Kiadó
Est ésPesti Napló
Műfaj I.
Realista regény
Műfaj II.
Lélektani regény
Mi történik, ha a valóság makacsul elmarad az álmainktól? A Madame Bovary egy fiatal nő vágyain keresztül mutatja meg, milyen veszedelmes távolság nyílhat az elképzelt boldogság és a hétköznapok között. Gustave Flaubert nem látványos hőstettekről mesél: egy látszólag átlagos vidéki élet mélyén fedezi fel a szenvedélyt, a magányt és a kitörés sóvárgását.
A regény 1856-ban folytatásokban jelent meg, majd az erkölcstelenség vádjával indított per és Flaubert felmentése után 1857-ben könyv alakban is hatalmas figyelmet kapott. Azóta az irodalmi realizmus egyik alapművévé és a világirodalom egyik legnagyobb hatású regényévé vált.
Flaubert prózája egyszerre pontos, ironikus és gyönyörű. Nem ítélkezik könnyen, inkább arra késztet, hogy felismerjük önmagunkban is a többre vágyás kínzó nyugtalanságát. A Madame Bovary nem pusztán klasszikus: elegáns és fájdalmas tükör mindazoknak, akik valaha másféle életről álmodoztak.
Emma Bovary sok romantikus történetet olvasott, és ebből arra a teljesen érthető — bár kissé kockázatos — következtetésre jutott, hogy az életnek folyamatosan bálokból, szenvedélyből és nagy érzelmi jelenetekből kellene állnia. Ehhez képest kapott egy tisztességes, ám nem különösebben filmszerű férjet és jókora adag vidéki hétköznapot. A probléma már készen is áll.
Flaubert könyve olyan, mintha valaki nagyon finom iróniával ellenőrizné, mi történik, amikor egy ember a valóságot mindenáron romantikus regénnyé akarja átalakítani. Kiderül, hogy a gyertyafény, a szép ruhák és a nagy szavak mögött néha számlák, önámítás és kínos csendek rejtőznek. A szerző egyetlen félmosollyal képes leleplezni a vidéki előkelőséget, a fontoskodó polgárt és az érzelmekből üzletet csináló udvarlót.
A Madame Bovary nem vígjáték, mégis meglepően sok benne a kesernyés humor. Olyan könyv, amely olvasás közben időnként azt súgja: „Ugye te is elképzelted már, hogy az életednek elegánsabb forgatókönyve lesz?”
Emma fejében folyamatosan fut egy tökéletesre szerkesztett élet: romantika, elegancia, izgalom és valami megfoghatatlan „több”. A valóság azonban nem használ szépítő filtert. Ha ma élne, talán órákig görgetné mások látványosan boldog életét, miközben egyre kevésbé érezné elég jónak a sajátját.
Ezért hat a Madame Bovary ma is ijesztően frissen. A regény a FOMO, az irreális elvárások, az impulzív vásárlás és az állandó összehasonlítás világáról beszél — jóval a közösségi média születése előtt. Flaubert öt évig dolgozott a könyvön, könyörtelenül keresve minden mondathoz a lehető legpontosabb szót. Ennek köszönhetően a próza nem poros, hanem pengeéles.
Ne romantikus kosztümös történetre számíts, amelyben mindenki megtalálja a tökéletes párját. Ez inkább egy lélektani reality check arról, hogyan torzíthatják el vágyainkat a készen kapott történetek. Ha szereted az összetett, vitatható főszereplőket és az intelligens társadalomkritikát, érdemes esélyt adnod neki.
Ár
5 000 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Madame Bovary első fogadtatását nem lehet elválasztani az 1857-es pertől. Flaubert-t és kiadóját a közmorál és a vallás megsértésével vádolták, mert a hatóság szerint a regény túlságosan nyíltan ábrázolta a házasságtörést, és nem szolgált egyértelmű erkölcsi tanulsággal. Flaubert-t felmentették, a botrány pedig jelentősen növelte a könyv ismertségét.
A későbbi kritika éppen azt értékelte nagyra, amit a vádirat veszélyesnek érzett: a szerző nem prédikál, hanem pontosan megfigyel. A regényt a modern realizmus egyik alapművének tekintik, ugyanakkor elbeszélői iróniája és gondosan kimunkált stílusa messze túlmutat a puszta valóságábrázoláson. Henry James a mű szinte megközelíthetetlen tökéletességét, Marcel Proust nyelvi tisztaságát, Vladimir Nabokov pedig költői erejű prózáját méltatta.
