Kiadó
Európa Könyvkiadó
Kiadás éve
1968
Műfaj I.
Orvosregény
Műfaj II.
Társadalmi regény
Mit ér az ember tisztessége, ha a világ az üzletet, a hírnevet és a kényelmet jutalmazza? Sinclair Lewis egyik legerősebb regénye pontosan erről szól, és ma is ugyanolyan frissen szólal meg, mint megjelenésekor.
Martin Arrowsmith egy amerikai kisváros fiataljaként indul el, hogy orvos legyen. Ő azonban nem egyszerűen gyógyítani akar: az igazságot keresi. Útja az egyetemi előadótermektől a vidéki rendelőkön és a nagyvárosi intézeteken át a laboratóriumok csendjéig vezet. Közben újra és újra szembe kell néznie azzal, mennyit kell feladnia az embernek a céljaiért.
A regény a Pulitzer-díjat is elnyerte, bár Lewis, mint köztudott, elutasította azt. Kiváló, szikrázó társadalomrajz, kíméletlen és szeretetteljes egyszerre. Éles szemmel mutatja meg a tudományos élet és az egészségügy ellentmondásait, mégis mélyen emberi marad.
Ha szereted az olyan hősöket, akik nem alkuszanak, vagy olyan könyveket, amelyek még a becsukás után is dolgoznak benned, ez a kötet neked való. Az 1968-as kiadás igazi antikvár kincs, ami méltó helyet kaphat a polcodon. 📚
Figyelem, orvosok, ápolók, laboránsok és mindenki, aki már ült fehér köpenyben: Martin Arrowsmith a ti emberetek! Vagyis nem egészen, mert ő annyira komolyan veszi a tudományt, hogy közben elfelejt hétköznapi emberként viselkedni. Ez pedig szerfelett szórakoztató.
Sinclair Lewis ebben a regényben kíméletlenül kifigurázza a kor amerikai világát. Itt vannak a hangzatos címeket kergető doktorok, az ügyeskedő üzletemberek és az igazgatók, akik jobban értenek a reklámhoz, mint a mikroszkóphoz. Közben a főhős a saját meggyőződésével is vívódik: egyszer rajong, máskor makacskodik, néha pedig csak szeretne végre nyugodtan megvacsorázni.
A könyv ráadásul Pulitzer-díjat kapott, amit a szerző nem fogadott el. Ennél lazább hozzáállást egy írótól nehéz is elképzelni! 😄
Ha kíváncsi vagy rá, mi történik, amikor egy idealista belecsöppen a valóságba, ez a regény neked készült. Kellemes kikapcsolódás, miközben közben akaratlanul is elgondolkodsz. Az 1968-as kiadás ráadásul olyan szép régi példány, amelynek lapjairól szinte süt a múlt illata.
Ismerős az érzés, amikor mindenki azt mondja, hogy a biztos út a jó út, te viszont tudod, hogy ez nem teljesen igaz? Martin Arrowsmith pontosan ebben a cipőben jár. Fiatal orvos, aki tényleg érteni akarja a dolgokat, miközben a világ inkább a gyors sikert, a jó látszatot és a *személyes brandet* díjazza.
Lewis száz évvel ezelőtt írta meg, de a könyv olvasása közben időnként ránézel a telefonodra, hogy biztosan nem tegnapi-e. Itt van a kiégés, a „menj biztosra, keress sokat" nyomása, a tudomány és a pénz örök huzavonája. Itt van a főnök, aki nagyon mást vár tőled, mint amit te akarsz. És itt van a kérdés, amit mi is felteszünk magunknak: mennyit érek, ha nem kompromisszumokból élek?
Nem kell hozzá orvosi előképzettség, a könyv emberekről szól, nem diagnózisokról. Van benne humor, szerelem, dühítő helyzet és olyan mentor, akire mindenki vágyik az életében. Ha szereted az olyan sorozatokat, ahol a szakma csak a keret, a tét pedig az, hogy ki marad hű önmagához, akkor ez a te klasszikusod. 📚
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Az *Arrowsmith* 1925-ös megjelenésekor Sinclair Lewis már a korszak egyik legismertebb amerikai szatirikusa volt. A kritika többnyire azt emelte ki, hogy ezúttal nemcsak a társadalmat gúnyolja, hanem komolyan veszi a tudományos munka erkölcsi kérdéseit is. A korabeli és későbbi méltatók gyakran dicsérték a könyv hitelesnek ható orvosi és laboratóriumi hátterét. Ebben köztudottan segítette Lewist a mikrobiológus Paul de Kruif.
A mű 1926-ban megkapta a Pulitzer-díjat, amelyet Lewis elutasított. Ez a gesztus a könyv körüli vitákat is felélénkítette. Lewis 1930-ban irodalmi Nobel-díjat kapott, és az *Arrowsmith* azóta is rendre szerepel a legjobb műveiről szóló összefoglalókban.
