Kiadás éve
1993
Műfaj I.
Humoros regény
Műfaj II.
Fejlődésregény
Mi történik, ha egy okos, szemüveges, kicsit gömbölyű kisfiú a Bronx utcáin akarja megtalálni a helyét a világban? Herbie Bookbinder története pontosan az a könyv, amelyet kinyitsz „csak egy pár oldalra", aztán egyszer csak azt veszed észre, hogy már a közepén jársz, és szeretnéd, ha sosem érne véget.
Herman Wouk, a Pulitzer-díjas szerző itt nem nagy háborús freskót fest, hanem egy gyerekkort: sokszor mosolyogtatót, máskor szívszorítóan igazat. Van benne első szerelem, szerencsétlenkedés, barátság, kisebb-nagyobb csaták az iskolaudvaron, és az a jól ismert érzés, hogy a világ néha nagyon is igazságtalan egy tizenéves fiúval.
A könyv legnagyobb ereje, hogy mindenki felismeri benne önmagát: azt a gyereket, aki egyszer kimaradt a csapatból, vagy akinek a szíve hevesebben vert egy lány miatt, mint amennyit bevallott volna. Humor és melegség, nosztalgia és szeretetreméltó önirónia vegyül benne.
Ez az 1993-as magyar kiadás ritkán felbukkanó darab az antikváriumi polcokon. Ha szereted a szívhez szóló, derűs, mégis mély történeteket, ne hagyd ki! 📚
Figyelem: ez a könyv nem alkalmas arra, hogy a villamoson olvasd, ha nem akarod, hogy a mellétek ülők furcsán méregessenek, amikor hangosan felnevetsz. Herbie Bookbinder, a Bronx saját, szemüveges kis zsenije ugyanis olyan magabiztossággal rontja el a dolgokat, hogy az már szinte művészet.
Herbie okos, mint a patikamérleg, de a világ valamiért mégsem ezt díjazza. Neki az a pech jutott, hogy a fejében felnőtt, a gyakorlatban viszont kisfiú, és ebből az ellentmondásból egy csomó nevetséges, mégis szeretnivaló helyzet születik. Közben persze szerelmes is lesz, ami köztudottan a legbiztosabb módja annak, hogy az ember ostobaságokat csináljon. 😄
Herman Wouk, aki egyébként komoly, nagy témákat is boncolgató író volt, itt kacsintva engedi szabadjára a humorát. Olyan, mintha az ember a saját gyerekkori hülyeségeit olvasná viszont, csak most már nem fáj, sőt jókat lehet rajta kacagni.
Az 1993-as kiadású példány most gazdára vár. Vidd haza, és add oda annak, akinek ráfér egy kis derű, vagy tartsd meg magadnak. Mi nem szólunk senkinek.
Képzeld el, hogy te vagy az osztály legokosabb, de egyben legkevésbé menő gyereke. Nem sportolsz, nem vagy a bandák kedvence, a szüleid meg mindig tudják, mit kellene jobban csinálnod. Közben pedig iszonyatosan szerelmes vagy valakibe, aki rád se néz. Ismerős? Akkor ismerd meg Herbie Bookbindert, a bronxi srácot, aki bő hetven éve is pontosan ugyanezt érezte, mint te most.
Herman Wouk ifjúsági-felnőtt regénye egy igazi coming-of-age sztori, csak épp a nyolcvanas évekbeli teenfilmek és a mai streamingsorozatok előtt. Van benne iskolai túlélés, első szerelem, nyári tábor, kínos pillanatok és olyan fejben lejátszott beszélgetések, amiket mindannyian ismerünk éjjel kettőkor.
A humora meglepően friss. Herbie önirónikus, kicsit kapkodó, nagyon emberi, és közben olyan őszinte, hogy sokszor felnevetsz, aztán elcsendesedsz. Nincs benne filter, csak kamaszélet, ahogy van.
Ha szereted a „cringe, de mégis szerethető" főhősöket, ha egy kis nosztalgia nélküli nosztalgiára vágysz, vagy csak kell valami könnyű, mégis mély olvasmány, ez a könyv neked szól. 📚
[/ajanlo3_mai_generacio]
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Herman Wouk nevét a legtöbben a Zendülés a Caine hadihajón és a nagy háborús regényfolyamok miatt ismerik, ezért *A nagyvárosi fiú* sokáig kissé a szerző „másik arcaként" szerepelt. A recepció visszatérő megállapítása, hogy itt a komoly hangú epikus Wouk helyett a humoros, szeretettel figyelő megfigyelő szólal meg.
A kritikák jellemzően a következőket emelik ki:
A humort és a hangot. A regényt gyakran a klasszikus amerikai fiúregények (Mark Twain világa) városi, zsidó-amerikai változataként olvassák. Az ellentét a Mississippi helyett a Bronx utcái.
A karakterábrázolást. Herbie egyszerre nevetséges és mélyen rokonszenves. A szakmai vélemények többnyire azt dicsérik, hogy a szerző nem gúnyolja ki a gyerekkor apró tragédiáit, hanem komolyan veszi őket.