Az értelmezők ma is vitatják, hogy Emma elsősorban önző álmodozó, társadalmi áldozat vagy egyszerre mindkettő. Éppen ez a nyitottság teszi a regényt kimeríthetetlen klasszikussá.
📰Aktualitása
Emma Bovary problémája feltűnően modern: nem egyszerűen boldogtalan, hanem folyamatosan egy elképzelt, szebb élethez méri a sajátját. Ma ugyanezt a nyomást gyakran reklámok, influenszerek és gondosan szerkesztett közösségi profilok közvetítik. A regény így a fogyasztói vágy, a státuszszorongás és az összehasonlítás korai, rendkívül éles látleleteként is olvasható.
Társadalmi szempontból ugyancsak fontos, hogy Emma lehetőségeit erősen meghatározzák a XIX. századi női szerepek. Vágyik a szabadságra, de önálló cselekvési tere szűk, és a kitörést leginkább a romantikán vagy a fogyasztáson keresztül tudja elképzelni. Ez nem teszi hibátlanná, de segít megérteni döntéseinek hátterét.
A könyv politikai program helyett a hétköznapi hatalmi viszonyokat vizsgálja: ki rendelkezik pénzzel, tudással, társadalmi mozgástérrel és a történetek alakításának jogával. Ezért a Madame Bovary ma is erősen szól az önazonosságról, a mentális jóllétről és arról, milyen következményekkel járhat, ha valaki egy eladható álom alapján próbálja felépíteni az életét.
👥Fogadtatás és népszerűség
A regényt először 1856 őszén közölte folytatásokban a Revue de Paris. A francia ügyészség hamarosan erkölcstelenséggel vádolta Flaubert-t és kiadóját; az 1857 januárjában lezajlott per azonban felmentéssel végződött. A nagy nyilvánosságot kapott eljárás botránykönyvvé tette a művet, amely könyv alakú megjelenése után gyorsan sikert aratott.
A korabeli vélemények távolról sem voltak egységesek. Voltak, akik erkölcsi veszélyt vagy hideg naturalizmust láttak benne; a Le Figaro egyik bírálata még Flaubert írói képességét is kétségbe vonta. Más olvasók éppen a vidéki polgárság pontos, kendőzetlen bemutatását érezték újszerűnek.
Az utókor egyértelműen felértékelte a könyvet. Flaubert első regénye a realizmus mérföldköve, elbeszélőtechnikája pedig a modern próza fejlődésére is nagy hatást gyakorolt. Számos fordítása, filmes feldolgozása és rendszeres újrakiadása mutatja, hogy Emma Bovary története a botrányból világirodalmi alapművé vált.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne szerelmi regényként kezdd olvasni, még akkor sem, ha szerelemről, házasságról és vágyakozásról sok szó esik benne. A Madame Bovary igazi izgalma abban rejlik, ahogyan Flaubert megmutatja az álmok és a hétköznapi valóság közötti feszültséget. Figyeld az apró tárgyakat, a társalgások üres fordulatait és a szereplők önigazoló mondatait: gyakran ezek árulják el a legtöbbet.
Az elbeszélő hangja különösen fontos. Időnként szinte beleolvad Emma gondolataiba, máskor finom iróniával távolodik el tőle. Emiatt nem mindig könnyű eldönteni, hogy egy szépnek tűnő mondat őszinte érzést vagy romantikus önámítást közvetít. Flaubert a szöveget öt éven át csiszolta, ezért a látszólag egyszerű leírásoknak is ritmusa és jelentősége van.
Ne várj gyors tempót, hibátlan hősöket vagy megnyugtató erkölcsi útmutatást. Olvasd inkább napi néhány fejezetben, és hagyj időt az iróniának. A könyv azoknak ad sokat, akik szeretnek vitatkozni a szereplőkkel — és néha kényelmetlenül felismerni bennük önmagukat.
✒️A szerzőről – érdekességek
Gustave Flaubert 1821-ben született Rouenban; apja orvos és a városi kórház vezetője volt. Bár a realizmus egyik legfontosabb alkotójaként tartják számon, ő maga nem egyszerűen a valóság lemásolására törekedett. A tökéletesen pontos, ritmusos mondat megszállottja volt: olykor napokig kereste a híres „le mot juste”, vagyis az egyetlen igazán megfelelő szó megoldását.
Munkamódszere legendássá vált. Szövegeit hangosan, gyakran kiabálva olvasta fel az úgynevezett gueuloirban, hogy meghallja a rossz ritmust, a kellemetlen ismétléseket és a próza legkisebb döccenését. A Madame Bovary megírása mintegy öt évig tartott.
