
Kiadó
Béta
Kiadás éve
1989
Műfaj I.
Történelmi regény
Műfaj II.
Kortörténeti dráma
Van olyan cím, amely már a borítón megborzongatja az embert. Az ördög malmában ilyen. Hallod már a malomkövek dübörgését, ahogy ember és sors között őrlődik minden, ami élő és esendő?
Rosemarie Schuder a német történelmi próza egyik jellegzetes hangja volt. Írásaiban a múlt nem poros díszlet, hanem eleven, lélegző világ, ahol a hatalom, a hit, a félelem és a kitartás szálai bonyolultan fonódnak össze. Ez a regény is azokat a kérdéseket járja körül, amelyek nem évülnek el. Meddig tart az ember ereje, amikor a körülmények ellene fordulnak? Hol van az a pont, ahol már nem lehet kitérni a döntés elől?
Ha szereted azokat a történelmi regényeket, amelyek nemcsak mesélnek, hanem gondolkodásra is késztetnek, itt a helyed. Az 1989-es magyar kiadás ritkán felbukkanó darab, amely az antikvár polcokon szerencsés találat. Aki egyszer belép ebbe a malomba, nehezen lép ki belőle úgy, hogy ne vigyen magával valamit a hangulatából.
Ne hagyd, hogy más vigye el előled! 📖
Őszintén: egy könyv, amelynek az ördög malma a címe, nem ígér ejtőernyős pihenést. Nem is kell neki. Itt nem a hétvégi wellnesz a tét, hanem az, hogy a regény hősei épp elég bajba kerülnek ahhoz, hogy a te mindennapi gondjaid hirtelen aprónak tűnjenek. Ez is egyfajta terápia, és még olcsóbb is, mint a pszichológus.
Rosemarie Schuder alapos, hiteles történelmi regényeket írt, vagyis aki ezt a kötetet kézbe veszi, az közben ügyesen kiműveli magát is, szinte észrevétlenül. Mintha egy türelmes tanár mesélne, aki mellesleg remek sztorikat is tud, és nem engedi, hogy elaludj az óráján.
Az 1989-es kiadás ráadásul azt is bizonyítja, hogy a jó könyv nem megy ki a divatból. Legfeljebb a papír sárgul meg egy kicsit, de az a patina, nem hiba. Az ördög pedig, ha már malmot üzemeltet, legalább tudja, mit csinál. Te is tudd: ez a kötet a polcodra való.
Vigyázat: olvasás közben előfordulhat, hogy a vacsora kihűl. 🙂
Képzeld el, hogy a világ egyszerre őrlő malomkő és te vagy a gabona. Nagyjából ez a hangulata annak a könyvnek, aminek a címe Az ördög malmában. Rosemarie Schuder történelmi regényeket író német szerző, és nem az a fajta, aki a múltat díszletnek használja. Nála a korszak nyomást gyakorol az emberre, a döntések pedig ára van.
Ha szereted azokat a sorozatokat és történeteket, ahol a hatalom, a hit, a félelem és a túlélés kérdései összeérnek, ez a regény ismerős terepre visz. Csak itt nincs gyors vágás és nincs algoritmus, ami kiszolgál: lassabban, mélyebben, több rétegben kapod meg az élményt.
Miért érdemes mégis belevágni? Mert a történelmi regény egyik legjobb tulajdonsága, hogy megmutatja, mennyire hasonlítanak ránk a régi idők emberei. Ugyanúgy szeretnének tisztán látni, tisztességesek maradni és hinni valamiben, mint mi. 📖
A kötés 1989-es, a lapok patináját pedig semmilyen szűrő nem adja vissza. Ez a példány egy darab kézzelfogható múlt, amit nem kell görgetni, elég kézbe venni.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Rosemarie Schuder neve az egykori NDK irodalmában a gondos kutatásra épülő történelmi regény egyik ismert képviselőjét jelentette. A recepció általában ugyanazokat az erényeket emelte ki nála: az alapos korismeretet, a hiteles miliőt és azt a szándékot, hogy a történelmet az egyszerű emberek szemszögéből is megmutassa, ne csak királyok és hadvezérek tetteiként.
A korabeli, hasonló típusú történelmi regényekről szóló szakmai vélemények gyakran hangsúlyozták, hogy ezek az írások a múlt eseményein keresztül a jelenhez is szólni akarnak. Ez a nevelő, gondolkodásra késztető szándék az olvasók egy részénél erősség volt, mert súlyt adott a regénynek. Mások szerint viszont helyenként tanítóvá, a szereplők rovására is hangsúlyossá tehette a szöveget.
A magyar fordítások fogadtatása jellemzően a gazdag részletességet és a komoly hangvételt méltatta, a kevésbé lelkes olvasók pedig a lassabb, megfontoltabb tempót hozták fel. Konkrét kritikai idézetet nem állítok, de a szerző életművének összképe alapján olyan könyvről van szó, amely a türelmes, a történelem iránt érdeklődő olvasót jutalmazza a legtöbbel.
