Julianus barát és napkelet felfedezése
Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve
1986
Műfaj I.
Történelmi ismeretterjesztés
Műfaj II.
Felfedezéstörténet
Képzelje el: a 13. század elején egy szerzetes nekivág a ismeretlennek. Nincs térkép, nincs útlevél, nincs biztos úticél, csak egy szinte hihetetlen hír és egy elszánt kérdés: léteznek-e még valahol keleten azok, akik ugyanazt a nyelvet beszélik, mint mi?
Julianus barát története olyan, mintha egy kalandregény lapjairól lépett volna elő, pedig valódi történelem. A domonkos szerzetes útja a magyar őstörténet-kutatás egyik legizgalmasabb és legtöbbet emlegetett fejezete. Az utazás közben nemcsak távolságokat kellett legyőznie, hanem bizonytalanságot, ismeretlen népeket, ismeretlen szokásokat és a kor veszedelmeit is.
Ez a kötet a magyar önismeret egyik alapkérdéséhez kalauzol el. Honnan jöttünk? Kik voltak a rokonaink? Mit tudott erről a középkor embere? A könyv eleven, olvasmányos formában vezeti végig az olvasót a korszak világán, a keleti utak rejtélyein és a források sokszor elgondolkodtató hangján.
Az 1986-os kiadás ma már igazi antikváriumi kincs: kézbe venni is öröm, olvasni pedig szenvedély. Ha szereti a történelem izgalmas nyomozásait, ezt a könyvet nem érdemes elszalasztania. 📜
Van az a pillanat, amikor az ember úgy érzi, a hétvégi bevásárlás is komoly expedíció. Aztán jön Julianus barát, és szerényen megjegyzi: „Tartsd csak a kosaradat, én addig elmegyek megkeresni a rokonokat valahová keletre."
Bizony, ebben a könyvben egy 13. századi szerzetes térkép, GPS és gyorsétterem nélkül indul útnak, hogy megtalálja a magyarok messzi testvéreit. Navigáció? Csak a kitartás, a hit és a jó lábak. Ha ma elakad az autónk, felháborodunk. Ő akkor sem adta fel, amikor az út még nem is létezett.
A kötet remek bizonyíték arra, hogy a történelem néha izgalmasabb, mint bármelyik sorozat, és az sem baj, ha közben egy kicsit mosolygunk a középkori utazás viszontagságain. Közben megtudhatjuk, hogyan kereste a magyarság a saját gyökereit, és hogy a „nagy családi találkozó" már akkor is komoly szervezést igényelt.
Az 1986-os kiadás kellemesen patinás, lapozni jó, és a polcon is jól mutat. Egy biztos: Julianus után a következő nyaralás tervezése sokkal könnyebbnek tűnik majd. 😄
Képzeld el: a 13. század elején egy szerzetes úgy dönt, hogy nekiindul a nagy ismeretlennek, mert tudni akarja, kik voltak az őseink. Nincs Google Maps, nincs térerő, nincs útitárs, aki visszaír. Csak a hit, a kitartás és egy szinte elképzelhetetlenül nagy, ismeretlen Kelet.
Julianus barát története nálunk afféle „lost media" a történelemkönyvek margóján: sokan hallottak róla, de kevesen tudják, mekkora valódi kalandregény rejlik mögötte. Ez a könyv nem porosodó tananyag, hanem nyomozás. Töredékes forrásokból, régi feljegyzésekből és térképekből rakja össze, merre járt a barát, mit látott, és miért lett az útja a korabeli Európa egyik legfontosabb hírszerzési akciója.
Ha szereted a true crime-podcastokat, az eltűnt népek és a rejtélyes eredettörténetek világát, vagy csak kíváncsi vagy a „honnan jövünk?" kérdésre, ez a kötet neked szól. Ráadásul azt is megmutatja, hogyan működik a történészi gondolkodás: mi biztos, mi csak feltételezés, és mi marad örökre kérdés.
Rövid, sűrű, izgalmas olvasmány, amely után máshogy nézel a térképre. 🧭
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Konkrét, szó szerint idézhető kritikát nem kívánok megnevezni, ezért inkább a kötet szakmai és olvasói fogadtatásának jellemző vonásait foglalom össze.
A magyar őstörténet-kutatás és a Julianus-kérdés mindig is kiemelt figyelmet kapott. Az ilyen jellegű, forráskritikai alapú összefoglalókat a szakma többnyire azért értékelte, mert élvezhető formában tették hozzáférhetővé a középkori úti beszámolókat, a keleti magyarok keresésének történetét és a tatárjárás előzményeit. Az egyik legfontosabb erénye a korabeli szemlélők szerint az volt, hogy elválasztotta a megbízható forrásokat a későbbi legendáktól.
