Kiadó
Magvető Könyvkiadó
Kiadás éve
1980
Műfaj I.
Életrajz
Műfaj II.
Történelmi mű
Firenze a XV. század végén: ragyogó paloták, pénz, művészet, hatalmi játszmák, és közben egy lesoványodott dominikánus szerzetes, aki vészharangot kezd kongatni. Girolamo Savonarola neve máig megosztja az embereket. Prófétának tartották, lázadónak, fanatikusnak, megváltónak. Ki volt valójában ez a férfi, aki egy egész várost képes volt megrázni?
Nagy András Savonarola című, 1980-as kötete ebbe a korszakba vezet vissza. Egy olyan világba, ahol a hit, a politika és a művészet egyetlen robbanékony elegyet alkot. Itt a reneszánsz csillogása mögött ott a félelem, a bűntudat és a megtisztulás vágya.
Az ilyen témák akkor igazán vonzók, ha emberi arcot kapnak. Ez a könyv az eszme és az ember, a meggyőződés és a hatalom viszonyáról szól, olyan kérdésekről, amelyek ma is élénken foglalkoztatnak minket.
Ha vonzanak a nagy történelmi személyiségek, a vitatott sorsok és az olasz reneszánsz sötétebb oldala, ez a régi kiadás ott a helye a polcodon. 📚
Képzelj el egy várost, ahol mindenki a legújabb divat szerint öltözik, a festők egymásnak adják a kilincset, a bankárok pedig úgy költik a pénzt, mintha holnap nem lenne. Aztán megjelenik egy szigorú szerzetes, és annyit mond: „Emberek, ezt most azonnal abba kell hagyni!" Nos, Savonarola pontosan ilyen vendég volt Firenzében. A hívatlan, de annál emlékezetesebb fajtából.
Nagy András 1980-as könyve ezt a különc, lobbanékony és megkerülhetetlen alakot állítja elénk. Nem kell hozzá reneszánsz szakdolgozat, elég egy kis kíváncsiság. Megtudhatod, hogyan tud egyetlen ember prédikációkkal felforgatni egy egész várost, és miért nem rajongott érte mindenki, különösen azok nem, akik épp jól érezték magukat.
Ez a kötet az az antikvár kincs, amelyet jó szívvel ajánlunk mindenkinek, aki szereti, ha a történelem nem unalmas, hanem ízesen emberi. Ajánljuk a kávé mellé, a vonatra, vagy arra az estére, amikor úgy érzed, kicsit több drámára vágysz, mint amennyit a szomszéd lépcsőházi vitái nyújtanak. 😄
Képzeld el, hogy van egy pasi a 15. századi Firenzében, aki a reneszánsz csillogó, pénzszagú világában egyszer csak felállt, és azt mondta: ez így nem mehet tovább. Nincs kamera, nincs hashtag, nincs algoritmus, mégis úgy ment vírusba, hogy az egész város róla beszélt. Savonarola sztorija tényleg Netflix-sorozatnak való: hatalom, hit, botrány, rajongók és ellenségek.
Nagy András 1980-as könyve ezt a nagyon emberi, nagyon kíméletlen történetet hozza közel. Nem poros tankönyvi leckét kapsz, hanem egy olyan alakot, akiről ma is vitatkozni lehet. Prófétának tartod, vagy fanatikusnak? Igazságosztó, vagy veszélyes manipulátor? Pont ettől működik.
Ha szoktál töprengeni azon, hogyan válik valaki egyik napról a másikra közösségi „jelenséggé", hogyan fordul a tömeg hangulata, vagy mi történik, ha valaki túl hangosan mondja ki, amit sokan gondolnak, akkor ez a te könyved. A klasszikusok azért klasszikusok, mert a régi kosztümök alatt ugyanazok az emberi dolgok dolgoznak. 📚
Antikvár példány, régi könyvszaggal és szép múlttal. Olyan darab, amit jó a polcra tenni, és még jobb a barátaidnak is megmutatni.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Konkrét kritikusokat és pontos idézeteket itt nem tudunk biztonsággal megnevezni, ezért inkább arról szólunk, milyen szempontok jellemzik az ilyen típusú, történelmi személyiséget bemutató művek recepcióját.
A Savonarola-téma a magyar olvasóknak és szakembereknek is különleges vonzerőt jelent. A szerzőtől az olvasók és a szakmai közönség általában azt várják, hogy a vallási, politikai és kulturális indíttatások összetett szövetét hitelesen és érthetően mutassa be. Egy ilyen alakról nehéz „semleges" képet adni. A dominikánus szerzetes megítélése a mai napig megosztó, a kutatók a Medici-kori Firenze értelmezésében is eltérő hangsúlyokat helyeznek.
Az 1980-as évek eleji magyar könyvkiadásban a történelmi személyiségeket felidéző művek jelentős közönséget találtak. Az olvasók értékelték, ha a szerző a nagy korszakot, a reneszánsz Itáliát élő, ellentmondásos emberi történeten keresztül tárta fel.
