Kiadó
Budapesti Szikra Nyomda
Kiadás éve
1955
Műfaj I.
Útikönyv / útialbum
Műfaj II.
Honismereti irodalom
1955-ben Magyarországon még soha nem jelent meg ilyen könyv. 🗺️
Boldizsár Iván szerkesztésében az IBUSZ kiadásában ekkor látott napvilágot az első valóban átfogó, az egész országot bemutató magyar útikönyv — 646 oldalon, több mint 650 illusztrációval, az akkori legjobb festők és grafikusok munkáival gazdagítva.
Ez nem egyszerű menetrendszerű "hol szálljunk meg" típusú zsebkönyv. A kötet egyszerre enciklopédia, képeskönyv és útinapló: városokat, tájakat, műemlékeket, népi hagyományokat mutat be abban a pillanatban, amikor az ország épp egy nehéz évtized után próbált önmagára ismerni. A könyv tájainkat és városainkat a korabeli legkiválóbb képzőművészek szemével mutatja meg — az illusztrációk önmagukban is komoly művészeti értéket képviselnek.
Antikvárként tartani a kezedben egy 1955-ös, keménykötéses példányt nemcsak olvasói élmény, hanem időutazás: egy olyan Magyarország képe tárul fel, amelyet ma már csak így lehet látni.
Képzeld el: 1955, és valaki végre leül, és azt mondja: "Na jó, írjuk már meg, milyen ez az ország!" 📖
Addig ugyanis — hihetetlen, de igaz — Magyarországon nem létezett átfogó útikönyv saját hazájáról. Mint amikor megkérdezik, hol van a szomszéd utca, és kiderül, hogy senki nem csinált még térképet a városról.
Boldizsár Iván szerkesztő úr nekiveselkedett a feladatnak, és 646 oldalas, több mint 650 illusztrációval díszített kötetbe gyömöszölte bele az egész országot. Festők, grafikusok, tájak, városok, műemlékek — minden benne van, ami csak belefér egy közel 650 oldalas vászonkötéses téglalapba.
Az eredmény: egy könyv, ami egyszerre útikönyv, képeskönyv és a kor legszebb Magyarország-portréja. Aki ma kézbe veszi, rájön, hogy az 1950-es évek Magyarországa vizuálisan meglepően gazdag volt — legalábbis papíron.
Mielőtt volt Google Maps, mielőtt volt Instagram, mielőtt volt bármi — valakinek kézzel kellett összeszedni, milyen ez az ország. ✌️
Ez a könyv az. 1955, első kiadás, Boldizsár Iván szerkesztésében — az első igazi, átfogó magyar útikönyv, 646 oldalon, több mint 650 illusztrációval. Nem filter, nem reel, hanem festők és grafikusok által kézzel készített képek Magyarország tájairól, városairól, műemlékeiről.
Ha érdekel a retro Magyarország-esztétika, ha szereted a vintage designt, vagy ha egyszerűen kíváncsi vagy, hogyan látta saját hazáját egy kor — ez egy igazi primary source. Nemcsak olvasni való, hanem nézni is: lapozgatni és rácsodálkozni, mennyit változott (és mennyit nem) az ország az elmúlt 70 évben.
Egy ilyen kötet polcon állva is statement. 📚
Ár
15 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A kötet megjelenésekor, 1955-ben, úttörő vállalkozásként tartották számon: a kiadói előszó maga is rögzíti, hogy "Magyarországon eddig még nem jelent meg átfogó jellegű, az országot egészében bemutatni kívánó útikönyv — ez a kötet ennek az igénynek első jelentkezése."
A korabeli fogadtatás szerint a kiadvány egyszerre töltött be turisztikai és kulturális reprezentációs szerepet: az IBUSZ idegenforgalmi vállalat kiadásában megjelenő kötet szándéka nemcsak a belföldi olvasók tájékoztatása volt, hanem a külföld felé is bemutatta az országot — a könyv angolul, franciául, németül, oroszul és szlovákul is megjelent.
