Kiadó
Ráth Mór Kiadása
Kiadás éve
1882
Műfaj I.
Romantikus regény
Műfaj II.
Lélektani regény
Mi történik, ha egy érző, gondolkodó ember már nem találja a helyét a világban? A Karthausi pontosan erről a kérdésről szól, és olyan szenvedéllyel, hogy a lapok szinte vibrálnak az olvasó kezében.
Eötvös József a magyar romantika egyik legnagyobb alakja, és ebben a regényében a lélek legmélyebb zugaiba vezet minket. Szerelemről, csalódásról, hitről és kételyről olvashatunk, a kolostor csendje és a világ zajossága között. A könyv egyik legnagyobb vonzereje, hogy a főhős kérdései ma is ugyanúgy megszólítanak: mi ad értelmet az életnek, és hová menekülhet az ember, ha elveszíti a bizalmát?
A regény a reformkor szellemiségét hozza el, a nagy érzelmek és a nagy gondolatok korát. Nem egyszerű kikapcsolódás, hanem igazi irodalmi élmény, amely még az utolsó oldal után is velünk marad.
Ez a példány az 1882-es kiadásból való, ezért a magyar irodalom kedvelőinek és a gyűjtőknek is különleges darab lehet. Aki szereti a klasszikusokat, itt a helye a polcán. 📖
Ha azt hitted, hogy a mai világ túl zajos, és néha legszívesebben mindent itthagynál, a regény főhőse megérti, mit érzel. Ő legalább tudott egy olyan helyet, ahol tényleg csend van. Nincs értesítés, nincs ismerős, aki "csak gyorsan megkérdezne valamit".
A Karthausi Eötvös József romantikus regénye, vagyis a szerelem, a világfájdalom és a nagy gondolatok itt nem fukarkodnak a hellyel. A hősök nem azt kérdezik, mi legyen a vacsora, hanem azt, hogy mi értelme mindennek. Azért ez is hasznos kérdés, főleg egy hosszú téli estén.
Ne ijedj meg a XIX. századi hangulattól! A mondatok egy kicsit ünnepélyesebben állnak, mint a mai üzenetek, de cserébe az érzelmek nem emojikban, hanem teljes terjedelemben érkeznek. Egy nagy sóhajtás is akár fél oldalt kaphat.
A példány 1882-es kiadású, tehát már akkor is olvasták, amikor a „lájk" még csak egy szó volt a szótárban, ha ott volt egyáltalán. Végy a kezedbe egy darab magyar irodalmat, tégy mellé egy bögre teát, és engedd, hogy a Karthausi megtanítson lassítani. 😊
Mi van, ha mindened megvan, mégis üresnek érzed az egészet? Ha az emberek körülötted csak szerepet játszanak, te meg azt érzed, hogy nem találod a helyed? Ha ez ismerős, A Karthausi neked szól, pedig 1839-ben jelent meg.
Eötvös József regénye egy fiatal férfi kiábrándulásáról és belső vívódásáról szól. Az érzelmek hullámvasútján ül: nagy vágyak, nagy csalódások, és közben az a kérdés ég benne, hogy van-e értelme az egésznek. Ma ezt úgy mondanánk, hogy a főhős szétesik a saját elvárásai alatt. Ráadásul a könyv hangja nem modoros és nem iskolás, hanem őszinte, nyers és néha fájóan pontos.
Ha szereted az olyan történeteket, amelyekben egy karakter az érzéseivel viaskodik, a „mit kezdjek az életemmel?” kérdés pedig nem hagyja nyugodni, itt rokon lelket találsz. Persze nyelvezete régies, de ez a 19. századi hangulat része, és sokaknak épp ezért lesz különleges élmény.
Ez a példány 1882-es kiadás, tehát kézben tartható irodalomtörténet. Jól mutat a polcon, és sokkal különlegesebb, mint egy újabb kötelező olvasmány. 📚
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Karthausi a magyar romantikus próza egyik korai, jelentős lélektani regénye. A kortársakat és az utókort is foglalkoztatta, hogy Eötvös a külső cselekmény helyett a főhős belső világára, a vágyak és a valóság összeütközésére figyel. A korabeli olvasók számára ez újdonság volt, a regény erős érzelmi hatást keltett. Az irodalomtörténeti hagyomány a nyugati romantikus világfájdalmas irodalom (Goethe, Chateaubriand) hatását is látja benne.
A szakmai vélemények ugyanakkor mindig megosztottak voltak. Elismerték a regény gondolati súlyát, ihletettségét és a lélekábrázolás erejét. Más olvasók és kritikusok szerint viszont az érzelmi túlfűtöttség, a szenvedélyes hangvétel és a szerkezet olykor nehézkessége megtöri a regény egyensúlyát. Ez a kettősség jellemzi a mű egész recepcióját: a hibák ellenére is fontos állomásnak tekintik Eötvös pályáján. Az író későbbi, társadalmi problémákra érzékeny regényeinek, például A falu jegyzőjének előzményét is sokan látják benne.
