Kiadó
Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás éve
1987
Műfaj I.
Ifjúsági regény
Műfaj II.
Klasszikus családregény
Van egy kisfiú, akinek a szíve akkora, hogy az egész világ belefér. És van egy zord, magányos öregúr, aki már régen elfelejtett örülni. Mi történik, amikor a kettejük útja keresztezi egymást?
A kis lord Frances Hodgson Burnett egyik legismertebb regénye, amely a megjelenése óta generációk kedvencévé vált. Egy egyszerű környezetben felnövő kisfiú élete egyetlen váratlan hírtől a feje tetejére áll. A világ, amelybe belecseppen, merőben más, mint amit eddig ismert. Cedric azonban nem változtatja meg önmagát: bizalmával, kedvességével és őszinte kíváncsiságával indul neki a hideg falaknak, a merev szabályoknak és a kételkedő felnőtteknek.
Ez a történet arról szól, hogy a jóság nem gyengeség, hanem a legerősebb fegyver. Olvasás közben el fogsz mosolyodni, meg fogsz hatódni, és talán eszedbe jut, mikor bíztál utoljára feltétel nélkül valakiben.
Az 1987-es kiadás igazi antikvár kincs: a gyerekkori olvasmányélményt hozza vissza, de ugyanígy kiváló ajándék a mai kisolvasóknak is. Egy könyv, amit érdemes továbbadni nagyszülőtől unokának, szülőtől gyereknek. ❤️
Képzeld el, hogy egy szép napon kiderül: te vagy egy angol gróf örököse. Most képzeld el, hogy még kisfiú vagy, és a legfontosabb dolgok az életedben eddig a barátaid, az édesanyád és a sarki fűszeres véleménye voltak. Pontosan ebből a kellemes zűrzavarból indul A kis lord.
Főhősünk olyan ártatlan nyíltsággal vág neki az arisztokrata világnak, hogy a kastély lakói először csak pislognak, aztán zavartan köhécselnek, végül nem tudják, hová tegyék a kezüket. Cedric ugyanis mindenkivel úgy bánik, mintha a legjobb barátja lenne. Ez az udvari etikett szerint finoman szólva szokatlan.
A morcos nagyapa közben úgy tekint az unokájára, mint a postás a harapós kutyára. Hogy meddig bírja ki mosoly nélkül? Nem árulom el, de fogadni nem érdemes a makacsságára. 😉
Burnett regénye bájos, melegszívű és nagyon, de nagyon jóindulatú. A bársonyruhás kisfiú egyszerre nevettet és meghat, és még a legmogorvább olvasót is megpuhítja. Az 1987-es kiadás ráadásul szép, nosztalgikus példány, ami illik a polcra. Vigyázat: használata közben a szív könnyen megtelik jósággal.
Tudom, tudom: a címben ott van, hogy „lord", a borítón meg egy csipkegalléros kisfiú vigyorog. De adj neki egy esélyt, mert ez a könyv sokkal menőbb, mint amilyennek kinéz.
Adott egy hétéves srác, Cedric, aki New Yorkban él az anyjával, szerény körülmények között, és egyszer csak kiderül róla valami, ami az egész életét felforgatja. Átkerül egy teljesen másik világba, ahol a szabályokat egy mogorva, rideg, rettenetesen gazdag nagyapa diktálja. Ő viszont nem fél tőle, és nem is hajlandó megváltozni.
Ha ma azt mondanánk, hogy a főhős toxic környezetbe csöppen, és mégis jó arc marad, mindenki bólogatna. Cedric nem naiv, hanem őszinte. Nem játssza meg magát, nem számol, nem posztol, egyszerűen kedves, mert neki ez természetes. És az a legmeglepőbb, mennyire hat ez másokra.
Ez a könyv a jóság szuperképességéről szól, és arról, hogy az empátia nem gyengeség. Egy kis nosztalgia, egy kis „na ez jólesett" érzés, amikor az ember épp nagyon fáradt a cinizmustól. 💛
Rövid, könnyen olvasható, és simán lehet belőle az a könyv, amit végül megmutatsz a nagyidnak is.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A kis lord 1886-ban jelent meg, és Frances Hodgson Burnett pályáján áttörést hozott. A korabeli fogadtatás szerint a regény rendkívül népszerű lett az angolszász olvasóközönség körében, gyerekek és felnőttek egyaránt szerették. Nem csupán az olvasók érdeklődését keltette fel: színpadi változatok, később filmfeldolgozások is készültek belőle, és a főhős öltözéke divatot is teremtett.
A kritikai megítélés azonban az idők során árnyaltabbá vált. A korabeli méltatások jellemzően a melegszívű hangot, az élénk jellemrajzot és a gyermeki tisztaság hitelesen megrajzolt ábrázolását emelték ki. A későbbi, szigorúbb olvasatok szerint a történet érzelmes, helyenként idealizáló, és a szereplők jósága néha túl tökéletes.