Az ilyen művekről szóló vélemények jellemzően az olvasmányosságot, a korrajz hitelességét és a főszereplő árnyalt ábrázolását emelik ki. Az antikvár piacon az érdeklődés egyenletes: a témát kedvelők, a reneszánsz iránt érdeklődők és a gyűjtők egyaránt keresik.
📰Aktualitása
Savonarola alakja azért nem avul el, mert a története ismétlődő társadalmi mintázatot mutat. Egy válságokkal terhelt, a luxusban és a korrupcióban elmerülő közösségben megjelenik valaki, aki erkölcsi megújulást ígér. Kezdetben tömegek követik, mert kimondja, amit sokan éreznek. Ez ismerős lehet a mai politikai közbeszédből is.
A könyv ma olyan kérdésekre késztet, mint: hol húzódik a közösségi igazságkeresés és a morális nyomásgyakorlás határa? Mikor válik a megtisztulás vágya ellenőrzéssé? Hogyan lesz egy karizmatikus hang egyszerre reménység és veszély?
Szociológiai szempontból a Savonarola-jelenség jól mutatja, hogyan működik a tömegpszichológia: a hangulat, a félelem, a felhevült közvélemény gyorsan fordulhat. A mai, közösségi médiától átitatott világban ez különösen tanulságos, hiszen a felkapottság és a kiközösítés mechanizmusai nem tűntek el, csak új felületre költöztek.
Politikai értelemben a hit és a hatalom viszonya, az egyházi és világi érdekek ütközése is örök téma. Ezért érdemes ma is kézbe venni: nemcsak a múltról mesél, hanem önmagunkról és a korunkról is.
👥Fogadtatás és népszerűség
Őszintén szólva: Nagy András Savonarola című könyvének megjelenéskori kritikai visszhangjáról nem szeretnék találgatni, és kitalált recenziókkal sem fogom megtölteni a sorokat. Annyi viszont biztos, hogy a téma maga sosem hagyta hidegen az olvasókat.
Savonarola alakja évszázadok óta megosztja a közvéleményt. Vannak, akik igazságot követelő, bátor reformert látnak benne, aki szembeszállt a hatalommal és a fényűzéssel. Mások szerint fanatikus prófétáról van szó, aki a félelemből és az erkölcsi nyomásból épített uralmat Firenze felett. Ez a kettősség a mai napig izgalmassá teszi a történetét.
Az 1980-as évek elejének magyar olvasója számára különösen érdekes lehetett egy olyan történet, amely hitről, hatalomról, lelkiismeretről és az egyéni kiállás áráról szól. A reneszánsz Itália pedig akkor is, most is hálás háttér: Medici-udvar, művészek, pápai intrikák, máglyák és nagy árulások.
Antikváriumi példányként a kötet ezért különösen vonzó. Nemcsak egy történelmi életrajzi téma kedvelőinek ajánlott, hanem mindenkinek, aki szereti, ha a múlt a mai kérdéseinket is megszólítja.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha kézbe veszed ezt a könyvet, ne siess. Savonarola története nem az a fajta történet, amelyet fél füllel, két állomás között érdemes „letudni”. Hagyj időt a hangulatra, a korra és a szereplők mozgatórugóira.
Hogyan kezdd? Érdemes előtte felidézni néhány alapot: a 15. század végi Firenze, a Medici-család hatalma, a reneszánsz pompája és az egyház helyzete. Nem kell mélyen ismerned a korszakot, de ha van fejedben egy halvány térkép, sokkal élvezetesebb lesz az olvasás.
Mire figyelj? Arra, hogyan keveredik a vallási hevület a politikával. Figyeld, kik támogatják a főszereplőt, kik fordulnak ellene, és miért. Közben tedd fel magadnak a kérdést: hol ér véget az erkölcsi meggyőződés, és hol kezdődik a hatalom?
Mit ne várj? Ne várj könnyed kalandregényt vagy modern tempójú thrillert. Egy korabeli, 1980-as kiadás megszokott, komolyabb nyelvezetére és ritmusára számíts.
Kinek szól? Történelembarátoknak, reneszánsz-rajongóknak, valamint azoknak, akiket érdekel a hit, a bűn és a hatalom örök küzdelme. 📖
✒️A szerzőről – érdekességek
A szerzőről, Nagy Andrásról, érdemes tudni, hogy a név elég gyakori, ezért nem szeretnék életrajzi adatokat találgatni. A pontos információkért nézd meg a kötet fülszövegét vagy az előzéklapokat, ezek gyakran árulkodóbbak, mint gondolnánk.
Annál többet mondhatunk Savonarola történelmi alakjáról, aki valódi „reneszánsz sztori” hőse.
Girolamo Savonarola 1452-ben született Ferrarában, domonkos szerzetesként lett Firenze egyik legnagyobb hatású prédikátora. Beszédei köré tömegek gyűltek, és a város sorsába is beleszóltak. Híres az 1497-es „hiúságok máglyája”, amikor a hívek állítólag értékes ékszereket, könyveket, festményeket és tükröket égettek el a bűnös pompa jelképeként. A korabeli beszámolók szerint egyes művészek is megrendültek a hatása alatt. Botticellit gyakran említik ebben a körben, bár az ő pontos szerepéről a történészek óvatosan fogalmaznak.