A korrajzot. A két világháború közötti amerikai nagyvárosi kisemberek mindennapjai hitelesen és melegen jelennek meg.
Egyes olvasók és kritikusok szerint a cselekmény epizodikus, nem is akar többnek látszani. Éppen ez adja a báját. Ez nem világmegváltó nagyregény, hanem szívből jövő, jól megírt vígjáték a felnőtté válásról.
[/kritika]
📰Aktualitása
Elsőre egy régi bronxi kamaszsztori, de a témái ma is érvényesek.
A kívülállás élménye. Herbie nem illik bele a „menő" fiúk világába, mégis ott kell helytállnia. A kortárscsoport nyomása, a megfelelési kényszer és a „milyen vagyok mások szemében?" kérdése a közösségi média korában talán még erősebb, mint valaha.
A test és az önkép. A főhős küzd a külsejével és az osztálytársak ítéletével. Ma, amikor a testkép és az önértékelés társadalmi kérdés, a regény humora segít enyhíteni a témát, anélkül hogy elbagatellizálná.
A nagyvárosi lét szociológiája. A regény azt mutatja meg, hogyan formálja a gyereket a környezete. A család, a szomszédság, a bevándorló gyökerű közösség és a társadalmi felemelkedés vágya mind ott van a háttérben. Ezek a kérdések a mai Európában is ismerősek.
A gyerekkor szabadsága. A mai, felügyelt és képernyőközpontú gyerekkor felől nézve megrendítő, mennyi önállóságot és kalandot jelentett a felügyelet nélküli utcai játék.
A könyv végül arra emlékeztet, hogy a felnőtté válás fájdalmai kortalanok, és a nevetés ma is a legjobb orvosság.
[/aktualitasa]
👥Fogadtatás és népszerűség
Herman Wouk neve hallatán a legtöbb olvasónak a háborús freskók és a nagy sodrású társadalmi regények jutnak eszébe. A nagyvárosi fiú ezekhez képest meglepően könnyed, derűs, szívhez szóló darab. Eredetileg 1948-ban jelent meg, vagyis még a Zendülés a Caine hadihajón világsikere előtt. A korabeli fogadtatásról nem érdemes túlzó állításokat tenni. Annyi biztos, hogy a szerző későbbi hírneve sokat segített abban, hogy a könyv új olvasókat találjon. Az utókor jellemzően ösztönös, szeretetre méltó humorú írásként tartja számon, amelyben a nagyvárosi gyerekkor apró tragédiái és nagy kalandjai kapnak főszerepet.
A kritikusok és az olvasók gyakran az amerikai gyerekkor-ábrázolás klasszikusai mellé helyezik. Nem harsány vitákat kavart, inkább csendes, tartós rokonszenvet szerzett. Az írók körében is kedvelt példa arra, hogy a komoly témák mestere a nevetésben is otthon van.
Magyarországon az 1993-as időszak a külföldi szerzők újrafelfedezésének kora volt. Ez a kötet így Wouk ismertebb regényei mellett a szerző másik arcát mutatta meg: a mosolygós, emlékező, pimaszul szórakoztató történetmesélőt.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne nagy, súlyos regényt várj, hanem jó kedvű, nosztalgikus kikapcsolódást. A legjobb, ha lazán kezdesz neki, egy csendes estén vagy hétvégén, amikor kedved van egy kicsit visszarepülni a gyerekkorba. A könyv nem sürget, nem hajszol, hanem finoman, mosolyogtatva visz magával.
Olvasás közben érdemes figyelni a kisfiús logikára és a felnőttek világának komikus oldalára. Wouk szeret apró helyzetekből nagy jeleneteket építeni, és ezekben bújik meg a könyv igazi bája. Figyeld a párbeszédeket is, mert gyakran ezekben van a legtöbb humor.
Ne várj tőle bonyolult cselekményt, sötét lélektani mélységeket vagy a Zendülés a Caine hadihajón feszültségét. Itt a hangulat, a karakter és a nagyvárosi gyerekélet hitelessége a lényeg.
Kinek ajánlom? Mindenkinek, aki szereti a melegszívű, humoros ifjúsági ihletésű történeteket. Jó ajándék lehet nosztalgiázó felnőttnek, de olyan olvasónak is, aki Wouk-tól még csak a vaskos regényeket ismeri. 😊
✒️A szerzőről – érdekességek
Herman Wouk 1915-ben született New Yorkban, a Bronxban nőtt fel, és ez a közeg érezhetően áthatja a könyv világát. A nagyvárosi gyerekkor nála nem csupán háttér, hanem élő, lélegző szereplő. A Columbia Egyetemen tanult, majd a rádiózásban kezdte pályáját: humoristaként, szövegírként dolgozott, és ott érte el, hogy mások nevettek az ő mondatain. Ez a tapasztalat jól érződik a könyv ritmusán és poénjain.
Később amerikai haditengerészeti szolgálatot teljesített a második világháborúban. Ezek a tapasztalatok a Zendülés a Caine hadihajón című regényében kamatoztak, amelyért Pulitzer-díjat kapott. Ez a pályaív különösen izgalmassá teszi A nagyvárosi fiút: a háborús és történelmi nagyregények szerzője egyszer egészen másként, könnyedén, mosolyogva is meg tudott szólalni.