Szakmai körökben a kötet értékét elsősorban gazdag képanyaga alapozta meg: az 650-nél több, korabeli magyar festők és grafikusok által készített illusztráció olyan vizuális dokumentumot hozott létre, amely ma már önálló kultúrtörténeti forrásnak számít. Az a tény, hogy a kötet évtizedek múltán is megtalálható kanadai magyar könyvesboltokban és rangos aukciósházak kínálatában, jelzi, hogy tartós érdeklődés övezi.
📰Aktualitása
Egy 1955-ös útikönyv aktualitása első pillantásra talán nem nyilvánvaló — de pontosan ebben rejlik a különleges értéke.
A kötet dokumentumként szól ma hozzánk: megőrizte azt a Magyarország-képet, amely a háború utáni újjáépítés és az első szocialista évtized metszéspontján létezett. Falvak, városképek, tájak, amelyek azóta gyökeresen megváltoztak vagy eltűntek — a könyv illusztrációin ma is láthatók.
Emellett a könyv érdekes kultúrtörténeti lenyomat: megmutatja, hogyan akarta egy korszak saját magát láttatni és látni. Milyen értékeket emelt ki, mit hallgatott el, hogyan ábrázolta a tájat és az embert. Ez a "mit mutat meg és mit nem" kérdés önmagában is izgalmas olvasat a mai szemlélőnek — a hiányok is beszélnek.
Honismereti, helytörténeti és képzőművészeti érdeklődők számára ma is releváns forrás. 🗺️
👥Fogadtatás és népszerűség
A könyv megjelenésekor eseményszámba ment: az IBUSZ-kiadás nemcsak belföldi forgalomba került, hanem öt idegen nyelven is napvilágot látott, ami a korszakban komoly állami és idegenforgalmi súlyt jelzett.
Boldizsár Iván szerkesztői neve garancia volt a minőségre: a korszak egyik legismertebb közírója, újságírója és szerkesztője állt a kötet mögött, aki a Magyar Nemzet főszerkesztőjeként és számos folyóirat irányítójaként kivételes kapcsolatrendszerrel rendelkezett a kulturális életben. A korabeli olvasók megbízható, reprezentatív forrásként tekintettek a kötetre.
Az évtizedek során a könyv gyűjtői darabbá érett: antikvár oldalakon, aukciósházakon és diaszpóra-könyvesboltokban egyaránt felbukkan, ami tartós keresletről tanúskodik. A hazai antikvár piacon ma jellemzően néhány száz és párezer forint között mozog az ára, állapottól és lelőhelytől függően.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ez a kötet nem regény, nem kell elejétől végéig olvasni — és pontosan ez a szépsége.
A legajánlottabb megközelítés: lapozgatva felfedezni. Válassz egy tájat, egy várost, egy témát, ami érdekel, és onnan indulj el. Az illusztrációk önmagukban is megérik a figyelmet — a korabeli festők és grafikusok munkái ma már képzőművészeti dokumentumként is értelmezhetők.
Mit NE várj tőle: ne keress benne aktuális szállásajánlókat, nyitvatartásokat vagy praktikus 21. századi turisztikai tanácsokat — ez egy más korszak terméke, és épp ezért értékes. Az is természetes, hogy a kötet szemléletmódja magán viseli az 1955-ös Magyarország ideológiai lenyomatát.
Kinek ajánlott az olvasás: helytörténet és honismeret iránt érdeklődőknek, képzőművészeti gyűjtőknek, nosztalgikus utazóknak, és mindenkinek, aki szereti a "hogyan látták régen ezt az országot" kérdést. Egy pohár tea mellé, lassú lapozgatáshoz ideális. ☕
✒️A szerzőről – érdekességek
Boldizsár Iván (1912–1988) neve három nevet takar: Bettelheim Ivánnnak született, majd Bethlen Iván lett, végül 1934-ben vette fel a Boldizsár nevet — egyes források szerint Bethlen István miniszterelnökkel szembeni ellenérzése jeleként, mások szerint éppen az ő kérésére.
Fia Boldizsár Miklós drámaíró lett, menye pedig Koncz Zsuzsa Kossuth-díjas énekesnő — nem akármelyik família.
