Kiadó
Európa Könyvkiadó
Kiadás éve
1987
Műfaj I.
Történelmi szakkönyv
Műfaj II.
Kultúrtörténet
Képzeld el, hogy egy egész évszázad szakad a nyakadba: háború, járvány, egyházi szakadás, parasztlázadások és széthulló világrend. Barbara W. Tuchman a 14. századot nem száraz évszámokkal meséli el, hanem úgy, hogy az olvasó szinte érzi a korszak szagát, félelmét és ragyogását.
A *Távoli tükör* különlegessége, hogy a szerző végigvezet az egész Európán egyetlen ember szemén keresztül. A francia főúr, VII. Enguerrand de Coucy élete összefogja a könyvet, így a korszak nem absztrakt tablóként áll előtted, hanem emberi sorsokon át elevenedik meg. Ott leszel a lovagi díszvitézkedések és a százéves háború kegyetlen valósága között, a pestis árnyékában, az avignoni pápák világában.
Tuchman a világ egyik legolvasmányosabb történetírója. Kutatásai alaposak, stílusa pedig sodró, szinte regényszerű. Közben pedig egyre erősebben érzed, hogy ez a távoli korszak furcsán ismerős: ahogy a hatalom, a hit, a félelem és az emberi gyarlóság viselkedik, az ma is megdöbbentően aktuális.
Ha szereted a történelmet, de unod a poros tankönyvi hangot, ez a te könyved. Az 1987-es magyar kiadás ma már igazi antikvár kincs, érdemes időben a polcodra tenni. 📜
Ha úgy érzed, hogy mostanában minden egyszerre megy félre, vigasztaló hírünk van: a 14. századhoz képest még jó formában vagyunk. Barbara W. Tuchman ugyanis kerek ezer oldalnyi bizonyítékot szolgáltat arra, hogy a középkor nem a lovagi romantikáról szólt, hanem inkább a „mi jöhet még?" kérdésről.
Háború, amely valahogy sosem akar véget érni. Egy pestis, amely még a legkomolyabb hadvezéreket is elbizonytalanítja. Pápa az egyik városban, aztán egy másik is a másikban, mert hát egy nem elég. Közben a lovagok csillogó páncélban pózolnak, a parasztok pedig egyre kevésbé találják ezt viccesnek.
A könyv hőse, a francia Coucy úr, végig derekasan állja a sarat. Ő a kalauzod egy olyan korban, amelyhez képest a legbonyolultabb sorozatcselekmény is egyszerű családi vacsora.
Tuchman ráadásul úgy mesél, hogy közben végig csillog a szeme. Szellemes, pontos, és közben mégis olvasmányos. Nem kell hozzá történelemszakos diploma, csak egy kényelmes fotel, egy bögre tea és némi türelem a világtörténelem káoszához.
Olvasd el, és legközelebb, amikor valaki azt mondja, hogy „ilyen még nem volt", mosolyogva rázhatod a fejed. 😄
Pandémia, háború a szomszédban, korrupt vezetők, egyházi botrányok, kilátástalan jövő, tömeges bizonytalanság. Ismerős? Barbara Tuchman ugyanezt a listát nyolc évszázaddal ezelőtt is kipipálja, és közben úgy mesél, mint egy jó sorozat narrátora. 😅
A *Távoli tükör* a 14. századi Európát mutatja be egyetlen ember, a francia főúr, Enguerrand de Coucy életén keresztül. Nem vizsgakönyv, hanem hús-vér világ: lovagok, parasztok, pápák, zsoldosok és szerelmesek, mind benne vannak. A szerző nem tankönyvi hangon beszél, hanem sztorizik. Ráadásul pont azt adja, amire ma is vágyunk: kontextust. Megmutatja, hogyan reagált egy egész kontinens, amikor minden összeomlani látszott, és mit lehet ebből tanulni.
Ha szereted a true crime-podcastok sodrását, a nagy történelmi dokumentumfilmeket vagy egyszerűen azt, ha egy szerző az orrodnál fogva vezet az olvasáson, ez a könyv neked szól. Nem kell hozzá történelemszak, csak kíváncsiság. A végére pedig valószínűleg máshogy nézel majd a híradóra is.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A *Távoli tükör* 1978-as amerikai megjelenése idején hatalmas közönségsikert aratott, és Barbara Tuchmant a legolvasottabb népszerű történészek közé emelte. Az ő nevéhez fűződik többek között *Az augusztusi ágyúk* is, ezért az olvasók már ismerték és szerették az írásmódját.
A korabeli és későbbi recepció többnyire ugyanazt emelte ki. Dicsérték a szinte regényszerű elbeszélést, a plasztikus jelenetek és a részletgazdag korrajz ötvözését, valamint azt, hogy a szerző egy valós személy életútján át teszi követhetővé a kor szövevényes eseményeit. Az olvasók és a recenzensek szerint ritka tehetség kell ahhoz, hogy valaki ennyire élvezetessé tegyen egy ilyen sűrű korszakot.