A szakirodalom ugyanakkor általában elismeri, hogy Burnett kiváló érzékkel építi fel a konfliktust két világ, két értékrend között, és ügyesen bánik a gyerekszemszöggel. Ma sokan a klasszikus ifjúsági irodalom fontos állomásaként tartják számon, amely jól mutatja a viktoriánus kor eszményeit. Burnett későbbi műveinek hírneve részben beárnyékolta, de a történet máig megőrizte varázsát.
📰Aktualitása
Első látásra A kis lord egy régi, tündéri mese az arisztokráciáról, ám ha kicsit közelebbről nézzük, meglepően mai kérdéseket feszeget.
Az egyik a társadalmi különbségek kérdése. Mit jelent a vagyon, a rang és a hatalom, és mivel tartozik az, aki ezekből sokat örökölt? A regény nem szociológiai tanulmány, mégis arra kérdez rá, hogy a kiváltság felelősséggel jár-e, vagy csak kényelmet ad.
A másik a két kultúra találkozása. A főhős amerikai demokratikus szemlélettel érkezik a konzervatív angol világba, és ez a feszültség ma is ismerős: hagyomány kontra változás, hierarchia kontra egyenlőség, régi elit kontra új szemlélet.
Harmadszor, a könyv a családi kötelékekről és generációs ellentétekről is szól: a megkeseredett, bizalmatlan idősebb nemzedék és a nyitott fiatalabb találkozásáról. Ez a polarizált világunkban különösen aktuális.
Végül ott van a legfontosabb üzenet: a barátságosság, tisztelet és empátia valódi társadalmi erő lehet. Lehet, hogy túl szépnek hangzik, mégis éppen ezért érdemes újra elővenni, amikor a közbeszédet gyakran a gyanakvás és a keménység uralja.
👥Fogadtatás és népszerűség
A kis lord 1885–86-ban a *St. Nicholas* című amerikai gyermekfolyóiratban jelent meg folytatásokban, könyv alakban 1886-ban. Szinte azonnal hatalmas siker lett, Amerikában és Angliában is. A kor szülei hálásan fogadták, mert végre olyan történetet kaptak, amely gyerekeknek szól, de a felnőtteket is megérinti. A korabeli beszámolók szerint a regény a nyomtatott sikeren túl divatjelenséget is elindított: a fiúk bársonyöltönye csipkegallérral, hosszú fürtökkel egy időre a gyerekdivat része lett.
A színpadi adaptációk is népszerűek voltak. Az egyik jogvita egyúttal fontos szerzői jogi tanulságot hozott: Burnett a saját művének színpadra állítása miatt perelt, és ügye a szerzői jog fejlődése szempontjából is említésre méltó.
A sikernek ára is lett. Idővel a „kis Fauntleroy" gúnyos jelzővé vált, a mamás, túl szép és túl jó kisfiúk megnevezésére. A kritikusok némelyike szentimentálisnak találta a regényt, a közönség viszont kitartóan szerette. Több filmváltozat is készült belőle, a némafilmektől a későbbi feldolgozásokig, és a történet generációkon át megmaradt a klasszikus ifjúsági irodalom kedvelt darabjának.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha A kis lordhoz készülsz, ne hajszold magad: ez a könyv lassú, meleg kávé melletti olvasmány. Kezdd úgy, hogy hagyod magad belesimulni a XIX. századi hangulatba, a gyöngéd, kicsit patetikus mesélésbe. Aki ráhangolódik erre a tempóra, annak a regény különös varázsa hamar megmutatkozik.
Olvasás közben érdemes figyelni a főhős természetét: azt, hogyan bánik az emberekkel, hogyan néz a világra, és mit vált ki a környezetéből. A regény lényegében erről szól, a jóság erejéről, nem a bonyolult cselekményről. A korabeli társadalmi különbségek ábrázolását is érdemes észrevenni.
Mit ne várj tőle? Kegyetlen realizmust, sötét fordulatokat vagy modern iróniát. Ez a mű szándékosan hisz az emberi jóságban, és ez adja a bájos hangulatát. Ha ezt elfogadod, nem fog zavarni a szentimentalizmus sem.
Kinek ajánlom? Felolvasásra a család kisebbjeinek, nosztalgikus felnőtt olvasóknak, a klasszikus ifjúsági irodalom kedvelőinek és gyűjtőknek. Egy esős vasárnap délutánra ideális. ☕
✒️A szerzőről – érdekességek
Frances Hodgson Burnett 1849-ben született Manchesterben, és kamaszként, a család anyagi nehézségei miatt költözött az Egyesült Államokba, Tennessee államba. Itt kezdett el novellákat írni folyóiratoknak, részben azért, hogy pénzt keressen a családnak. Az írás tehát a kezdetektől a megélhetést is jelentette, nem csak szenvedélyt.
A kis lord ötletét a szerző két fia ihlette. Az egyik, Vivian, a regény főhősének mintájaként is emlegetett fiú, és az illusztrátor, Reginald Birch rajzain látható híres bársonyruhás megjelenés is hozzá kötődik. Vivian felnőttként állítólag kevéssé lelkesedett az örök „kis lord" szereppel járó figyelemért, ami érthető, hiszen a gúnynév egész életében elkísérte.