Az irodalomtörténeti kánon ma is számon tartja: nem csupán korszakjelző mű, hanem a magyar epika lélektani fordulatának egyik első jele. Az 1882-es kiadás ennek a hosszú olvasói életútnak egy gyűjtői darabja.
📰Aktualitása
Egy 19. századi regény vajon mit mondhat a mai világról? Meglepően sokat. A Karthausi alapélménye az elvárások és a valóság közötti szakadék, ami ma legalább olyan ismerős, mint Eötvös korában. A teljesítménykényszer, az állandó összehasonlítás és az „élj tartalmasan, légy boldog” parancsa sokakban hagy ürességet, ahogy a regény főhősében is.
A könyv ezen túl a magány és a kapcsolatok törékenysége kérdését is felveti. Egy gyorsan változó, közösségi médiától átszőtt világban sokan érzik úgy, hogy tele vannak ismerősökkel, mégis nincs igazi társuk. Eötvös hőse kiábrándultságán keresztül arról kérdez, mi az, ami tartást adhat az embernek, és hol keressük az értelmet, ha a külső világ ígéretei hamisnak bizonyulnak.
Társadalmi síkon is érdekes: a regény a közösség és az egyén viszonyára, a hit, a felelősség és a lelkiismeret kérdéseire is rákérdez. Ezek a témák Eötvös későbbi politikai és eszmetörténeti munkásságát is meghatározták. Aki ma a lelki egészségről, az értelemkeresésről vagy a nemzedéki szorongásról gondolkodik, a magyar irodalom egyik legkorábbi ilyen hangú művében találhat visszhangot.
👥Fogadtatás és népszerűség
Amikor *A karthausi* az 1840-es évek elején megjelent, a magyar regényirodalom még épp csak csipegette első lépteit. Éppen ezért Eötvös műve különösen nagy figyelmet kapott. A korabeli olvasók, főleg a fiatalabb, érzékeny lelkűek, a kor lelkivilágát megszólaltató könyvet láttak benne. A nyugat-európai romantika világfájdalma, a kételkedés, az önvizsgálat és a boldogságkeresés ekkor még újdonságnak számított magyar nyelven.
A kritika nem volt egyöntetűen lelkes. Többen hiányolták az egyenletességet, és érezték benne a külföldi minták (Rousseau, Goethe, a francia romantika) hatását. Mások épp a mély lélekrajzot és a gondolati súlyt értékelték. A mű ettől még szokatlanul komoly irodalmi esemény lett.
Később Eötvös a *Falu jegyzője* és más regényei révén még nagyobb írói rangra emelkedett, így *A karthausi* is új fényben tűnt fel. Az irodalomtörténet a magyar regény fejlődésének fontos állomásaként tartja számon. Az olvasók közt máig megoszlanak a vélemények: van, aki szívhez szóló vallomásnak érzi, más inkább korszakdokumentumnak tekinti. Az 1882-es kiadás is azt mutatja, hogy a mű még évtizedekkel később is kapós maradt.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha *A karthausit* kézbe veszed, ne akciódús kalandregényre számíts. Ez a könyv a belső világról, az érzésekről és a nagy kérdésekről szól. Érdemes tehát lassan, hangulatosan olvasni, nem sietve. Egy csendes este, egy lámpa fénye és egy csésze tea sokat segít. 📖
Olvasás közben figyelj a hangulatra és a gondolkodásmódra: arra, hogyan beszél a szereplő a szerelemről, a hitről, a csalódásról, és mit jelent számára az emberi boldogság. Ne lepődj meg, ha a nyelv itt-ott hosszabb, díszesebb mondatokat használ. A korabeli kiadások helyesírása is kicsit szokatlan lehet. Pár oldal után azonban beszippant a dallamos, ünnepélyes hang.
Ne várd, hogy a mű a mai regények tempóját hozza, vagy hogy minden kérdésre egyértelmű választ adjon. Inkább társ a gondolkodáshoz.
Kinek ajánlom? Azoknak, akik szeretik a klasszikus irodalmat, a romantikus hangulatot, vagy kíváncsiak arra, hogyan beszélt az érzésekről a 19. század embere. Gyűjtőknek és az Eötvös-életmű rajongóinak kihagyhatatlan darab.
✒️A szerzőről – érdekességek
Báró Eötvös József (1808–1871) nem csupán író volt: a magyar közélet egyik legsokoldalúbb alakja. Politikus, miniszter, az Akadémia elnöke, a népoktatás és a nemzetiségi jogok egyik legkövetkezetesebb szószólója. Mindez szinte hihetetlen annak fényében, hogy fiatalon éppen a világfájdalmas, borongós irodalom vonzotta.