A szakmai kritika ugyanakkor fenntartásokat is megfogalmazott. Egyes történészek szerint Tuchman erősen támaszkodik a másodlagos irodalomra és a korabeli krónikákra, a hangsúly pedig Franciaországon van. A kötet kritikus szemmel nem tudományos monográfia, hanem olvasmányos történelmi esszé, amely nem minden részletkérdésben követi a kutatás legfrissebb állását. Az olvasók többsége számára mégis éppen ez a könyv erőssége: élményt ad, és felkelti az érdeklődést a középkor iránt.
📰Aktualitása
Tuchman a 14. századot nem véletlenül nevezte tükörnek. A kötet legfontosabb üzenete, hogy a válságok mintázata meglepően állandó, még ha a díszletek változnak is. A járványok, a hosszan elhúzódó háborúk, az intézmények hitelvesztése és a társadalmi feszültségek ma is ismerős helyzeteket teremtenek.
A könyv megmutatja, hogyan reagál a társadalom a sokkokra. Az egyik út a bűnbakkeresés, a másik a vallásos vagy ideológiai szélsőség, a harmadik a gyors, kíméletlen változás, amelyből új rend születhet. A bizalom szétesése a vezetőkben és az intézményekben szintén visszatérő motívum: a szerző arra figyelmeztet, hogy a hatalom gyakran inkább a saját érdekeit nézi, mint a közösségét.
A kötet közben vigasztaló is. Bár a 14. század tragikus volt, az emberiség talpra állt, és abból a korból nőtt ki a későbbi európai megújulás. Tuchman ismert gondolata szerint a katasztrófák a távolból gyakran nagyobbnak látszanak, mint amilyenek a valóságban voltak, ezért érdemes nyugodt fejjel mérlegelni. Ma, amikor a hírek folyamatos krízisérzetet keltenek, ez a történelmi szemlélet talán fontosabb, mint valaha.
👥Fogadtatás és népszerűség
Amikor Barbara Tuchman műve 1978-ban angolul megjelent, nem szokványos történelmi könyvként érkezett: szakmai alapossággal megírt, mégis regényesen olvasható kordokumentumként. A tengerentúli közönség elsöprő érdeklődéssel fogadta, a kötet a korabeli beszámolók szerint hosszú ideig szerepelt a sikerlistákon, és Tuchmant végleg a „közönség történészei” közé emelte.
Az olvasókat valószínűleg az fogta meg, hogy a 14. század válságai (járvány, háború, egyházi szakadás, társadalmi feszültségek) sokaknak ismerősen csengtek a saját koruk gondjai mellett. A cím is erre a párhuzamra utal.
A hivatásos medievisták egy része ugyanakkor fenntartásokkal élt. Kifogásolták, hogy a szerző sokszor másodlagos forrásokra támaszkodik, a korszakot talán túlságosan sötét színekkel festi, és az általánosításokat néha bátrabban vállalja, mint egy akadémikus tenné. A vita nem ártott a könyvnek, inkább azt mutatja, mekkora hatása volt.
Magyarul 1987-ben jelent meg, és azóta is kedvelt, sokat keresett kötet az antikvár piacon, főleg a középkor iránt érdeklődők körében.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ez nem az a könyv, amelyet egy este alatt elfogyasztunk. Terjedelmes, tartalmas, gazdagon részletezett mű, ezért érdemes időt adni neki: akár fejezetenként, kényelmesen, egy-egy hosszabb téli estére szétosztva.
Ha kezdőként vágsz bele, ne ijedj meg az első oldalak sűrűségétől. A szerző végig egy valóságos főúr életútját használja vezérfonalként, és ehhez érdemes igazodni: ha elveszel a nevek és címek sokaságában, kapaszkodj ebbe a szálba. Egy kis jegyzetelés vagy a térképek, családfák időnkénti átlapozása sokat segít.
Olvasás közben figyeld a hétköznapi részleteket: hogyan öltöztek, mit hittek, mitől féltek az emberek. Itt van a könyv igazi varázsa. A magyar olvasó külön élvezheti, hogy Közép-Európa sorsa is megjelenik a lapokon. 📜
Amit ne várj tőle: nem száraz tankönyv és nem is teljesen elfogulatlan, tudományos kézikönyv. Tuchman határozott véleményt formál, egyéni ítéletekkel és színes jelzőkkel dolgozik. Aki a középkort szívesen ismerné meg élményszerűen, annak remek társ lesz. Aki aprólékos, vitathatatlan szakmai összefoglalót keres, mellé vegyen egy másik kötetet is.
✒️A szerzőről – érdekességek
Barbara W. Tuchman (1912–1989) különös figura volt a történetírók között: sosem szerzett doktorátust, és egyetemi katedrát sem foglalt el, mégis kétszer nyerte el a Pulitzer-díjat. Egyiket az *Augusztus ágyúi*, az első világháború kitörését bemutató könyvéért kapta, amely a hidegháború idején még az amerikai politikai közéletben is nagy visszhangot keltett.
