Műfaj I.
Kalandregény
Műfaj II.
Egzotikus regény
Napsütötte fennsíkok, poros utak, messzi tájak és a távoli Mexikó vonzó világa: ez a könyv már a címével is elindítja az olvasó fantáziáját. A Mexicói regény a régi idők egzotikus irodalmából szól hozzánk, abból a korból, amikor a messzi földrészek meséi még igazi felfedezőutat jelentettek a lapozgatónak.
Ha szereted azokat a könyveket, amelyek elröpítenek a megszokott környezetedből, ez a kötet neked való. A cím egy messzi, színes, titkokkal teli világot ígér. Ebben a világban az érzelmek is forróbbak, a sorsok kuszábbak, a tájak pedig szinte maguktól elevenednek meg a képzeletben.
Az antikvár könyv különleges varázsa, hogy nem csupán olvasnivalót kapsz, hanem egy darabot a múltból. A régies helyesírású cím, a lapok illata és a kötet korszakot idéző megjelenése mind hozzátartoznak az élményhez. Gyűjtőknek, a régi magyar kiadványok kedvelőinek és mindazoknak ajánljuk, akik szívesen belelapoznak egy elfeledett történetbe.
Ne hagyd, hogy ez a ritkán felbukkanó darab másé legyen! Vidd haza a Mexicói regényt, és indulj el vele a messzi tájak felé. 🌵
Elmenni Mexikóba? Repülőjegy, oltások, napkrém, útlevél… Ez fárasztó. Ennél sokkal egyszerűbb megoldás, ha a Mexicói regényt választod: nem kell hozzá poggyász, és a jetlag is elmarad. Elég egy kényelmes fotel, egy bögre kedvenc italod, és már indulhat is az utazás. 🌮
A könyv már a címével is tudatja, hová visz. Még a helyesírás is régi, mintha a kötet büszkén jelentené be: „Én bizony már akkor Mexicóról meséltem, amikor a nagyszüleid nagyszülei még fiatalok voltak!"
Az antikvár könyveknek külön előnyük, hogy már átvészeltek néhány évtizedet, esetleg még több korszakot is, és ezt a lapjaik meg is mutatják. Lehet, hogy illatuk van, amit semmilyen modern könyvesbolt nem tud utánozni. Egy új könyv sosem mondhatja el magáról, hogy „én már láttam egy s mást".
Ha szereted a messzi tájakat, a régi idők hangulatát, és nem bánod, ha a polcodon egy kis történelem is helyet kap, ez a könyv nálad a helye. Olvasd el, mutogasd a vendégeknek, és kezeld úgy, mintha külön útlevele lenne.
Őszintén: a legtöbbünk Mexikóról a *Coco*, a taco és a nyaralós reelek jutnak eszébe. Ez a könyv viszont egészen más időből, egészen más szemmel néz a távoli országra. 📖
A Mexicói regény már a címében is régi vágású: a „c” betűs írásmód egy olyan korból üzen, amikor Mexikó nem két gombnyomásra elérhető úti cél volt, hanem messzi, titokzatos, szinte mesebeli világ. Aki akkor ilyen könyvet vett kézbe, nem tudott előtte rákeresni a Google Térképen. Csak olvasott, és képzelt.
Ezért lehet ma különösen jó élmény. Nincs benne értesítés, nincs algoritmus, nincs „görgess tovább”. Csak te, a lapok és egy letűnt kor tekintete a világról. Kulturális időutazás, analóg élmény a javából.
A szerzőként feltüntetett „Guadelupe” név is csalogató rejtély. Hogy ki rejtőzhet mögötte, azt megmondani nem tudjuk, de a keresgélés már maga is egy kis nyomozás.
Ha szereted a retró dolgokat, a bakancslistás hangulatot és azt, ha egy polcdísz igazi, megfogható története is van, ez a kötet neked való. Nem sok ilyen akad az útjába az embernek, és ha egyszer elfogy, nem biztos, hogy lesz másik.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Mexicói regény kapcsán őszintének kell lennünk: egy-egy konkrét, név szerint idézhető korabeli kritikát nem tudunk biztosan hozzárendelni. Ezért inkább azt vázoljuk fel, milyen közegben fogadhatta az olvasóközönség az ilyen jellegű könyveket.
A magyar sajtó és a olvasóközönség a 19. században és a 20. század elején is érdeklődéssel fordult a távoli, egzotikus tájakat bemutató regények felé. Mexikó különösen izgalmas téma volt: Maximilián császár kalandja, a magyar önkéntesek részvétele és a külföldi útleírások mind táplálták a kíváncsiságot. Az ilyen regényeket a korabeli recepció jellemzően a színes helyszínekért, a fordulatos hangulatért és az olvasmányosságért dicsérte, a szigorúbb kritikusok viszont gyakran szóvá tették a szépirodalmi igénytelenséget és a sablonos ábrázolást.
