Kiadás éve
1968
Műfaj I.
Történelmi regény
Műfaj II.
Kalandregény
Képzeld el, hogy egy ősi, aranyfényű világ kellős közepén ébredsz: pompázatos paloták, titkos összeesküvések, porlepte karavánutak és isteni hatalommal bíró uralkodók között. Mika Waltari világsikerű regénye pontosan ide röpít, és nem is ereszt egykönnyen.
Szinuhe orvos. Hivatása a gyógyítás, de a sorsa sokkal tágabb térre szólítja. Járja a korabeli világot, találkozik hatalmasokkal és koldusokkal, barátokkal és árulókkal, közben pedig egyre fájdalmasabb kérdésekkel néz szembe. Mit ér az ember, ha a hit, a hatalom és a szerelem egyszerre ragadja magával? Hová vezet a tudás, ha a világ rendje megrendül?
A mű hátterében Ehnaton fáraó különös, forradalmi kora áll, a regény pedig hátborzongatóan élővé teszi azt a világot, amelyről a történelemkönyvek csak szűkszavúan mesélnek. Egyszerre magával ragadó kalandregény, lélekfürkésző vallomás és az emberi természet nagy tablója.
Ez a példány az 1968-as kiadásból való, antikváriumi kincs azoknak, akik szeretnének újra elveszni egy igazi, nagy lélegzetű történetben. Akkor is felejthetetlen, ha először olvasod, és akkor is, ha már rég a kedvenced. 📜
Van az az érzés, amikor azt mondod: „csak egy fejezetet olvasok lefekvés előtt”, aztán reggel háromkor azon kapod magad, hogy Egyiptomban vagy, a kávéd rég kihűlt, és fogalmad sincs, hová lett az este. Nos, Szinuhe pontosan ilyen könyv. Figyelmeztetés nélkül szív be.
A főhős orvos, így joggal várnád, hogy higgadt, megfontolt fickó. Ehhez képest a sorsa olyan fordulatokat vesz, hogy a mai szappanoperák forgatókönyvírói irigykedve jegyzetelnének. Utazik, csodálkozik, belebotlik a nagyhatalmakba, és közben mindig akad valaki, aki jobban tudja nála, mi lenne neki a jó. Ismerős, ugye?
Waltari vaskos, de mesterien szőtt regényt írt, tele korrajzzal, élettel és emberi gyarlósággal. Az ókori Egyiptom itt nem poros múzeumi tárló, hanem zajos, illatos, élő világ, ahol a fáraók komoly dolgokat művelnek, az emberek pedig pontosan olyan esendők, mint mi.
A kötet 1968-as kiadású, vagyis kellően megérett, mint egy jó bor, csak ez nem ront el, hanem jobb lesz tőle. Tedd a polcodra, vagy az éjjeliszekrényedre, de ne csodálkozz, ha másnap sápadtan jelensz meg a munkahelyen. 😄
Képzeld el, hogy a legjobb barátoddal együtt kezdesz el karriert építeni, miközben körülötted összeomlani látszik minden, amiben eddig hittél. Politika, vallás, pénz, hatalom: mindenki ígér valamit, és mindenki hazudik is valamit. Na, Szinuhe pontosan erről szól, csak a díszlet a 3300 évvel ezelőtti Egyiptom.
Az egyiptomi orvos, Szinuhe, a fáraó udvarától a világ legkülönfélébb tájaiig utazik. Közben szerelembe esik, csalódik, bízik és rosszul dönt, vagyis olyan, mint mi, csak papiruszon. A narrátor szemszögéből minden közel kerül hozzánk: a magány, a vágy az igazságra és a kérdés, hogy van-e értelme jónak lenni egy jóra képtelen világban.
A regény hosszú, de nem kell megijedni. Olyan, mint egy jó sorozat: egyszerre akar belevinni a nagy kérdésekbe, és közben nem engedi, hogy letedd. Van benne kaland, intrika, szerelmi dráma és olyan mondatok, amiket kedved lesz kimásolni a képernyővédődre.
Ha szereted a történelmi sorozatokat, a jó karakterfejlődést és azt az érzést, amikor egy könyv után másképp nézel a világra, ez a te antikváriumi kincsed. 📚
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Mika Waltari regénye 1945-ben jelent meg Finnországban, és a kritikai fogadtatás hamar a nemzetközi sikerhez igazodott. A korabeli és későbbi méltatások jellemzően a mű hatalmas ívét, a korrajz gazdagságát és a belső monológ hitelességét emelték ki. Sokan dicsérték, hogy az ókori Egyiptom nem pusztán díszlet, hanem eleven, szagokkal és hangokkal teli világ.
A szakmai vélemények gyakran hangsúlyozzák, hogy a regény többet kínál történelmi kalandnál. Az elbeszélő keserű, olykor szkeptikus hangja a háború utáni Európa kiábrándultságát is visszhangozza, ezért sok olvasó és kritikus mai tapasztalatként olvasta a távoli korba helyezett történetet.
