Kiadás éve
1968
Műfaj I.
Elbeszélések
Műfaj II.
Világirodalmi klasszikus
Vannak szerzők, akiknek a nevét elég kimondani, és az ember máris tudja: nagyon komoly olvasmány következik. William Faulkner ilyen író. Irodalmi Nobel-díjas, a huszadik századi amerikai próza egyik legmeghatározóbb alakja, és olyan mélységgel írt az amerikai Délről, bűnről, múltról és emberi sorsról, hogy a mai napig nehéz hozzá fogható hangot találni.
A Hajnali hajtóvadászat 1968-as magyar kiadása ezt a különleges világot kínálja. Ha Faulknert a regényeiből ismered, itt egy másik oldalát is megtalálhatod. Ha még sosem olvastál tőle, ez a kötet kitűnő belépő lehet, mert rövidebb terjedelemben mutatja meg, miért tartják az amerikai irodalom egyik legnagyobb mesterének.
Sűrű atmoszféra, súlyos hangulatok, hús-vér emberek és kimondatlan indulatok várnak rád. Faulknernél a hajnal sem csak napszak, hanem hangulat is: fojtott, feszült, tele sejtelemmel.
Az antikvár kiadás külön báj: kézbe venni egy több évtizedes, olvasott, megőrzött könyvet olyan, mintha az irodalom egy darabját kapnád ajándékba. 📚
Gyűjtőknek, Faulkner-rajongóknak és minőségi olvasmányra vágyóknak egyaránt kincs.
Őszintén szólva: Faulkner nem az az író, akit a strandon, egy kézzel, fagyizás közben olvasol. Ő az, akihez készülni kell. Kávé, csend, pár türelmes óra, esetleg egy kis lelki felkészülés, mint egy hosszú hegyi túra előtt. Cserébe viszont olyan kilátást kapsz, amiért érdemes volt felmászni. 😄
A Hajnali hajtóvadászat 1968-ból érkezik hozzád, tehát már átvészelt néhány divathullámot, költözést és könyvespolc-rendezést, és még mindig itt van, nem adta fel. Ez önmagában tiszteletre méltó. Az új szerzeményeidnél kevés ilyen állhatatos jellemet találsz.
Faulknerről azt mondják, hogy a mondatai néha hosszabbak, mint egy magyar ebéd vasárnap. Nem baj: a végén mindig kiderül, hová tartottak, és közben lenyűgöző, merre kanyarogtak.
Ráadásul egy Nobel-díjas szerző kötete jól mutat a polcon. Ha a vendég megkérdezi, mit olvasol mostanában, nem kell hebegned: elegáns, halk és magabiztos „Faulknert" mondasz. Az olvasói tekintélyed azonnal emelkedik.
Vigyázat: komoly irodalom, enyhe mellékhatásként elgondolkodtat.
Őszintén: Faulkner nem az a szerző, akit a buszon, két TikTok között kapsz be. De pont ezért jó. Ez a kötet olyan, mint egy digitális detox egy mississippi erdő közepén: nincs értesítés, nincs zaj, csak a természet, a csend, és az emberek, akik végre kimondják azt, amit amúgy elhallgatnának.
Faulkner a mélyebb rétegekre kíváncsi. Arra, hogy honnan jövünk, mit cipelünk magunkkal, és mennyire formál minket a család, a táj, a múlt. Ha szoktál azon agyalni, mennyire határoz meg a közeged, vagy miért nehéz kilépni a berögzült minták közül, akkor itt otthon vagy. A figurái nem tökéletesek, nem „főhősök". Esendők, makacsok, néha kegyetlenek, néha váratlanul gyengédek. Vagyis hihetetlenül emberiek.
A stílusa sem olyan ijesztő, mint a híre. A novellák rövidebb távon is működnek, nem kell hozzájuk irodalmi doktori. Csak adj nekik egy csendes estét, és hagyd, hogy elvigyenek.
Ráadásul egy 1968-as kiadás, saját tapintással, korabeli illattal, vintage hangulattal. Ez kell a polcodra, ha a könyveid nemcsak olvasnivalók, hanem kis időkapszulák is. 📚
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Faulkner pályáját már a maga idejében is megosztó csodálat övezte. Az 1949-es irodalmi Nobel-díj után végleg a XX. századi amerikai próza egyik alapvető szerzőjeként tartották számon. A szakmai recepció szerint a hatalmas regényei mellett az elbeszélései is nagyon fontosak. Itt a Faulkner-világ sűrű atmoszférája tömörebb, könnyebben megközelíthető formában jelenik meg.
A kritika rendre ugyanazokat az erényeket emeli ki: a táj és az emberi sors elválaszthatatlanságát, a déli társadalom ellentmondásainak érzékeny ábrázolását, a múlt súlyának jelenlétét és a szinte zenei mondatfűzést. A magyar fogadtatásban Faulkner a hatvanas években vált igazán ismertté, amikor a világirodalmi szemlélet erősödésével egyre több modern amerikai szerző jutott el az olvasókhoz. Az ekkori méltatások gyakran hangsúlyozták, hogy nála a helyi a legtágabb értelemben egyetemes: egy kis délvidéki közösség történetéből az emberi lét nagy kérdései bontakoznak ki.