Burnett élete is regényes volt: írt, utazott, kétszer házasodott, és az angol és amerikai irodalmi élet között ingázott. Később még két nagy gyerekkönyve vált világhírűvé: Egy kis hercegnő és A titokzatos kert. Egyes életrajzírók szerint ő maga is szeretett látványosan öltözködni és társasági életet élni, így a „bársonyos" kor hangulata nemcsak a regényében, hanem az életében is jelen volt.
🎯Célközönség
Ez a könyv azoknak szól, akik hisznek abban, hogy a kedvesség erő, és hogy egy gyermeki szív képes megváltoztatni a felnőttek világát. Klasszikus ifjúsági regény, de ma már inkább generációkat összekötő olvasmány.
A megjelenésekor, a 19. század végén a polgári családok gyermekeinek szánták, főleg a kisfiúknak és a lányoknak, de a szülők is szívesen olvasták. Az angol nyelvű világban az 1880-as évektől népszerű volt, nálunk is sokáig kedvelt „ajándékkönyvnek” számított.
Ma háromféle olvasó nyúl hozzá. Az első a nosztalgiázó felnőtt, aki gyerekkorában találkozott vele, és most újraolvasná vagy megvenné a gyerekének. A második a nagyszülő, aki olyan történetet keres az unokának, amelyben nincs erőszak és nincs rohanás, csak jellem és melegség. A harmadik a klasszikus ifjúsági irodalom kedvelője és a gyűjtő, akit a kor hangulata és a kiadások szépsége vonz.
Kisiskolás kortól felolvasva, 10–12 évesen önállóan is jól olvasható. A cukros-érzelmes hangot ma már nem mindenki szereti, de aki nyitott a régi mesélőkedvre, annak igazi szívmelengető élményt ad. 💛
💎Kiadás, ami sokat ér
Az 1987-es kiadás ma jellemzően megfizethető, könnyen beszerezhető példánynak számít. Nem ritkaság, és a szerzői hírnév ellenére nem tartozik a drága antikvár tételek közé. Az ára jellemzően a kisebb, néhány ezer forintos tartományban mozoghat, de ez az állapottól és a piactól is függ. Ebben az árkategóriában a szép, tiszta, hibátlan példány a legkeresettebb, vagyis az, amelynek ép a gerince, nincsenek benne firkák, és nem foltos.
A gyűjtők számára nagyobb értéket általában a régebbi magyar kiadások képviselnek. Ilyenek a század eleji és a két világháború közötti kötetek, különösen ha eredeti kiadói kötésben, illusztrációkkal maradtak fenn. Ezeknél a ritkaság, a kötés és a képanyag sokat számít.
Az 1987-es kiadásnál az illusztráció minősége, a védőborító megléte és a kiadás sorozatba tartozása dobhat az értéken. Ha a példány ráadásul dedikált, vagy szép régi ajándékozási sor van benne, ez a kedves, személyes pluszt is adhat.
A téma ma is él: a Burnett-regények iránt tartós az érdeklődés. Felkapottnak inkább az igényes állapotú, szép kiadású példányok számítanak. Pontos értéket csak az aktuális antikvár kínálat és az állapot ismeretében érdemes mondani.
🔎Érdekesség a könyvről
Ennek a könyvnek szinte divatot teremtő hatása volt. A főhős bársonyöltönye és csipkegallérja nyomán a 19. század végén divatba jött az úgynevezett „Fauntleroy-öltöny”, amelyet a korabeli szülők sokszor a fiaikra adtak. Nem biztos, hogy mindegyik kisfiú hálás volt érte.
A szerző, Frances Hodgson Burnett Manchesterben született, fiatalon vándorolt ki Amerikába, és ott lett sikeres író. A regény állítólag a fiáról, Vivianről mintázott alakra épült, és a fiú később nem mindig örült a kis lord hírnevének. A szóhasználatban a „kis Fauntleroy” egy idő után inkább az elkényeztetett, túlságosan cirógatott fiú gúnyos megnevezésévé vált, ami a könyv szellemétől elég messze áll.
Burnett híres volt a jogi csatáiról is: a regény színpadi változatai miatt hosszabb vita alakult ki az író jogairól, és ez a kor szerzői jogi gondolkodásában is nyomot hagyott. Az ilyen részletek pontos adatait érdemes külön ellenőrizni.
A történetet többször is megfilmesítették, a némafilmek korától a későbbi, színes változatokig. A szereposztásban nevesebb nevek is feltűntek, és a téma újra és újra visszatért a vásznon.
Burnett később két másik nagy klasszikussal is bebizonyította, hogy a gyerekirodalom mestere: *A titkos kert* és *Egy kis hercegnő* szintén a nevéhez fűződik.
📚Hasonló könyvek
F. H. Burnett – A titkos kert
F. H. Burnett – Egy kis hercegnő
Mark Twain – A koldus és a királyfi
Johanna Spyri – Heidi
L. M. Montgomery – Anne otthonra talál