Voltak, akik a terjengősséget, a hosszú gondolatmeneteket vagy a hangsúlyos pesszimizmust kifogásolták. A mű népszerűségét ez azonban nem rontotta, és a világirodalmi mérlegeléseknél mindmáig a történelmi regény egyik meghatározó darabjaként tartják számon.
Az 1954-es hollywoodi filmfeldolgozás tovább növelte ismertségét, bár az irodalmi értékelések többnyire az eredeti regényt tartják az igazi élménynek.
📰Aktualitása
Ha valaki azt hinné, hogy egy több mint hetven éve írt, ókori Egyiptomban játszódó regény ma már csak múzeumi tárgy, a Szinuhe gyorsan meggyőzi az ellenkezőjéről. Waltari világa tele van olyan jelenségekkel, amelyeket ma is ismerünk: hatalmi harcok, vallási és ideológiai szembenállás, és az, hogy a hírek, a propaganda és az érdekek mennyire képesek eltorzítani az igazságot.
A főszereplő orvosként szemlélője az eseményeknek, de egyre kevésbé maradhat kívülálló. Ez a feszültség ismerős: meddig lehet semleges az ember, amikor a világ egyre élesebben szakad szét? Mekkora a felelősségünk a ránk bízott tudással, és mit kezdünk a hatalommal, ha közel kerülünk hozzá?
A regény a migráció, a kulturális különbségek és az idegenség élményét is érinti. Szinuhe bejárja a kor ismert világát, és mindenhol tapasztalja, mennyire eltérően gondolkodnak az emberek, mégis mennyire hasonló vágyak hajtják őket.
Háború és béke, hit és kétely, eszme és hétköznapi élet: Waltari ezekről mesél. Éppen ezért szól hozzánk ma is, mert az ember alapkérdései nem avulnak el.
👥Fogadtatás és népszerűség
Mika Waltari regénye 1945-ben jelent meg Finnországban, a háború utáni kiábrándult, megrázkódtatott időszakban. A korabeli olvasók valószínűleg nem csak az egzotikus Egyiptomot látták benne. A történet hatalomról, hitről, háborúról és csalódott eszmékről szól, és ezek a témák akkor különösen fájóan hangzottak. A könyv hamar nemzetközi sikerré vált: sok nyelvre lefordították, és az angol nyelvű kiadás (*The Egyptian*) Amerikában is nagy olvasótábort szerzett. Hollywood is felfigyelt rá, 1954-ben film készült belőle.
A kritika persze nem volt egyöntetűen elragadtatott. Egyesek a történelmi regényt tartották kevésbé komoly műfajnak, mások a sötét, sokszor kiábrándult világszemléletet vitatták. A közönség azonban nem foglalkozott ezzel: a regény azóta is klasszikus, amelyet nemzedékek fedeztek fel újra. Magyarországon is régóta kedvelt, tartós olvasmány, az antikváriumi polcokról gyorsan elkel. Ha ma is így tartja magát, annak oka van: a szerző alapvető emberi kérdésekről beszél, ezek pedig nem évülnek el.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne a gyors tempójú kalandregényt várd! A Szinuhe terjedelmes, hömpölygő, emlékirat formájú történet. Érdemes időt szánni rá, és nem rohanni. A legjobb esték hosszú, nyugodt olvasásra valók: egy-egy fejezetnyi elmerülés többet ad, mint a sietős lapozgatás.
Az elején érdemes hagyni, hogy a hangulat magával ragadjon. A főhős visszatekintő, olykor keserű, bölcs hangján szól hozzád, és ez a személyes hang a regény egyik legnagyobb erőssége. Olvasás közben figyeld a kontrasztokat: a gazdagok és szegények, a hit és a kételkedés, a hatalom és a tehetetlenség világát. Ezek adják a regény igazi mélységét.
Mit ne várj tőle? Tankönyvi pontosságú egyiptológiát semmiképp, és nem is mindig vidám olvasmány. Cserébe kapsz egy lebilincselő, érzelmes, elgondolkodtató utazást egy távoli korba, ahol az emberi vágyak és félelmek mégis ismerősek. Annak ajánlom, aki szereti a nagy ívű történeteket, a történelmi hangulatot és a filozofikus mélységet. 📖
✒️A szerzőről – érdekességek
Mika Waltari (1908–1979) a finn irodalom egyik legsokoldalúbb és legtermékenyebb alakja volt. Írt regényt, színdarabot, novellát, verset, krimit, és sokféle műfajban kipróbálta magát. Híres például Palmu felügyelő figurája is, aki a finn krimi egyik ismert hőse lett. Ráadásul nem csak a saját nevén publikált: több álnevet is használt.
A Szinuhe alapötletéhez az ókori egyiptomi Szinuhe története adta az ihletet, amely a régészek és egyiptológusok által is ismert, több ezer éves irodalmi mű. Waltari ebből, a saját fantáziájából és széles körű olvasottságából építette fel a regényt. Az olvasók gyakran hiszik, hogy a szerző kutatóként töltött éveket Egyiptomban, pedig a regény világát elsősorban könyvekből, forrásokból és képzeletéből teremtette meg.