Kritikái persze mindig is akadtak: egyesek nehezen követhetőnek találták a stílusát. Az elbeszélések azonban sokak szerint a legjobb belépők Faulkner világába. Tömörek, mégis mélyek, és a műfaj iránt érdeklődő olvasónak az életmű lényegét mutatják meg.
📰Aktualitása
Faulkner egyik legismertebb gondolata szerint a múlt nem halott, sőt még csak nem is múlt el. Ez ma talán még igazabb, mint a szerző korában. Olyan világban élünk, ahol a történelmi sebek, a társadalmi megosztottság és az identitás kérdései újra és újra felszínre törnek, és ezeket a történeteket nem lehet egyszerűen lezárni.
Faulkner déli világa messze van tőlünk, mégis ismerős. Közösségek, amelyek a hagyományra támaszkodnak, miközben megkötözi őket. Családok, amelyekben öröklődik a hallgatás. Emberek, akik a változás és a megszokott rend között őrlődnek. Ezek a feszültségek ma is velünk vannak, bármilyen földrajzi vagy politikai környezetben.
A természethez való viszony ugyancsak friss kérdés. Az ember és a táj kapcsolata, a tisztelet és a birtoklás határai a klímaválság és a környezeti felelősség korában új súlyt kapnak. Faulkner írásai emlékeztetnek arra, hogy a természet nem puszta háttér, hanem erkölcsi mérce is.
Végül ott van a felnövés, a tanulás, a felelősségvállalás örök témája. Ezért ez a kötet nem múzeumi darab, hanem élő beszélgetés múlt és jelen között.
👥Fogadtatás és népszerűség
Faulknert az olvasók és a kritikusok sokáig nem tudták hová tenni. Az 1920-as, 30-as években megjelent nagy regényei az Egyesült Államokban szerény példányszámban fogytak, a kritika pedig megosztott volt: egyesek zseniális újítót láttak benne, mások követhetetlennek találták. A fordulatot a második világháború utáni időszak hozta. Malcolm Cowley 1946-os gyűjteménye újra felfedeztette az írót az amerikai közönséggel. 1949-es Nobel-díja (amelyet 1950-ben adtak át) pedig végleg a világirodalom élvonalába emelte.
Európában, különösen Franciaországban, korán komoly tisztelői akadtak, a modern prózaírók egész nemzedékére hatott. Magyarországon a hatvanas években az Európa Kiadó és a Modern Könyvtár sorozat nyomán vált igazán ismertté. A hazai olvasók számára ő lett a Mélydél nagy krónikása.
Az 1968-as magyar kiadás ebbe a korszakba illeszkedik. A novellák, rövidebb írások mindig könnyebb belépőt jelentettek Faulkner világába, mint a nagy, szerkezetükben összetett regények. Írói megítélése ma sem egyhangú, hiszen a déli rabszolgatartó múlt ábrázolása vitákat szül. Rangját azonban alig vitatja valaki.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha még nem olvastál Faulknert, ez a könyv jó kiindulópont lehet, mert a rövidebb szövegek barátságosabbak, mint a hírhedten sűrű nagyregények. Kezdj hozzá nyugodt percekben, ne villamoson, két megálló között. Faulkner mondatai hosszan kanyarognak, és megéri hagyni, hogy elsodorjanak. Ha elakadsz, olvasd fel hangosan egy-egy bekezdését, mert a déli beszédritmus így sokkal jobban megszólal.
Olvasás közben figyeld a tájat, a természetet és a hangulatot, mert nála ezek legalább olyan fontosak, mint a cselekmény. Érdemes odafigyelni arra is, hogyan beszélnek a szereplők, és mit hagynak kimondatlanul.
Mit ne várj tőle? Gyors fordulatokat, hangos akciót vagy könnyed kikapcsolódást. Az igazi élmény a lassú, elmélyült olvasásból jön. A kötet tartalmát, a benne szereplő írásokat érdemes a tartalomjegyzékben ellenőrizni.
Neked való, ha szereted az amerikai irodalmat, a hangulatos, tájhoz kötődő prózát, vagy egyszerűen kíváncsi vagy arra, mitől lett Faulkner klasszikus. 📖
✒️A szerzőről – érdekességek
William Faulkner 1897-ben született Mississippiben, és élete nagy részét Oxford városában töltötte. Ott élt a Rowan Oak nevű házban, amely ma múzeum. Irodalmi világának színtere a kitalált Yoknapatawpha megye, amelyet saját bevallása szerint „postabélyeg méretű" szülőföldje ihletett.
A neve is jó csevegőtéma. A család eredetileg Falkner néven szerepelt, az „u" betű pedig a legismertebb történet szerint egy korai nyomdai elírás nyomán került bele. Hogy ez pontosan hogyan történt, arról ma is több változat kering.