Az írást újságíróként kezdte: tudósított többek között a spanyol polgárháborúról is. Ez meglátszik a stílusán, hiszen jelenetekben, emberekben és hangulatokban gondolkodik, nem csupán évszámokban. Bankárcsaládból származott, ami szabad, független életet tett lehetővé számára, és ő ezt a szabadságot következetesen a saját írói hangjának védelmére használta.
A *Távoli tükör* megírásához a 14. század egy francia főúr, VII. Enguerrand de Coucy életén keresztül adott neki szálat. A szerző gyakran hangoztatta, hogy a történelem akkor él igazán, ha valódi emberek sorsán át látjuk. A korszakot nem szépítette meg, a „tükör” címe pedig szándékosan utal arra, hogy a múltban a saját korunk arcát is felfedezhetjük.
Magyar vonatkozás: a 14. század végének nagy európai eseményeiben a magyar királyság is szerepet kap, így hazai olvasóként ismerős történelmi helyszíneket is találunk a lapokon.
🎯Célközönség
Ez a könyv azoknak szól, akik a történelmet nem évszámok halmazának, hanem hús-vér emberek sorsának látják. A szerző egyetlen francia nemes életén át vezet végig a 14. század Európáján. Nem kell hozzá szakmai előképzettség, elég a kíváncsiság és egy kis türelem, mert a könyv terjedelmes, de szinte regényként olvastatja magát.
A megjelenéskor a célközönség a művelt, általában érdeklődő olvasóközönség volt, a szerző ugyanis nem egyetemi történészként, hanem tehetséges íróként és újságíróként szólt hozzájuk. A magyar kiadás idején (1987) a szakmán kívüli olvasók is örömmel nyúltak a középkort élvezetesen, mégis alaposan feldolgozó kötetekhez.
Ma is ez a kör olvassa, de kiegészült néhány újabb réteggel. Ott vannak a középkor-rajongók, a történelmi regények és sorozatok kedvelői, és mindazok, akik a járványok, háborúk és társadalmi válságok korában kerestek párhuzamot a múlt és a jelen között. A "távoli tükör" címe éppen ezt ígéri: a régmúlt képében ismerünk magunkra. Ajándéknak is kiváló annak, aki szereti a vastag, jó könyveket.
💎Kiadás, ami sokat ér
A magyar kiadás 1987-es, tehát a rendszerváltás előtti időszak népszerű ismeretterjesztő könyvei közé tartozik. A gyűjtők számára ezért elsősorban az első magyar kiadás számít, különösen jó állapotban: ép gerinccel, tiszta lapokkal, lehetőleg a védőborítóval együtt. A kötet vaskos, így a gerinc és a kötés állapota sokat elárul a példány értékéről.
Fontos őszintén megmondani, hogy ritkaságról nincs szó. A könyv nagy példányszámban terjedt, és a használt piacon rendszeresen felbukkan, ezért az ára inkább a kedvező, néhány ezer forintos tartományban mozoghat. Ez a becslés bizonytalan, az aktuális kínálat és az állapot sokat módosíthat rajta.
Ami miatt mégis érdemes megbecsülni: a szerző neve ma is jól cseng a történelmi non-fiction kedvelői között, a középkor iránti érdeklődés pedig tartósan él. Ezért a szép példányokra folyamatos a kereslet. Aki a polcára szeretne egy megbízható, időtálló klasszikust, annak ez a példány remek választás. Ha a lapokon korabeli bejegyzés, ex libris vagy jegyzet is akad, az inkább a hangulatot gazdagítja, mint az értéket rontja.
🔎Érdekesség a könyvről
Barbara Tuchman a történetírás egyik legszórakoztatóbb "betolakodója" volt. Nem volt doktorija, nem egyetemi katedráról írt, mégis többször kapott rangos amerikai elismerést. Az Egyesült Államokban a Távoli tükör nagy sikert aratott, a szerző pedig a legnépszerűbb történelmi szerzők közé került. Ez azért is érdekes, mert a 14. század nem éppen a könnyű témák közé tartozik.
Az olvasók körében az is közismert, hogy Tuchman szívesen fogalmazott meg szellemes megfigyeléseket arról, hogyan torzítja a hírek terjedése a valóságot. A könyvben ezt félig tréfásan, félig komolyan "törvényként" emlegetik, és sokan idézik is.
Magyar szempontból különösen izgalmas, hogy a középkori Európa nagy eseményei között felbukkan a magyar királyság is. A korabeli keresztes hadjáratok és a nemzetközi nagypolitika világában a magyar uralkodók is szerepet kaptak, így hazai olvasóként ismerős nevekkel találkozhatunk.
A szerző családi háttere is érdekes: jómódú, művelt, politikailag aktív környezetben nőtt fel, ami a világra való rálátását és az újságírói kíváncsiságát is formálta. Talán ezért tud olyan természetesen mesélni, mintha a középkor is egy nagy, színes riport lenne.
📚Hasonló könyvek
Johan Huizinga – A középkor alkonya
Barbara W. Tuchman – Az ágyúk augusztusa
Maurice Druon – Az elátkozott királyok
Jacques Le Goff – A középkor kultúrája
Umberto Eco – A rózsa neve