A kritikai vélemények egy része ugyanakkor a szereplők sematikusságát, a didaktikus hangot és a szatíra olykor harsány eszközeit kifogásolta. A későbbi irodalomtörténeti megítélés mégis általában megbecsüli a regényt. Úgy tartják számon, mint az amerikai orvosi és tudományos élet egyik legjelentősebb szépirodalmi ábrázolását, amely társadalomkritikát és emberi történetet ötvöz.
📰Aktualitása
Az *Arrowsmith* kérdése ma talán még élesebb, mint a megjelenésekor: mi történik, ha a tudás értékét a piac, a hírnév és a gyors eredmény kényszere írja felül? Lewis regénye az egészségügyről, a kutatásról és a közvéleményről szól, vagyis olyan területekről, amelyekről a világjárványok, az egészségpolitikai viták és az álhírek korában mindenkinek van véleménye.
A könyvben ott van a tudomány és a profit feszültsége. Ott van az intézményi nyomás, a hivatalos szakmai közeg konformizmusa, és az a kísértés, hogy a látványos ígéret többet ér a lassú, alapos munkánál. Ismerősen hangzik a mai kutatásfinanszírozás, a publikációs hajsza, a gyógyszeripari érdekek vagy a közéleti „szakértők" világából.
A regény társadalmi mondanivalója túlmutat az orvoslás határain. Arról is szól, hogy milyen árat fizet az, aki szakmai integritást választ a kényelem helyett. És arról, hogy egy társadalom mennyire hajlandó meghallgatni azokat, akik nem a legharsányabban beszélnek. Ezért tud ma is szólni mindazokhoz, akik pályájukon kicsit többet akarnak, mint beilleszkedni.
👥Fogadtatás és népszerűség
Az Arrowsmith 1925-ös megjelenésekor Sinclair Lewis már a korszak egyik legismertebb, egyszerre csodált és kicsit megrettenve olvasott írója volt. A *Main Street* és a *Babbitt* után az olvasók azt várták tőle, hogy ismét kíméletlenül megmutatja Amerikát. Most az orvoslás és a tudomány világát vizsgálta, és itt sem szépített.
A kritika és a közönség általában lelkesen fogadta. A regény a tudományos hivatás, a becsület és a kompromisszumok könyveként vált ismertté. A korabeli orvosi és tudományos körökben sokan örültek, hogy végre irodalmi igénnyel írnak a kutatói életről. Mások kényelmetlennek érezték, mert Lewis az intézmények hiúságát és a pénz, a hírnév vonzását sem kímélte.
Híres epizód, hogy a könyv Pulitzer-díját Lewis visszautasította. Elve volt, hogy az írót nem szabad díjakkal befolyásolni. Öt évvel később ő lett az első amerikai, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. A kritikusok szerint az Arrowsmith az életművének egyik legérettebb, legemberibb darabja. Azóta is gyakran olvassák orvostanhallgatók és kutatók, de a tágabb olvasóközönség számára is időtálló.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha most vágsz bele, ne ijesszen meg, hogy orvosi-tudományos környezetben játszódik. Nem kell hozzá szakmai előképzettség, mert a szakmai részek mindig emberi sorsokon keresztül szólnak hozzánk. Lewis jól ért ahhoz, hogy a laboratóriumot is színpaddá tegye.
Olvasás közben figyelj a mellékszereplőkre. Lewis szeret gyors, találó, olykor gunyoros portrékat rajzolni, és ezekben sokszor ott a regény humora. Érdemes arra is figyelni, hogyan ütközik a főszereplő belső vágya a külvilág elvárásaival, mert ez adja a könyv gerincét.
Ne pörgős krimit vagy könnyed kalandregényt várj tőle. Az Arrowsmith egy élet ívét követi, ezért lassabban építkezik, ritmusa hullámzó. Cserébe elgondolkodtat, néha mosolyogtat, néha kicsit meg is mozdít.
Kinek ajánlom? Annak, aki szereti a klasszikus amerikai társadalmi regényeket, érdekli az orvoslás és a kutatás világa, vagy azt akarja megérteni, mibe kerül hűnek maradni az elveinkhez. A 1968-as kiadás nosztalgikus bája is hozzátesz az olvasás élményéhez. 📚
✒️A szerzőről – érdekességek
Sinclair Lewis 1885-ben született a minnesotai Sauk Centre-ben, egy kisvárosban, amely később sok regényének hátteréül szolgált. Apja orvos volt, így az orvosi világ nem volt teljesen idegen számára. Az Arrowsmith megírásához mégis szakmai segítőtársat keresett.
Ez a társ Paul de Kruif volt, a *Microbe Hunters* szerzője, akinek tudományos tapasztalata sokat segített a regény hitelességében. Lewis kutatómunkája jól ismert: orvosokkal, kutatókkal beszélgetett, hogy a könyv ne csak jól olvasható, hanem szakmailag is meggyőző legyen.