📰Aktualitása
A cím képe, az ördög malma, egyik korban sem veszít az erejéből. Mindig voltak olyan erők, amelyek a hatalom, az ideológia vagy a félelem nevében őrölnek, és mindig volt, akit közben megőrölnek. Ezért szólhat Schuder regénye ma is, bármennyire régi korba nyúl vissza.
Az egyik legfontosabb kérdése az, mit tesz az egyszerű ember, amikor a világ nagy ereje fölé tornyosul. Elfordul, alkalmazkodik, ellenáll vagy hallgat? Ezek ma sem elvont dilemmák: a közösségi média haragja, a propaganda, a polarizált közélet vagy a munkahelyi és társadalmi nyomás mind a mi malmaink.
A történelmi regény emellett a megértés eszköze. Megmutatja, hogyan alakulnak ki a gyanakvás, a kirekesztés és a vakhit mechanizmusai, és hogy ezek mennyire hasonlóan működnek a különböző korokban. Aki ismeri a mintázatot, nehezebben téveszthető meg.
Egy 1989-ben, a közép-kelet-európai rendszerváltás idején megjelent kötet olvasása külön ízt is kap: egy olyan időszakból szól hozzánk, amikor a régi szerkezetek éppen leállni készültek. Ma is érdemes feltenni a kérdést, melyik malom forog még körülöttünk.
👥Fogadtatás és népszerűség
Rosemarie Schuder neve a német nyelvterület keleti felén, az egykori NDK-ban a történelmi regény egyik jól ismert képviselőjét jelentette. Az ilyen regényeket a korabeli olvasók és a kritika is komolyan vették: egyszerre vártak tőlük izgalmas olvasmányt, hiteles korrajzot és társadalmi mondanivalót. Schuder a középkor és a kora újkor „kisemberei”, a hatalom árnyékában élők felé fordult. Ez illett a kor irodalmi érdeklődéséhez, de több volt egyszerű divatnál.
Az 1989-es magyar kiadás idején a keletnémet szerzők fordításai még természetes részei voltak a hazai könyvkínálatnak. Az ilyen kötetek sokszor a könyvtárakon és a családi polcokon keresztül találtak olvasóra. Pontos példányszámot vagy konkrét kritikai visszhangot nem állítok, mert ezeket érdemes külön ellenőrizni.
Az biztos, hogy a rendszerváltás körüli években a műfaj fogadtatása is megváltozott. Ami korábban „kötelező erejű” történelemszemléletnek tűnhetett, az ma sokak számára újra felfedezhető, izgalmas korlenyomat. Antikváriumi kincsként épp ezért kétszeresen érdekes: olvasmány és korszakdokumentum egyben.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha a kezedbe veszed ezt a kötetet, ne rohanj. A történelmi regények többsége akkor adja a legtöbbet, ha hagyod magad beszippantani a korszak hangulatától. Az első fejezeteknél érdemes türelmesnek lenni: a szereplők, helyszínek és viszonyok megismerése kis ráfordítást kér, de később busásan megtérül.
Olvasás közben figyeld, hogyan jelenik meg a hétköznapok világa: a munka, a félelem, a hit és a babona, a hatalom és az egyszerű emberek viszonya. Egy 1980-as évekbeli keletnémet szerzőnél különösen érdekes az is, milyen szemmel nézi a múltat. Hol hangsúlyoz társadalmi igazságtalanságot, hol emel ki emberi sorsokat? Ettől lesz több puszta kalandnál.
Mit ne várj tőle? Ne akadémikus történelemkönyvet, és ne mai tempójú, pörgős thrillert. Inkább komótosabb, hangulatos, gondolkodtató olvasmány.
Kinek ajánlom? Mindazoknak, akik szeretik a régi idők világát, a korabeli fordításirodalmat, és szívesen keresgélnek a polcok mélyén rejtőző, elfeledett darabok között. Egy esős hétvégére tökéletes társ. 📚
✒️A szerzőről – érdekességek
Rosemarie Schuder 1928-ban született Jénában, és hosszú életet élt: 2020-ban hunyt el. Íróként a történelem iránti szenvedélye vitte el a levéltárak, krónikák és régi városi történetek világába. Nem véletlen, hogy regényeiben a múlt nem díszlet, hanem élő, lélegző közeg.
Az irodalmi életben nem egyedül dolgozott: közeli munkatársa és élettársa a szintén író Rudolf Hirsch volt. Közös könyveik is születtek, köztük a német antiszemitizmus történetét feldolgozó, „A sárga folt” című munka, amelyet általában a szerzőpáros jelentős vállalkozásaként emlegetnek. Ez jól mutatja, hogy Schuder számára az irodalom és a történelmi tanulságkeresés összetartozott.