A szerzői név (Guadelupe) valószínűleg álnév vagy írói jelige, ezért a könyv körül egyfajta titokzatosság is lebeg. A mai gyűjtők számára éppen ez, a ritkaság és a korabeli olvasmánykultúra lenyomata adja a kötet vonzerejét. Szakmai kánonba nem sorolnánk, gyűjtői és kordokumentumként viszont érdekes darab.
📰Aktualitása
Egy régi, Mexikóról szóló regény első ránézésre messze esik a mai világtól. Mégis több kérdést vet fel, mint gondolnánk.
Az egyik a mások ábrázolása. Mit gondolt egy közép-európai olvasó egy távoli országról, amelyet sosem látott? Honnan származtak a róla alkotott képek, és mennyi volt belőlük igaz? Ma, a közösségi média és a gyors benyomások korában ugyanez a kérdés újra aktuális: a sztereotípiák és a valóság viszonya nem szűnt meg, csak formát váltott.
A másik a kultúrák találkozása. Mexikó ma is a világhírek részese: a vándorlás, az amerikai–mexikói határ, a hagyományok és a modernitás feszültsége folyamatosan téma. Egy korabeli mű, még ha a maga korának szemüvegén át nézi is a világot, jó alkalmat ad arra, hogy észrevegyük, mennyit változott, és mennyit nem a gondolkodásunk.
Végül van egy csendesebb tanulság is: a könyv emlékeztet arra, hogy az olvasás mindig is ablak volt a világra. A mai olvasó számára ez a kötet egyszerre történelmi dokumentum, kulturális tükör és egy kis útmutató ahhoz, hogyan lássuk a másikat kritikusan, de nyitottan.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Mexicói regény fogadtatásáról megbízható, jól dokumentált adat ma már alig akad. Ezt érdemes őszintén kimondani, mert éppen ez teszi izgalmassá a kötetet: a kevéssé ismert, ritkán felbukkanó könyvek közé tartozik, nem a sokat idézett kánon része.
A címben szereplő régies „Mexicói” írásmód arra utal, hogy a mű abból a korból származik, amikor Mexikó a magyar olvasóknak még a távoli, egzotikus és veszélyes világot jelentette. A korabeli közönséget különösen vonzották az ilyen kalandos, messzi tájakon játszódó történetek, és a mexikói események a magyar sajtóban is visszhangot kaptak.
A szerző neve, a Guadelupe, szintén sejtelmes. Írói álnévnek tűnik, ami a kor népszerű irodalmában gyakori volt. Hogy a könyv milyen kritikai vagy politikai vitát váltott ki, azt nem merem állítani, kitalálni pedig nem akarok semmit.
Gyűjtőként ezt tekintsd előnynek: ilyen kötetből ritkán lesz két egyforma példány a polcon, és a kevéssé ismert könyvek felfedezésének öröme semmivel sem pótolható. Aki szereti a régi magyar könyvkiadás elfeledett darabjait, annak ez igazi kincs lehet. 📚
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha kezedbe veszed ezt a régi kötetet, ne rohanj neki. A Mexicói regény nem az a könyv, amelyet két villamosmegálló között bepipálsz. Adj neki egy csendes estét, egy meleg italt és egy kényelmes fotelt.
Az első oldalakon számolj a régies nyelvezettel és helyesírással. Eleinte talán kicsit szokatlan lesz, de pár oldal után a ritmus beindul, és a szöveg magával ragad. Ne akadj fenn minden különös szón, a jelentés általában a szövegkörnyezetből kiderül.
Olvasás közben figyeld a hangulatot, a tájleírásokat és azt, hogyan képzelte el a korabeli szerző a messzi Mexikót. Ez a nézőpont önmagában is kordokumentum: sokat elárul arról, mit tudtak és mit gondoltak akkoriban egy távoli országról.
Amit ne várj: mai értelemben vett pontos történelmi vagy földrajzi hűséget, modern tempót vagy mai szemléletet. A régi regények sajátos varázsa éppen a más ritmusban és más értékrendben rejlik.
Kinek ajánlom? Antikvár-gyűjtőknek, régi irodalom kedvelőinek, nosztalgiázóknak és mindenkinek, aki szívesen időutazik. Ajándéknak is különleges választás.
✒️A szerzőről – érdekességek
A szerzőről, aki Guadelupe néven szerepel a címlapon, nem tudok biztos életrajzi adatot mondani. Kitalálni pedig nem akarok semmit. A név írói álnévre vagy különleges írói szerepre utalhat, és ez önmagában is felcsigázza a kíváncsiságot: ki bújhatott a név mögé?
A név maga is érdekes. A Guadalupe a mexikói kultúra egyik legismertebb jelképe, a Guadalupei Szűzanya tisztelete az ország vallási és nemzeti identitásának központi eleme. Egy ilyen hangzású írói név már a címlapon is megteremti a távoli, egzotikus hangulatot.