A regény egyik lehetséges életrajzi mintájaként gyakran említik Delphine Delamare vidéki orvosfeleséget, ám Flaubert azt állította, hogy története teljesen kitalált. A neki tulajdonított „Bovaryné én vagyok” mondás hitelessége vitatott, de tökéletesen kifejezi a mű egyik titkát: Emma gyengeségei nemcsak az övéi, hanem nagyon is emberiek.
🎯Célközönség
Megjelenésekor a Madame Bovary a francia irodalmi folyóiratok felnőtt, polgári olvasóközönségét szólította meg, ám éppen e társadalmi réteg önámítását, közhelyeit és erkölcsi képmutatását ábrázolta különös pontossággal. A regény folytatásos közlése és az azt követő per olyanok figyelmét is ráirányította a könyvre, akik egyébként talán nem keresték volna Flaubert újszerű prózáját.
Ma rendkívül sokféle olvasóhoz szól. Ajánlható a francia klasszikusok, a lélektani regények és az árnyalt női főszereplők kedvelőinek, továbbá azoknak, akiket érdekel a romantikus eszmények és a társadalmi valóság ütközése. Egyetemi vagy középiskolai olvasmányként a realizmus és az elbeszélői irónia kiváló példája.
Nem csak nőknek, és nem csupán romantikus lelkeknek való. A fogyasztási vágy, a társadalmi presztízs és az „ennél több jár nekem” érzése ma szinte mindannyiunk számára ismerős. A türelmes, stílusérzékeny olvasónak különösen gazdag élményt kínál, de könyvklubokban is remekül működik, mert Emmáról szinte lehetetlen közömbösen beszélni.
💎Kiadás, ami sokat ér
Nem minden régi Madame Bovary automatikusan ritkaság. Nemzetközi szinten az 1857-es első francia könyvkiadás, különösen eredeti kötésben, igazolt származással és kiváló állapotban képviselhet komoly bibliofil értéket. Magyarországon az első fordítás Ambrus Zoltán munkája volt, és mintegy ötven évvel az eredeti után jelent meg; szép, hiánytalan példánya ezért irodalom- és fordítástörténeti szempontból is érdekes lehet.
Az Európa Könyvkiadó 1965-ös, Gyergyai Albert fordítását tartalmazó vászonkötéses kiadása inkább szerethető, jól forgatható antikvár klasszikus, mint nagy értékű könyvritkaság. A kutatás idején 590 és 840 forint közötti kínálati árakon is szerepelt, míg más Európa-kiadásokért 2490–2990 forintot is kértek. Ezek hirdetési árak, nem garantált forgalmi értékek.
A példány értékét az eredeti védőborító, a tiszta lapok, a feszes kötés, a hiánytalanság és egy jelentős tulajdonosi bejegyzés növelheti. Gyűjtéshez mindig a konkrét kiadás kolofonját és állapotát érdemes vizsgálni.
🔎Érdekesség a könyvről
A regény mögött állítólag egy valódi normandiai botrány visszhangja is felsejlik. Delphine Delamare egy vidéki egészségügyi tisztviselő felesége volt, akinek élete több feltűnő ponton hasonlított Emma történetéhez; Flaubert azonban levélben tagadta, hogy könyvét közvetlenül róla mintázta volna. Talán éppen ettől izgalmas a kérdés: a szerző egyetlen ember történetét írta meg, vagy egy egész korszak vágybetegségét?
Flaubert híresen lassan dolgozott. Egy-egy heti munka eredménye olykor csupán egy gondosan kimunkált oldal lett, mondatait pedig fennhangon próbálta ki, mintha prózát nemcsak írni, hanem hangszerelni is kellene. Szomszédnak valószínűleg fárasztó, olvasónak viszont nagyszerű választás volt.
A Madame Bovary számos filmes feldolgozást ihletett. Jean Renoir, Vincente Minnelli és Claude Chabrol is vászonra vitte, Chabrol 1991-es változatában Isabelle Huppert játszotta Emmát. A történet tehát nemcsak könyvtárakban él tovább: minden nemzedék új arcot és új értelmezést ad híres hősnőjének.
📚Hasonló könyvek
Lev Tolsztoj – Anna Karenina
Theodor Fontane – Effi Briest
Kate Chopin – Ébredés
Émile Zola – Hölgyek öröme
Gustave Flaubert – Érzelmek iskolája