A könyv keletkezésének idején Boldizsár a Magyar Nemzet főszerkesztője volt, a Rákosi-korszak kultúrpolitikai elitjének meghatározó alakja. A Don-kanyarból megszökött hadapród, párizsi béketárgyalásokon propagandafőnök, majd az 1956 utáni értelmiségi lelkiismeret-vizsgálat egyik szimbolikus figurája — élete önmagában regénybe illő. A The New Hungarian Quarterly szerkesztőjeként later a Nemzetközi PEN Club elnöke is lett (1984–).
🎯Célközönség
Megjelenésekor, 1955-ben, a kötet kettős célközönségnek szólt: egyrészt a belföldi olvasóknak, akik saját hazájukat akarták megismerni, másrészt a külföldi érdeklődőknek — ezt jelzi az öt idegen nyelvű kiadás is. Az IBUSZ-kiadás turisztikai és propagandacélt egyaránt szolgált: Magyarországot kellett jó színben feltüntetni a vasfüggöny mögül.
Ma a könyv célközönsége más és szélesebb: elsősorban helytörténeti és honismereti érdeklődők, nosztalgiára fogékony középkorú és idősebb olvasók, valamint képzőművészeti gyűjtők keresik, akiket a korabeli illusztrációk vonzanak.
A diaszpórában élő magyarok körében külön értéke van: a kanadai Pannonia könyvesbolt kínálatában ma is szerepel, ami jelzi, hogy a hazától távol élők számára identitás-dokumentumként is funkcionál. Antikvárként tehát egy olyan könyvről van szó, amelyet ma már nem az eredeti funkciójáért, hanem kultúrtörténeti és érzelmi értékéért vásárolnak meg.
💎Kiadás, ami sokat ér
Gyűjtői szempontból az 1955-ös, eredeti IBUSZ-kiadás keménykötéses, vászonborítós példánya a legkeresettebb darab.
Egy jó vagy újszerű állapotú, tiszta példány — amelynek borítója nem vetemedett, fűzése szoros, és lapjai nem foltozottak — antikvár oldalakon és aukciósházakon jellemzően néhány száz forinttól akár 1 500–2 000 forintig is elkelhet a hazai piacon, állapottól és eladótól függően. A kanadai Pannonia könyvesbolt 35 kanadai dollárért kínálja újszerű példányát, ami a diaszpóra-piacon számottevő prémiumot jelent.
Különleges értéket képvisel egy dedikált vagy könyvtári bélyegzőtől mentes, kopottatlan példány, illetve ha az összes eredeti lapja, esetleges térképmelléklete hiánytalan. Az idegen nyelvű kiadások (angol, francia, német, orosz, szlovák) szintén gyűjtői érdeklődésre tarthatnak számot, különösen a nyugati diaszpóra-piacon.
Óvatosan fogalmazva: ez nem egy kiemelkedő anyagi értékű ritkaság, de dokumentumértéke és vizuális gazdagsága miatt a polcon tartani érdemes darab. 📚
🔎Érdekesség a könyvről
Boldizsár Iván még a saját születési dátumáról is hazudott — egész életében október 30-át vallott születe napjaként, miközben az anyakönyv november 30-át rögzít. Egy ember, aki egy egész ország bemutatásáról szóló könyvet szerkesztett meg, de a saját születésnapja sem volt tiszta dolog.
A névváltogatás is külön fejezet: Bettelheim → Bethlen → Boldizsár. Három névvel, három politikai korszakban navigált — és mindháromban valahogy talpon maradt.
Fia, Boldizsár Miklós drámaíró lett, de a família leghíresebb "mellékszereplője" mégis Koncz Zsuzsa, aki menyeként csatlakozott a famíliához. Ritkán emlegetett trivia: a rocklegenda és az 1955-ös útikönyv szerkesztőjének fia között komoly rokoni szál húzódik.
A könyv maga is vicces szimbolikával bír: az IBUSZ — az állami idegenforgalmi hivatal — adta ki, amely akkor még nagyrészt azért létezett, hogy a külföldieket Magyarországra csalogassa. A vasfüggöny mögül promótálni az országot: ez volt a feladata ennek a kötetnek is. 🗺️
📚Hasonló könyvek
Dercsényi Dezső – Magyarország műemlékei
Cs. Sebestyén Károly – Magyar népi építészet
Féja Géza – Viharsarok
Szabó Zoltán – Cifra nyomorúság
Kodolányi János – Süllyedő világ