Van egy történelmi érdekesség is, amely jól illik a témához. A 19. század hatvanas éveiben Habsburg Miksa mexikói császárként kormányzott, és az ő vállalkozásához magyarok is csatlakoztak. A vállalkozás nálunk is nagy érdeklődést keltett, így a magyar olvasók számára Mexikó nem csupán egzotikus tájat jelentett, hanem hazai vonatkozású történeteket is.
Hogy a könyv ehhez a korszakhoz kapcsolódik-e, azt nem állítom. A régies cím mindenesetre jó kiindulópont a nyomozáshoz. Ha sikerül kideríteni, ki állt a név mögött, az igazi antikvári örömök közé tartozik.
🎯Célközönség
A Mexicói regény olyan könyv, amelyet elsősorban azoknak ajánlok, akik szeretik a régi magyar kiadványok hangulatát, és szívesen elmerülnek a távoli, egzotikus világ romantikus színeiben. Ha jól esik a lapozás közben a régi nyomdák illata, az archaikus helyesírás és a mesélés ráérős tempója, akkor ez a könyv Önnek szól.
A megjelenéskor a célközönség valószínűleg a szélesebb olvasóközönség volt. A korabeli regényolvasók számára Mexikó különleges, szinte mesebeli helyszínnek számított, ahol a kaland, a szenvedély és a sors nagy fordulatai otthon vannak. Az ilyen típusú köteteket gyakran a kölcsönkönyvtárak és az olvasókörök közönsége forgatta, szórakozásból és kalandvágyból.
Ma már más típusú olvasók veszik kézbe. Egyrészt azok az antikvár-rajongók, akik a régi regényirodalom ritkább, kevésbé ismert darabjait keresik. Másrészt a könyvgyűjtők, a Mexikó iránt érdeklődők, valamint azok, akik nosztalgiából vagy ajándékba keresnek különleges, korhű olvasnivalót. Ami változott: a regény ma már nem a divatos újdonság, hanem időutazás. Az olvasó nemcsak a történetet kapja, hanem azt is, ahogyan egykor Mexikóról gondolkodtak.
💎Kiadás, ami sokat ér
Hadd legyek őszinte: a Mexicói regény esetében az adatlap nem jelöl meg kiadási évet, és a "Guadelupe" szerzői név feltehetően írói név, ezért az értékét óvatosan érdemes megítélni. Ez nem egy tőzsdei árfolyammal jegyzett, közismert gyűjtői darab, hanem a ritkaság és a hangulat miatt lehet értékes.
Gyűjtői szemmel három dolog számít a legtöbbet. Az első a kiadás kora: minél régebbi a kötet, annál izgalmasabb. Különösen így van ez, ha az "x" betűs helyett a régi, "c"-s írásmód ("Mexicói") látszik a címlapon. A második az állapot: ép gerinc, hiánytalan címlap, tiszta lapok, esetleg az eredeti kiadói kötés vagy borító. A harmadik a teljesség: hiányzik-e belőle illusztráció, melléklet, vagy több kötetes-e a kiadás.
Az ár ezért tág határok között mozoghat. Egy közepes állapotú példány inkább a kedvezőbb antikvár-kategóriába tartozik. Egy szép, korhű, ép példány viszont a ritkaság miatt akár jelentősebb gyűjtői értéket is képviselhet. A kereslet ma inkább kicsi, de állandó. A pontos érték megállapításához érdemes megnézni a nyomdai adatokat és a példány valódi állapotát.
🔎Érdekesség a könyvről
Ennek a könyvnek a legjobb története talán maga a rejtély: ki is lehet az a "Guadelupe"? A név akár írói álnév is lehet, és éppen ez teszi izgalmassá. Az antikvárius ilyenkor úgy érzi magát, mint egy nyomozó. Egy-egy nyomdai adat, kiadói jelzés vagy előszó apró részlete új szálat nyithat.
A névnek ráadásul zenéje van. A Guadalupe név Mexikóban a legismertebb zarándokhelyek és a nemzeti tisztelet egyik jelképe, így az olvasók fülében azonnal mexikói hangulatot idéz. A cím pedig a régi magyar helyesírással ("Mexicói") szinte időkapszula.
A 19. századi magyar olvasók számára Mexikó különösen izgalmas téma volt. A korszak világpolitikai eseményei, például Miksa császár mexikói kalandja, Európa-szerte felkeltették az érdeklődést az ország iránt. Magyarok is részt vettek az eseményekben, ezért a témához nálunk is kapcsolódott valamilyen helyi érdeklődés.
Antikvári anekdota: az ilyen régi regényeket gyakran tulajdonosi bejegyzések, dedikációk, egykori könyvtári bélyegzők teszik még érdekesebbé. Néha a lapok közül kiesik egy régi könyvjelző, és attól kezdve már nemcsak a regény története él, hanem a példányé is. 📚
📚Hasonló könyvek
Mayne Reid – A fejetlen lovas
B. Traven – A Sierra Madre kincse
Malcolm Lowry – A vulkán alatt
Graham Greene – A hatalom és a dicsőség