Egy érdekesség antikvár szemmel: az NDK-s kiadású regények és magyar fordításaik gyakran más papírral, más tipográfiával, más „illattal” szólnak hozzánk, mint a mai könyvek. Nyomdai és kiadói részletek miatt a fordítások sorsa is sokszor izgalmasabb, mint gondolnánk.
Fontos megjegyzés: a konkrét keletkezéstörténetről és a regény pontos hátteréről nem állítok olyat, amit nem tudok biztosan igazolni. Az viszont biztos, hogy Schuder neve a történelmi regény kedvelőinek ma is érdekes felfedezés lehet.
🎯Célközönség
Ez a könyv elsősorban a történelmi regények kedvelőinek való, azoknak, akik szeretik, ha egy letűnt kor hangulata, emberi sorsai és konfliktusai a lapokról szinte kiléphetnek. Rosemarie Schuder német írónő, a keletnémet irodalom egyik ismert történelmiregény-írója volt, és ez a mű is az ő jellegzetes, alapos tényanyagra épülő, mégis olvasmányos világát hozza.
A megjelenés idején, 1989-ben a könyv főleg a szocialista országok szélesebb olvasóközönségéhez szólt. Sokan olvastak akkoriban fordításban német és keletnémet történelmi epikát, mert a műfaj egyszerre kínált szórakozást és tanulságot. A kor olvasója a múlt vallási, társadalmi és hatalmi harcaiban gyakran a saját világára is ráismert.
Ma már más a helyzet. A könyvet leginkább antikvár-szerelmesek, gyűjtők és a kelet-európai fordításirodalom hívei keresik. Olvassák azok is, akik szívesen fedeznek fel elfeledett szerzőket, vagy a gyerekkoruk, a szüleik könyvespolcának hangulatát keresik. A mai olvasó már nem csak a történetet, hanem a korszak szellemét, a fordítás ízét és a kötet kiállítását is élvezi. 📚
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyűjtők számára itt nem egy ritka bibliofil kincsről van szó, hanem egy jó állapotban is megbecsülendő, hangulatos kötetről, amely a magyar fordításirodalom késő szocialista korszakát képviseli. A magyar nyelvű, 1989-es kiadás ma az elsődleges, és gyakorlatilag ezt lehet beszerezni. Újabb kiadásról nem tudok, ezért ez az évszám a könyv legfontosabb azonosítója.
Az értékét nagyban meghatározza az állapot. Értékesebb a tiszta, hibátlan gerincű, ép borítójú példány, különösen ha megvan hozzá az eredeti védőborító. A feljegyzések, a hullámos lapok, a kötéshibák és a penészszag viszont erősen csökkenthetik az árát.
Az ár várhatóan szerény, a mindennapi antikvár könyvek tartományában mozog. Pontos összeget nem érdemes ígérni, mert a kereslet ingadozik, és az árakat az aktuális kínálat is befolyásolja. Az idő múlásával viszont egyre kevesebb jó állapotú példány marad meg.
Ma nem tartozik a legfelkapottabb címek közé, de a keletnémet történelmi regények iránt van egy csendes, állandó érdeklődés. Aki a Schuder-életmű magyar vonulatát szeretné összegyűjteni, annak érdemes időben lecsapnia.
🔎Érdekesség a könyvről
Rosemarie Schuder 1928-ban született Jénában, és a keletnémet irodalom egyik jellegzetes történelmi regényírója lett. Munkásságára az alapos háttérkutatás jellemző: a regényei mögött gyakran forrásokba és korabeli dokumentumokba mélyedő, szinte nyomozói munka áll.
Az írónő élete és munkája szorosan összefonódott férjével, Rudolf Hirsch-sel, akivel nemcsak a mindennapokat, hanem az írói műhelyt is megosztotta. A házaspár közös kötetei, például a zsidóüldözés történetét feldolgozó *Der gelbe Fleck*, a történelmi emlékezet iránti elkötelezettségükről is tanúskodnak.
Könnyedebb szemmel nézve érdekes, hogy a címben szereplő „ördög malma” mennyire kedvelt, sejtelmes motívum. Mesékben, legendákban és népi hiedelmekben gyakran szerepel olyan hely, ahol a hétköznapi és a kísérteties összeér. Egy ilyen cím már a polcon is képes megszólítani a kíváncsi olvasót.
A keletnémet szerzők magyarországi megjelenése külön színfolt a fordításirodalomban. Sok mű a két ország kulturális kapcsolatainak köszönhetően jutott el hozzánk, és ma már korszakélményként is olvasható. Egy ilyen könyv antikváriumi példánya ezért nemcsak regény, hanem egy darab kor is.
📚Hasonló könyvek
Umberto Eco – A rózsa neve
Ken Follett – A katedrális
Lion Feuchtwanger – A csúnya hercegnő
Noah Gordon – Az orvos