Faulkner nem vetette meg a pénzkeresetet sem. Az 1930-as, 40-es években forgatókönyvíróként dolgozott Hollywoodban, és részt vett például a *Van, akinek van, és van, akinek nincs* meg *A nagy alvás* című filmek munkálataiban. Ő maga a filmipart gyakran nyűgnek érezte, és az írásra vágyott vissza.
A Nobel-díj átvételekor mondott beszéde az irodalomtörténet egyik leggyakrabban idézett szövege, abban azt a hitét fogalmazta meg, hogy az ember nemcsak kitart, hanem győzedelmeskedni is képes. Ugyanakkor szeretett a vidéki élet kedvtelései közé tartozó dolgokban is elmerülni: a lovaglás és a vadászat az életrajzához és írásaihoz egyaránt hozzátartozott. Ez a közeg áthatja számos novelláját. 🌾
🎯Célközönség
Ez a kötet azoknak szól, akik szeretik a súlyos hangulatú, mégis emberközeli amerikai prózát. Elsősorban azoknak a kíváncsi olvasóknak ajánlom, akik Faulknerrel most ismerkednének. Az elbeszélések és rövidebb művek ugyanis kevésbé ijesztőek, mint a nagy regényei, a faulkneri világ mégis jól átjön belőlük: a déli táj, a hagyományok súlya, a bűntudat és a büszkeség.
Megjelenésekor, 1968-ban a célközönséget a világirodalmat rendszeresen olvasó, igényes magyar olvasók adták. Őket a Nobel-díjas szerző neve és a modern amerikai irodalom iránti kíváncsiság vitte a könyvesboltba. Faulkner akkoriban rangot jelentett a polcon.
Ma más a kép. Olvassák egyetemisták, irodalomkedvelők és azok, akik a klasszikusok között kalandoznak. Gyűjtők is keresik, akik a hazai világirodalmi sorozatok szép, korabeli kiadásait szeretik. A mai olvasó a rövidebb terjedelem miatt is szívesen kezd bele: egy este alatt is elmerülhet Mississippi levegős, nyomasztó, mégis lenyűgöző világában. Aki hangulatot, emberi sorsokat és erős mondatokat keres, jó helyen jár.
💎Kiadás, ami sokat ér
Ennél a kötetnél nem a ritkaság hajtja fel az árat. A gyűjtői érték elsősorban az állapoton múlik. Az 1968-as magyar kiadás a korabeli világirodalmi kiadványok jellegzetes, jól ismert vonulatába tartozik. Az ilyen könyveket általában nem ritkaságként, hanem szerethető, olvasásra szánt példányokként keresik.
Érdemes megnézni, hogy megvan-e az eredeti védőborító. A feltűnő, korabeli grafikák sokat dobnak egy példány megítélésén, és a hiányuk gyakori. Fontos az is, hogy nincs-e kihullott lap, kiszakadt kötés, firka vagy beázás nyoma, és hogy a gerinc ép-e. Ha a könyv szép, tiszta, és még az üzleti bélyegzők vagy a régi ajándékozási bejegyzések sem zavaróak, könnyebben talál gazdára.
Az árról óvatosan fogalmazok: az ilyen példányok jellemzően a mérsékelt antikvár árkategóriában mozognak. Egy kivételesen szép, védőborítós darab ennél kicsit többet is érhet. Faulkner neve ma is jól cseng, főleg a Nobel-díjas szerzőket gyűjtők körében, ezért stabil, folyamatos az érdeklődés. Nem látványosan felkapott, de könnyen eladható és tartósan keresett darab.
🔎Érdekesség a könyvről
Faulkner élete is olyan, mintha egy déli regényből lépett volna elő. Állítólag a vezetéknevét is megváltoztatta: a családi Falkner névbe csempészte bele az u betűt. A pontos okról sokat mesélnek, de egyik történetet sem érdemes teljesen készpénznek venni.
Szülővárosa, Oxford (Mississippi) a regényeiben Jefferson néven él tovább, a kitalált Yoknapatawpha megye pedig az egész életművének színtere. Mintha egyetlen térképre rajzolta volna rá az emberi sorsok tengernyi változatát.
Bohém hírében is volt valami. Egy időben postamesterként dolgozott, és a legendák szerint nem volt túl szolgálatkész hivatalnok: a levelek kézbesítése nem érdekelte annyira, mint az írás. Később Hollywoodban forgatókönyvíróként is kereste a kenyerét, és olyan filmek körül bukkan fel a neve, mint *Az örök álom*.
Az 1949-es irodalmi Nobel-díját 1950-ben vehette át. A díjátadón mondott beszédét ma is sokat idézik, mert az emberi kitartásról és reményről szól. Faulkner híres volt arról is, hogy kerülte a nyilvánosságot, és a hírnév körüli cirkuszt inkább kínosnak találta. 🌾
📚Hasonló könyvek
William Faulkner – Fény augusztusban
William Faulkner – A hang és a téboly
Erskine Caldwell – Dohányút
Carson McCullers – A szív magányos vadász
John Steinbeck – Egerek és emberek