A másik jól ismert érdekesség a Pulitzer-díj visszautasítása. Lewis ezzel is bizonyította, hogy nem akar senki elismerésére várni. Később a Nobel-díj átvételekor sem fogta vissza magát: beszédében élesen bírálta az amerikai irodalmi életet.
Lewis magánélete is színes volt. Második felesége a híres újságíró, Dorothy Thompson lett, aki a saját korában ismert közéleti szereplőnek számított. Lewis neve ma is összeforrt az amerikai társadalomkritikai regény fogalmával. Az Arrowsmith pedig azt mutatja, hogy a szatirikus író mélyen emberi történetet is képes írni.
🎯Célközönség
Az Arrowsmith azoknak szól, akik szeretik a nagy, humanista regényeket, és érdekli őket, mibe kerül igaznak maradni egy olyan világban, amely kompromisszumot kér. Ajánlom orvosoknak, egészségügyi dolgozóknak, kutatóknak, egyetemi hallgatóknak és mindenkinek, aki a tudomány, a karrier és a lelkiismeret ütközésére kíváncsi.
A megjelenésekor, 1925-ben a regény a szélesebb amerikai olvasóközönséghez szólt. Lewis akkor már ismert szerző volt, és az olvasók társadalomkritikai, szatirikus hangot vártak tőle. A könyv a korabeli orvoslás, az egyetemi világ és a tudományos intézetek mindennapjait is bemutatta, így a szakmabeliek is vitatkoztak róla.
Ma más okból vesszük kézbe. Nem csupán korrajz, hanem időtálló kérdéseket feszeget: mit ér a tisztesség, ha a siker, a pénz és a hírnév csábít? Újraolvasva sokan meglepődnek, mennyire mai a témája. Az irodalomkedvelők mellett ma már a régi, jó tempójú nagyregényekre vágyó olvasók, a klasszikus amerikai irodalom rajongói és a gyűjtők is keresik. Aki Cronin vagy Mikszáth tempójú, emberközeli történeteket szeret, annak itt a helye. 📚
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyűjtők számára a legnagyobb értéket természetesen az 1925-ös amerikai első kiadás (Harcourt, Brace and Company) jelenti, különösen, ha megvan hozzá az eredeti védőborító. Az ilyen példányok külföldi aukciókon és antikvár portálokon már komoly összegekért cserélhetnek gazdát, de az árak az állapottól és a dedikációtól függően nagyon eltérnek, ezért csak óvatosan lehet becsülni.
A most kínált 1968-as magyar kiadás más kategória. Hazai viszonylatban inkább olvasópéldány, kedves klasszikus, mint ritkaság. A korszak magyar fordításkötetei általában szerényebb áron forognak, az ár jellemzően néhány ezer forint körül mozoghat. Ezt azonban nem tudom pontosan kijelenteni, mert sokat számít az állapot, a kötés és a védőborító megléte.
Ami emeli az értéket: ép gerinc, tiszta lapok, hiánytalan borító, esetleg régi tulajdonosi bejegyzés vagy dedikáció, amely története lehet a példánynak. A Lewis-életmű iránt ma mérsékelt, de stabil érdeklődés mutatkozik, az Arrowsmith pedig a Nobel-díjas író egyik legismertebb műve, így jó eséllyel nem lesz hosszan keresetlen darab.
🔎Érdekesség a könyvről
Lewis az Arrowsmithhez nem egyedül készült: a tudományos háttérben segítségére volt Paul de Kruif bakteriológus, aki később a *Mikrobavadászok* szerzőjeként lett híres. A hírek szerint ők ketten együtt beszélgettek, kutattak, hogy a laborvilág ne papírmasé díszlet, hanem élő közeg legyen. A regény egyik legizgalmasabb tanulsága, hogy a szépirodalom és a tudomány is lehet közös kaland.
A kötet 1926-ban Pulitzer-díjat kapott, Lewis azonban elutasította a kitüntetést. Úgy vélte, az ilyen díjak a művészi függetlenséget veszélyeztetik. Ez a gesztus akkor óriási visszhangot keltett, és hozzájárult a „lázadó író” imázsához. Néhány évvel később, 1930-ban ő lett az első amerikai irodalmi Nobel-díjas.
A történetet 1931-ben filmre vitték, a rendező a későbbi western-mester, John Ford volt, a főszerepben Ronald Colman. A film a maga korában népszerű volt.
Kedves adalék, hogy Lewis második felesége, Dorothy Thompson a kor ünnepelt újságírója volt, így az író a házasságában is kiváló „sajtótársra” lelt. A házaspár élete pedig legalább annyi bulvárhírt hozott, mint a regényei. 😄
📚Hasonló könyvek
A. J. Cronin – A fellegvár
Paul de Kruif – Mikrobavadászok
Sinclair Lewis – Babbitt
Upton Sinclair – A vágóhidak királya
Sinclair Lewis – Elmer Gantry