Az ismeretterjesztő sorozatokban megjelent kötetekre jellemző volt a közérthetőség és a szűkre szabott terjedelem, ami az olvasók számára vonzó, a szakmának viszont időnként kevésbé részletes. Az olvasók jellemzően a kalandos tárgyat és a tudományos igényességet emelik ki. Az újabb kutatások egyes részletkérdésekben persze továbbléptek, de a történet gerincének bemutatása, az útvonalak és a nagy kérdések felvetése ma is értékes kiindulópont.
📰Aktualitása
Julianus története első ránézésre messzi múlt, valójában nagyon is mai kérdéseket feszeget. Kik vagyunk, honnan jövünk, és mit kezdünk azzal, amit őseinkről tudni vélünk? Az identitáskeresés, a nemzeti önkép és a gyökerek utáni vágy ma sem kopott el, sőt a közéleti viták állandó témája.
A könyv azért is tanulságos, mert megmutatja, mennyire sokat ér a hiteles információ. Julianus útjának igazi tétje az volt, hogy a híre eljutott-e a megfelelő emberekhez, és hallgattak-e rá. A figyelmeztetések meghallása vagy figyelmen kívül hagyása egy ország sorsát is eldöntheti. Ez a gondolat a mai dezinformációs, információtúltermelő korunkban különösen élesen cseng.
Emellett a történet a kulturális találkozásokról, a különböző népek közötti kapcsolatokról és a „másik" megismeréséről is szól, ami a globalizált világban ugyanúgy kulcskérdés. Aki érti, hogyan kutatták a történészek Julianus nyomát, az kritikusabban olvassa a mai történelmi és politikai üzeneteket is.
👥Fogadtatás és népszerűség
Amikor a kötet 1986-ban megjelent, a magyar őstörténet iránti érdeklődés nem volt új keletű, a hazai olvasóközönség mégis különösen fogékony volt rá. A honfoglalás előtti múlt, a keleti rokonok és az „őshaza” kérdése nálunk mindig is szenvedélyes téma volt, az ilyen könyvek pedig rendre túlléptek a szűk szakmai közönségen. Hogy pontosan milyen visszhangot kapott a megjelenéskor, azt nem merem számokkal vagy konkrét kritikákkal alátámasztani. Annyi bizonyos, hogy a téma egyszerre szólította meg a történelem iránt érdeklődő nagyközönséget és a szakmai olvasókat.
Julianus története azért tud mindenkit megfogni, mert igazi felfedezői kalandot ígér: egy 13. századi szerzetes indul el a ma is izgalmas kérdés nyomában, honnan jöttünk. Az őstörténeti viták ma is hevesek, a forrásokat pedig újra és újra értelmezik, ezért a könyv a megjelenése óta sem vesztett az aktualitásából.
A később született hivatkozások és a mai antikvár kereslet is azt mutatja, hogy a téma tartósan élő. Aki gyűjti a magyar középkori utazók és az őstörténet irodalmát, az 1986-os kiadást általában keresi.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha most vágsz bele először, ne ijedj meg a középkori háttértől. Nem kell hozzá szakmai előképzettség, elég egy kis kíváncsiság és némi türelem az elején. Érdemes az első fejezeteknél megszokni a korszak hangulatát, a neveket és a távolságokat. Ha kéznél van egy térkép, sokat segít, mert az útvonalak követése így sokkal élményszerűbb.
Olvasás közben figyeld, mi a forrás és mi a magyarázat. A középkori beszámolók rövidek, hiányosak, és sokszor többféleképpen értelmezhetők. A jó történeti olvasmány az, amelyik megmutatja, hol ér véget a bizonyosság, és hol kezdődik a nyomozás.
Ne regényt várj. Ez nem kalandregény, még ha a téma kalandos is. Dokumentumokból, tényekből és magyarázatokból építkezik, ezért inkább lassabban, részletekre figyelve élvezetes.
Kinek ajánlom? Az őstörténet, a középkor és az utazástörténet szerelmeseinek, a családi könyvespolc gyarapítóinak és mindenkinek, aki szereti a „mi lett volna, ha” kérdések mögött a valódi forrásokat is látni. Egy jó ceruza a kézben nem árt: lesznek, amiket aláhúznál. 🙂
✒️A szerzőről – érdekességek
A szerzőt a megadott adatok nem nevezik meg, de a könyv a Magvető Gyorsuló idő sorozatának jellegzetes darabja, így az antikvár katalógusok többnyire Györffy György történész nevéhez kötik. Ez érdemes az ellenőrzésre a kötet címlapján. Györffy az Árpád-kor egyik legismertebb kutatója volt, és a magyar középkori forrásokat ritka alapossággal ismerte.
A történet maga is bulvár-izgalmakat rejt, a szó legnemesebb értelmében. Julianus a 13. század első felében indult útnak, hogy megtalálja a magyarok keleten maradt rokonait. Ez önmagában is hihetetlen vállalkozás, hiszen térkép, GPS és biztos útvonal nélkül, idegen nyelvek és ismeretlen népek között kellett eligazodnia.