A történet vége drámai: a pápával szembeszegülő szerzetest 1498-ban kivégezték Firenze főterén. Machiavelli később a „fegyvertelen próféták” kudarcáról írt, és sokan Savonarolára gondolnak, ha e sorokat olvassák.
Egy ilyen sorsról írni nagy feladat, ezért különösen érdekes látni, hogyan közelített hozzá Nagy András.
🎯Célközönség
Ez a könyv azoknak szól, akiket vonz a reneszánsz fény- és árnyoldala. Aki szereti, ha a pompás Firenze mögül előbukkan a félelem, a fanatizmus és a hatalmi játszmák világa, annak jó választás lesz. Savonarola alakja ma is képes megosztani az olvasókat. Egyesek prófétát látnak benne, mások vészterhes szónokot, megint mások egy tragikus, önmagát felemésztő embert. Éppen ettől izgalmas.
A megjelenéskor, 1980-ban a könyv elsősorban a művelt, történelem iránt érdeklődő magyar olvasóknak szólhatott. Ők a reneszánszról sokat hallottak, de a „másik arcáról", a szigorú erkölcsprédikátorról és a vallási-politikai küzdelmekről kevesebbet olvashattak. A korabeli közönség a megszokott, ismeretterjesztő jellegű történelmi irodalom lelkes fogyasztója volt.
Ma antikvár-vásárlók, történelemkedvelők, művészettörténet-hallgatók és gyűjtők veszik kézbe. Sokan a reneszánsz-sorozatok, a Medici-történetek vagy a Borgiák iránti újabb érdeklődés után jutnak el Savonarolához. A témát mai szemmel olvasva különösen érdekes, mennyire időszerű maradt a tömegek hangulata, a morális pánik és a hatalom viszonya.
💎Kiadás, ami sokat ér
Itt nem ritka, felkapott gyűjtői csemegéről van szó, inkább tisztességes, megbízható antikvár darabról, amelynek az értékét főként az állapota és a téma iránti kereslet adja. A könyv 1980-as megjelenésű, így jellemzően az első (és feltehetően az egyetlen) kiadás kerül elő belőle. Pontos példányszámot nem érdemes találgatni, de a korszak szakirodalmi kötetei általában nem voltak végtelenül nagy példányszámúak.
Mi növelheti a példány értékét? Elsősorban a szép, tiszta állapot: ép gerinc, hiánytalan borító, foltmentes lapok. Külön öröm, ha megvan az eredeti védőborító, ha van benne illusztráció vagy képmelléklet, és ha nincsenek benne firkák, aláhúzások, könyvtári bélyegzők. Az ajánlás vagy a szerző autogramja külön pluszt jelenthet, bár a szerző ismertségétől függően ennek a hatása óvatosan kezelendő.
Árban a könyv várhatóan a megfizethető antikvár tartományban mozog, jellemzően néhány ezer forintos szinten. Kiváló állapotban vagy ritka kiegészítőkkel ennél többet is elkérhetnek érte. A téma azonban időtálló, ezért a kereslet folyamatosan él. Aki a reneszánsz vagy az egyháztörténet iránt érdeklődő gyűjteményt épít, annak ez egy jó, ésszerű darab.
🔎Érdekesség a könyvről
Savonarola neve elválaszthatatlan a „hiúságok máglyájától". A híres 1497-es farsangi eseményen a firenzeiek állítólag tükröket, ékszereket, kártyákat, könyveket és „világias" műalkotásokat vittek a máglyára. A közhiedelem szerint néhány híres művész is áldozott a tűznek, Botticelli nevét például gyakran emlegetik a hagyomány kapcsán. A pontos részletek körül azonban a történészek mind a mai napig óvatosan fogalmaznak.
Machiavelli *A fejedelem* című művében a prófétákról szóló híres gondolat, miszerint a fegyvertelen próféták elbuknak, sokak szerint éppen Savonarola sorsára is utal. A szerzetes végül ugyanazon a téren, a firenzei Piazza della Signorián végezte, ahol egykor a hatalmát gyakorolta. Ma emléktábla jelzi a helyet, a turisták pedig ritkán sejtik, mennyi dráma sűrűsödött a macskakövekre.
A „hiúságok máglyája" kifejezés a modern kultúrában is továbbélt: Tom Wolfe híres regénye ezt a címet viseli. Savonarola neve azóta is a morális szigor, a populizmus és a tömeghisztéria szimbólumaként bukkan fel viták, színdarabok és filmek hátterében.
Egy kuriózum a végére: a szerző neve Magyarországon nem egyedi, ezért a katalógusokban gyakran összekeverik a névrokonaival. Antikvár-keresésnél érdemes a címet és az évszámot is megadni.
📚Hasonló könyvek
Niccolò Machiavelli – A fejedelem
Jacob Burckhardt – Az itáliai reneszánsz kultúrája
Irving Stone – A kín és mámor
Thomas Mann – Fiorenza
Johan Huizinga – A középkor alkonya