*A karthausi* az első nagyobb regényei közé tartozik, és jól mutatja, mennyire hatottak rá a nyugat-európai irodalmi áramlatok. Eötvös fiatalon bejárta Nyugat-Európát, és a külföldi könyvek, eszmék, divatok mély nyomot hagytak benne. Ez érződik a regény hangján is.
Érdekesség, hogy a báró írói pályája mellett komoly közéleti szerepet vállalt: 1848-ban és 1867 után is vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. Fia, Eötvös Loránd pedig a világhírű fizikus, akiről az egyetem is a nevét kapta.
Az 1882-es kiadás azért is különleges, mert már Eötvös halála után készült, így a mű addigra klasszikussá érett. Az ilyen régi kötetek nemcsak olvasnivalót jelentenek, hanem egy darab irodalomtörténetet is a polcra.
🎯Célközönség
A Karthausi azoknak szól, akik szeretik, ha egy könyv a lélek mélyére lát. Nem pörgős kalandregény, hanem keserédes, filozofikus vallomás a boldogság keresésének hiábavalóságáról és a csalódás fájdalmáról. Aki szívesen elmerül a romantika hangulatában, és nem fél a nagy kérdésektől (mi a boldogság, mi a hit, mi az élet értelme?), annak igazi élmény lesz.
A megjelenéskor, a reformkor idején főleg a művelt, olvasó fiatalság vette kézbe. Az akkori európai irodalom magával ragadó szenvedélyei és lelki gyötrődései a magyar olvasókat is megérintették, és Eötvös regénye ebbe a világirodalmi áramlatba illeszkedett. Egy irodalmi divat és egy nemzedéki érzés szólalt meg benne.
Ma elsősorban irodalombarátok, tanárok, diákok és gyűjtők olvassák. Sokan az Eötvös-életmű kedvéért nyúlnak hozzá, mert innen indul az az út, amely *A falu jegyzőjéig* vezet. Az olvasók köre szűkebb lett, a hangnem pedig ünnepélyesebbnek hat, mint a mai prózáé. Ezért ma lassabban, figyelmesebben érdemes olvasni. Cserébe hosszan elgondolkodtat, és sokáig bennünk marad. 📖
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyűjtők számára a legnagyobb érték mindig az első kiadás, amely a regény megjelenésekor, a reformkorban látott napvilágot. Ez ritka, és ha jó állapotban kerül elő, komoly árat érhet, de pontos összeget óvatosság nélkül nem érdemes mondani.
Az 1882-es kiadás már a késői, XIX. századi Eötvös-kiadások közé tartozik. Nem elsőkiadásos ritkaság, de korabeli, szép, hangulatos darab, amely stílusos kiegészítője lehet bármely magyar irodalmi gyűjteménynek. Az értékét több dolog befolyásolja:
- az állapot: tiszta, ép lapok, kevés foltosodás (foxing), szoros kötés;
- a kötés: eredeti vászon- vagy díszkötés, aranyozott gerinc, sértetlen címlap;
- a teljesség: hiánytalan szöveg, esetleges eredeti illusztrációk vagy címkék;
- a proveniencia: régi tulajdonosi bejegyzés, exlibris, ha érdekes vagy ismert névhez köthető.
Az ilyen kiadások ára általában mérsékelt, a szép állapotú példányoké magasabb. A klasszikus magyar irodalom régi kiadásai iránt tartósan van érdeklődés, de a piac nem felkapott, inkább stabil és hűséges. Aki szereti a korabeli könyvek illatát és súlyát, jó vásárt tehet vele.
🔎Érdekesség a könyvről
Eötvös József báró volt, miniszter és államférfi, mégis írói lelke sokszor erősebbnek bizonyult a hivatalánál. Egy személyben volt író, politikus, gondolkodó és kultúraszervező. Később vallás- és közoktatásügyi miniszterként is a magyar kultúra egyik legfontosabb alakja lett.
Érdekes, hogy a Karthausi hangulata a korszak európai bánatrománcainak (a „világfájdalom” divatjának) rokona. Goethe *Wertherje* és a romantikus kiábrándult hősök árnyéka érezhető rajta. Ez volt a kor „sírva olvasós” stílusa, amikor a magányos, érzékeny főhős szinte a divat része lett.
Eötvös gyakran vívódó, töprengő, sokat mérlegelő alkat volt, a kortársak is ilyennek ismerték. Fia, Eötvös Loránd világhírű fizikus lett, ami szép példa arra, hogy a családban az irodalom és a tudomány egyaránt otthonra talált.
És egy jó kis antikváriumi érdekesség: az Eötvös-művek 1880-as évekbeli kiadásai azért is népszerűek, mert a kor könyvkötői ilyenkor különösen szép, dekoratív kötéseket készítettek a klasszikusokhoz. Nemcsak olvasni lehet őket, de mutatnak is a polcon.
📚Hasonló könyvek
Goethe – Werther szenvedései
Chateaubriand – René
Kármán József – Fanni hagyományai
Eötvös József – A falu jegyzője
Kemény Zsigmond – Gyulai Pál