Az is érdekes, hogy a finn szerző egyik legnagyobb világsikerét egy tőle teljesen távoli világról írta meg, és mégis hitelesen szólaltatta meg az emberi érzéseket. Bizonyíték arra, hogy a jó történetnek nem kell a szerző szülőföldjén játszódnia ahhoz, hogy a világ minden táján szeressék.
🎯Célközönség
A Szinuhe azoknak szól, akik egy könyvben el akarnak veszni. Nem a gyors fordulatok kedvelőit szólítja meg elsősorban, hanem azokat, akik szeretik, ha egy regény magával viszi őket egy másik korba, és hosszú estékre beköltözik az életükbe. Ajánljuk a történelmi regények rajongóinak, az ókor és az egyiptomi kultúra iránt érdeklődőknek, de azoknak is, akik egy személyes hangú, keserédes, bölcs vallomást keresnek az emberi sorsról.
A megjelenéskor, a második világháború utáni években a regény a szó klasszikus értelmében széles közönségnek szólt. A korabeli olvasók a távoli múlt köntösében a saját háborús tapasztalataikat, csalódásaikat és kérdéseiket ismerhették fel. Ez az egyik oka annak, hogy a mű nemzetközi sikerré vált.
Ma is sokan olvassák, de a közönség összetétele színesebb lett. Jönnek a nosztalgiázó, még a régi kiadáson felnőtt olvasók, a történelem iránt érdeklődő fiatalabbak, és azok a gyűjtők, akik a magyar olvasástörténet egyik nagy kedvencét szeretnék a polcukon látni. Aki egyszer belekezd, ritkán marad közömbös. 📖
💎Kiadás, ami sokat ér
A Waltari-regény Magyarországon régóta népszerű, ezért sok kiadás kering a piacon. Ettől a könyv még nem lesz értéktelen, de a gyűjtői árat jórészt az állapot és a kiadás kora döntik el. Egy 1968-as kiadás nem ritkaság, mégis kedvelt darab, mert a hatvanas évek könyvkiadásának hangulatát hozza, és sokaknak éppen ez az a példány, amelyen először olvasták a regényt.
Amit érdemes nézni: ép gerinc, tiszta, nem szamárfüles lapok, hiánytalan kötés, és ha van, eredeti védőborító. Egy védőborítós, szép állapotú példány mindig többet ér, mint egy olvasott, foltos, kopott kötetű. A tulajdonosi bejegyzés vagy a régi ex libris sokakat zavar, másokat inkább elvarázsol, ez ízlés kérdése.
Az árról óvatosan szólunk: a hasonló korú, jó állapotú példányok jellemzően a megfizethető, hobbigyűjtői tartományban mozognak. A kiemelkedő érték inkább a ritkább, korai kiadásoknál, a különleges kötéseknél és a hibátlan állapotnál jelenhet meg. A Szinuhe keresett, de nem spekulációs tétel, hanem olyan könyv, amelyet inkább szeretetből, mint befektetésből érdemes megvenni. Az aktuális piaci árat mindig érdemes több antikvárium kínálatával összevetni.
🔎Érdekesség a könyvről
Mika Waltari a finn irodalom egyik legsokoldalúbb írója volt, és a Szinuhe a legismertebb műve. A finn eredeti 1945-ben jelent meg, és azóta rengeteg nyelvre lefordították. Sokan úgy tartják, hogy ez a világ egyik legnépszerűbb finn regénye.
Waltari nem csak történelmi regényeket írt. Dolgozott újságíróként, színdarabokat, verseket, útleírásokat és krimiket is jegyzett. Az utóbbiak közül Palmu felügyelő történetei váltak híressé, és a finn olvasók ezeket is szívesen emlegetik. Ez a sokoldalúság abból is látszik, hogy a Szinuhe nem „csak” egy ókori kalandregény, hanem személyes hangú, szinte filozofikus vallomás.
A történet nevét az ókori egyiptomi irodalom egyik híres elbeszéléséből kölcsönözte, a regény azonban a maga útját járja, és szabadon dolgozza fel a korszak hangulatát.
A regényből 1954-ben hollywoodi film is készült *The Egyptian* címmel, Michael Curtiz rendezésében. A szereposztás körül nagy volt a sürgés-forgás, és az egyik legnagyobb sztár állítólag visszalépett a szerepből. A film a regény gazdag világát nem tudta teljes egészében visszaadni, ezért sok olvasó számára a könyv ma is erősebb élmény, mint az adaptáció. 🎬
📚Hasonló könyvek
Robert Graves – Én, Claudius
Marguerite Yourcenar – Hadrianus emlékezései
Mika Waltari – Az etruszk
Thomas Mann – József és testvérei
Gyula Gárdonyi – Egri csillagok