Különösen érdekes, hogy az útja nem csak az „őshaza” kérdése miatt maradt fenn a köztudatban. A beszámolók a kor világpolitikai fordulatáról is hírt adnak: a keleten formálódó hatalmi változásokról, amelyek nem sokkal később Európát is elérték. Julianus ezért egyszerre volt utazó, nyelvi kíváncsi és egyfajta korai hírszerző is.
Ha ezt a könyvet a polcra teszed, nemcsak egy szerzetes útjába látsz bele, hanem egy egész korszak szokatlanul nyitott, kalandvágyó oldalába is.
🎯Célközönség
Ez a könyv elsősorban azoknak szól, akiket a magyar középkor, a felfedezők és az eltűnt rokonok keresésének története egyaránt izgat. Aki szereti, ha a történelem nyomozásként, útleírásként és izgalmas rejtvényként szólal meg, jó helyen jár. Ajánljuk történelem és művelődéstörténet iránt érdeklődőknek, tanároknak, egyetemistáknak, és minden olyan olvasónak, aki a magyarság korai múltját a tankönyvi szinten túl is kíváncsian nézi.
A megjelenés idején, 1986-ban a célközönség a művelt, ismeretterjesztő köteteket kedvelő olvasóközönség volt. Ők a hazai történettudomány eredményeit szívesen olvasták közérthető formában, és a honfoglalás előtti magyar múlt iránt a korszak közbeszédében is élénk érdeklődés mutatkozott.
Ma a kötetet már inkább gyűjtők, hobbitörténészek és a magyar őstörténet kutatásának hívei veszik kézbe. Mellettük a témát otthonról is mélyebben megismerni kívánó, régi kiadásokat kedvelő antikváriumi vásárlók forgatják. Az érdeklődés tehát nem tűnt el, csak elmozdult a tudományos igényű kikapcsolódás felé, miközben a téma ma is él a köztudatban.
*Az adatlapon a szerző nincs megnevezve. Tudomásunk szerint Györffy György történész műve, de a megrendelés előtt érdemes a kötet címlapját ellenőrizni.*
💎Kiadás, ami sokat ér
Ennek a kötetnek az értéke szerény, de stabil. Az 1986-os kiadás nem ritkaság, és nem tartozik a nagy gyűjtői sztárok közé. Egy jó állapotú példány általában csak néhány száz forinttól pár ezer forintig terjedő árkategóriában mozog. Pontos árat nem érdemes ígérni, mert az állapottól, a kereslettől és a kínálattól is nagyban függ.
Ami többet érhet, az a tökéletes megtartás: a sértetlen gerinc, a tiszta lapok és a hiánytalan, ép védőborító. Külön öröm, ha a példány bejegyzésektől, pecséttől és ceruzás aláhúzásoktól mentes, vagy éppen ha érdekes, hiteles dedikáció díszíti. Ha a szerzőtől származó ajánlás szerepel benne, az már gyűjtői többletet jelenthet, de ezt mindig ellenőrizni kell.
A téma ma is vonzó: a magyar őstörténet, Julianus és Magna Hungaria iránt folyamatosan van érdeklődés, ezért a könyv nem „porosodik” véglegesen az antikvár polcokon. Felkapottnak nem mondanám, inkább megbízható, kedvelt tematikus darabnak. Ha több hasonló tárgyú kötetet gyűjtesz, ez a darab nagyon is hiányozhat a sorból.
🔎Érdekesség a könyvről
Julianus története úgy hangzik, mintha valaki kitalálta volna: egy domonkos szerzetes, aki a 13. század elején elindul megkeresni a keleten maradt magyarokat. Ráadásul meg is találja őket, a korabeli beszámolók szerint legalábbis egy olyan népet, amelynek a nyelvét értette. Ha ez igaz, akkor a középkor egyik legelső magyar „nyelvrokon-felfedező” útjáról beszélünk.
A történet utóélete is regényes. A Magna Hungaria nevű vidék évszázadokig a magyar történelem egyik nagy rejtvénye maradt: hol volt, kik éltek ott, és vajon tényleg a magyarok őshazájáról van szó? A 19. században aztán a keleti rokonkeresés valóságos nemzeti szenvedéllyé nőtt. Utazók és tudósok indultak el, hogy Julianus nyomába eredjenek.
Az igazi izgalmat a hírek adják: Julianus nem csak földrajzi felfedező volt, hanem figyelmeztető hírvivő is. A korabeli források szerint a keleten szerzett értesülései a tatár veszélyről komoly súllyal estek latba, a tatárjárás árnyékában pedig a híradás drámai súlyúvá vált. Ez a nyomasztó előzmény teszi igazán olvasmányossá az egész történetet.
📚Hasonló könyvek
Johannes de Plano Carpini – A tatárok története
Rubruk Vilmos – Keleti utazás
Marco Polo – A világ leírása
Dienes István – A honfoglalók
Györffy György – István király és műve