritikusok egy része értetlenül állt a szokatlan szerkezet előtt, mások viszont rögtön megérezték, hogy valami rendkívülit tartanak a kezükben. Az olvasóközönség szélesebb körét azonban nem hódította meg: Faulkner anyagi értelemben még évekig nem tudott a tollából megélni.
A fordulatot több lépés hozta el. A két világháború között és után az európai, főként a francia értelmiség fedezte fel magának Faulknert, a Nobel-díj 1949-ben pedig végleg a világirodalom élvonalába emelte. Az amerikai kánonban is egyre följebb csúszott, ma pedig rendre előkelő helyen szerepel a XX. század legjelentősebb angol nyelvű regényeit összegző listákon.
Vitatott maradt abban az értelemben, hogy az olvasók máig megoszlanak: van, aki élete egyik legnagyobb olvasmányélményeként emlegeti, más feladja az első fejezet után. Talán éppen ez az szeretet és megtorpanás adja a könyv különös vonzerejét. Aki végigmegy rajta, ritkán felejti el.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ez nem az a könyv, amelyet fél szemmel, a villamoson lehet olvasni. De ne ijedj meg: megéri a fáradságot, és sokkal emberibb, mint a híre.
Az elején légy türelmes magadhoz. Az első rész szokatlan, szétszórt, időben ugráló látásmódot kínál, és kevés fogódzót ad. Ne azzal küzdj, hogy mindent azonnal értsél. Engedd, hogy sodorjon a nyelv, a hangulat és a képek, a kirakós darabjai később a helyükre kerülnek. Segít, ha figyeled a szereplők neveit, mert érdemes észben tartani, ki kicsoda. A dőlt betűs váltásokra is figyelj: gyakran időugrást jeleznek.
Ne várj gyors, eseményközpontú cselekményt. A regény ereje a hangokban, a hangulatban és a nézőpontok összjátékában rejlik. Ha teheted, olvasd több estére elosztva, és ha az első rész után elbizonytalanodsz, lapozz tovább: a további részek könnyebben követhetők. Ha a kiadás tartalmaz függeléket vagy utószót, hagyd a végére.
Annak ajánlom, aki szereti a lassú, mély, nyelvi kalandot és az irodalmi kihívást. 📚
✒️A szerzőről – érdekességek
William Faulkner neve eredetileg Falkner volt. Az „u” betű a családi legendák szerint egy nyomdai vagy íráshiba nyomán került bele, a szerző pedig megtartotta. Mississippi északi részén nőtt fel, és egész életében a vidék szülötte maradt, ahogy képzeletbeli Yoknapatawpha megyéje is erre a tájra épült.
A hang és a téboly keletkezéséről maga Faulkner is szívesen mesélt. Elmondása szerint egyetlen erős képből indult ki, egy kislány látványából, és ebből nőtt ki a regény. Később úgy fogalmazott, hogy ez volt a könyv, amelyet a legjobban szeretett, éppen mert a legtöbb fájdalmat okozta neki. Többször is nekifutott a történetnek más-más nézőpontból, mintha nem tudna megnyugodni, amíg meg nem találja a helyes hangot.
A címe Shakespeare Macbeth című drámájából származik, abból a híres gondolatból, hogy az élet egy félkegyelmű által mesélt, hanggal és tébollyal teli mese.
Az irodalmi világban Faulkner a nyilvánosság elől is szívesen húzódott vissza. Hírnevéhez képest meglepően visszafogottan élt, mégis ő lett az amerikai próza egyik legnagyobb újítója. Ez a regény pedig az újítás egyik legtisztább példája.
🎯Célközönség
Ez a könyv nem pihenőolvasmány, hanem kihívás. Az jó vele, aki szereti, ha az olvasás munka és kaland egyszerre. Ajánlom azoknak, akik már túl vannak néhány nagy klasszikuson, és kíváncsiak a modern regény egyik fordulópontjára. Ajánlom irodalomszakosoknak, íróknak és mindenkinek, akit érdekel, mi mindenre képes az elbeszélői hang.
Megjelenésekor, 1929-ben a regény nem hozott nagy közönségsikert. A kritika és a szűk irodalmi közeg értette meg és becsülte meg, a szélesebb olvasótábor értetlenül állt előtte. A szerzőt csak a későbbi évtizedek tették világhírűvé, a Nobel-díj 1949-ben pedig végleg a nagyok közé emelte.
Ma főként tudatos, elmélyülő olvasók veszik kézbe: egyetemisták, irodalomkedvelők, a modernizmus rajongói. Az 1976-os magyar kiadás korában a világirodalmi sorozatok nyitott, művelt olvasóinak szólt. Ma ugyanezt a kört keresi, gyakran a második vagy harmadik nekifutásra.
Tipp kezdőknek: ne ijedjen meg az elején. Az első fejezet fokozatosan megnyílik, és aki kitart, sokszorosan megjutalmazódik. 📖
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyűjtők számára az 1976-os magyar kiadás elsősorban állapotfüggő tétel. Ritkaságnak nem mondanám, de a szépen megőrzött példány a Faulkner-gyűjtők és a XX. századi világirodalom kedvelői körében mindig keresett.
Ami számít:
Védőborító megléte. Ez antikváriumi körökben sokat nyom a latba. A hiánytalan, szép borítójú példány értékesebb.
Állapot. A tiszta, nem sárguló lapok, az ép gerinc és a gyűrődésmentes kötés itt is eldönti az árat.
Tulajdonosi bejegyzések. A jegyzetelt vagy aláhúzott példány olcsóbb lehet. Egy érdekes ajánlás vagy korabeli beírás viszont kuriózumként a javára is válhat.
Árban óvatosan fogalmaznék: az ilyen korú, nagy példányszámú szépirodalmi kiadások jellemzően néhány ezer forint körül mozognak. Kiváló állapotban, borítóval ennél többet is elérhetnek. Az érték ingadozik a kereslettel.
A regény állandó klasszikus, nem múló divathullám. Folyamatosan keresik egyetemi kurzusok, olvasókörök és gyűjtők. Ha pedig valaki Faulkner-sorozatot épít, a hiánytalan példány különösen jól jön neki.
🔎Érdekesség a könyvről
A cím Shakespeare *Macbeth*jéből származik, abból a híres monológból, amely szerint az élet egy ostoba mese, tele hanggal és tébolyral, de semmit sem jelent. Nehéz lenne ennél drámaibb névadó.
Faulkner a regényt több alkalommal is a legkedvesebb, de egyben legfájdalmasabb művének nevezte. Állítása szerint a történet egyetlen képből indult ki: egy kislány a fán, sáros fehérneművel. Az író többször újraírta a regényt, mert nem érezte, hogy sikerült elmondania, amit akart. A „dicső kudarc" kifejezést gyakran hozzák kapcsolatba vele.
A regényből később függelék is született, a szerző a Compson-család történetéről még évekkel később is újragondolta a világot. Az olvasók egy része azt mondja, a függelékkel együtt kerek az egész.
Egy közkeletű legenda szerint a „Faulkner" névalak a u betűvel bővült változat. A gyakran idézett történet szerint ez nyomdai elírásból maradt így, és az író nem javíttatta vissza. Ez inkább irodalomtörténeti anekdota, mint bizonyított tény.
A regényt filmre is adaptálták, de a vásznon talán még nehezebb visszaadni azt a belső világot, amelyet a szöveg olyan merészen épít fel. 🎬
📚Hasonló könyvek
Faulkner – Míg fekszem holtan
Faulkner – Abszolon, Abszolon!
Joyce – Ulysses
Woolf – Mrs. Dalloway
Woolf – A világítótorony