Wouk hithű zsidó író volt, és ezt a hagyományt egész életében fontosnak tartotta. Hosszú, termékeny életet élt: 2019-ben, nem sokkal 104. születésnapja előtt hunyt el. Ez a hosszú pálya adja a könyv különös báját: egy nagy író fiatalos humorát és emlékezetét őrzi.
🎯Célközönség
Ez a könyv azoknak szól, akik szeretik a szívmelengető, humoros felnövéstörténeteket. Akkor is jó szívvel ajánlom, ha valaki úgy ismeri Herman Woukot, mint a háborús freskók és a *Caine zendülés* szerzőjét, és kíváncsi a könnyedebb, bensőségesebb oldalára. A főhős egy New York-i kisfiú, akinek a mindennapi kudarcai, szerelmi szenvedései és nagy, kicsinyes drámái egyszerre mosolyogtatják meg és érintik meg az olvasót.
A regény a megjelenésekor (az eredeti amerikai kiadás 1948-ban látott napvilágot) elsősorban az amerikai olvasók körében aratott sikert. Ők a saját gyerekkorukra ismerhettek benne, a nagyvárosi zsidó közösség világára is. Magyarul az 1993-as kiadás idején a külföldi szépirodalom iránti nagy nyitottság adta a közönséget.
Ma a könyvet többféle olvasó veszi kézbe. Itt vannak az amerikai klasszikusok kedvelői, a Wouk-gyűjtők, és azok a felnőttek, akik nosztalgiával és derűvel idéznék fel a gyerekkori nyarak és az iskolai évek világát. Ifjúsági regényként is olvasható, de leginkább a felnőtt olvasónak szól, mert igazi ajándéka az, ahogyan a szerző a gyerekkor apró tragédiáit komolyan veszi, és közben szeretettel nevet rajtuk.
💎Kiadás, ami sokat ér
Őszintén szólva ez nem az a könyv, amelyért a gyűjtők vagyonokat fizetnek, de van benne némi gyűjtői izgalom. A legtöbbet a jó állapotú, tiszta, ép gerincű példány ér, lehetőleg az eredeti védőborítóval, ha az eredetileg is volt hozzá. Az 1993-as magyar kiadás feltehetően nem kifejezetten ritka, ezért a ma ismert árak inkább a mérsékelt, megfizethető kategóriába esnek. Pontos értéket nem merek mondani, mert az állapottól, a kiadói kötéstől és az aktuális kereslettől függően jelentősen változhat.
A kiadás pontos adatait (kiadó, kötés, esetleges tulajdonosi bejegyzések) érdemes az impresszumban ellenőrizni. A gyűjtők számára ennél jóval nagyobb értéket képvisel az eredeti, 1948-as amerikai kiadás, de az már külön kategória.
A felkapottság ma mérsékelt. Wouk neve ismert, a *Caine zendülés* és a háborús regényei miatt mindig lesz rá kereslet, a *Nagyvárosi fiú* viszont inkább a csendes, kedvelt háttérkönyvek közé tartozik. Aki egy teljes Wouk-életművet épít, annak mindenképpen kell ez a darab. Jó vétel azoknak is, akik olcsón szeretnének egy kellemes, korszerűtlenül is élvezetes klasszikust a polcukra.
🔎Érdekesség a könyvről
Herman Wouk élete önmagában is egy kisebb regény. A New York-i Bronxban született 1915-ben, és majdnem 104 évet élt, vagyis olyan hosszú pályát futott be, hogy a saját műveit is látta klasszikussá érni. Mielőtt ünnepelt regényíró lett, a rádiónál kezdte: humoristaként, forgatókönyvíróként dolgozott. Ez a rádiós rutin tetten érhető abban, milyen jó ritmusú és ügyesen csattanós a humora.
A *Nagyvárosi fiú* különösen érdekes, mert Wouk egyik korai műve, és sokan a gyerekkori világ iránti szeretetteljes iróniáját látják benne. A főhős alakjában a nagyvárosi gyerek egyszerre esetlen és megható. A könyv tehát nem a nagy háborús vagy erkölcsi témák felől közelít, hanem a kamaszkor előtti világ legkisebb, mégis legnagyobb dolgaiból épít.
Wouk később Pulitzer-díjat kapott a *Caine zendülés* című regényéért, és a *Háború szelei* című hatalmas regényciklusával világsikert aratott. Érdekesség, hogy szigorúan vallásos, a szombatot is megtartó író volt, ami a munkamódszerére is hatott. Ezért is különleges olvasni, ahogy egy ilyen komoly pályát befutott szerző milyen játékosan, szívvel tud visszatérni a gyerekkorhoz.
📚Hasonló könyvek
Mark Twain – Tom Sawyer kalandjai
Molnár Ferenc – A Pál utcai fiúk
Betty Smith – Fák nőnek Brooklynban
J. D. Salinger – Zabhegyező
Herman Wouk – Marjorie Morningstar