Kiadás éve
1939
Műfaj I.
Humoros irodalom
Műfaj II.
Szatíra
1939. Európa fölött gyülekeznek a viharfelhők, a mindennapi beszélgetések pedig újra és újra a politika körül forognak. Ebből az időszakból jön hozzánk Kondor Bernát könyve, amelynek már a címe is felsóhajt: Politika oh!
Egy ilyen kötet jóval többet ad egy régi könyvnél. Korhangulatot hoz, olyat, amilyet a mai tankönyvek és utólagos elemzések nem tudnak visszaadni. Kondor írásaiban a korabeli közélet és a hétköznapi emberek gondolkodása is megszólalhat. Az olvasó nem a történelmi távlat biztonságából nézi az eseményeket, hanem a kor szemével, a pillanat izgalmával és bizonytalanságával.
A cím és a kiadási év alapján kordokumentum és olvasmány is egyben: egy szemtanú-hangulatú, a maga idejében íródott könyv egy olyan korszakból, amelynek hullámai máig érezhetők.
Ha szereted az igazi antikvár kincseket, a gyűjtői polcra szánt ritkább darabokat vagy a két világháború közötti magyar közélet és sajtóvilág hangulatát, ez a kötet neked való. Az ilyen apró, korabeli kiadványok egyre nehezebben kerülnek elő, ezért érdemes lecsapni rá, amíg itt van. 📖
Van az a pillanat, amikor már a család is megkérdezi: „Na, és erről te mit gondolsz?” Ilyenkor a legtöbben vagy megsértődnek, vagy hirtelen sürgős dolguk akad a konyhában. Kondor Bernát Politika oh! című könyve ezt a sóhajt már 1939-ben a címlapra tette, és ebben van valami megnyugtató.
Mert ha valami örök, az a politika körüli emelt hangú vita, a „ezt én már régen megmondtam” és a „na, jön a következő nagy fordulat” hangulata. Egy ilyen könyv azt üzeni: nem te vagy az első, aki a fejét fogja, és biztosan nem is az utolsó.
A kötet jó társ lehet, ha szeretnél egy kis történelmi ízű derűt a polcodra. A korabeli hangulat, a régi nyomdai világ és a letűnt idők sajátos humora együtt jár vele. Közben azt is megtudhatod, hogy a közélet iránti sóhajtozás nem tegnap kezdődött.
Ha ismered a nagybácsit, aki minden családi ebéden megváltja a világot, ajándékozd neki ezt a könyvet. Ha te vagy a nagybácsi, vedd meg magadnak, így legalább lesz mire hivatkoznod. 😄
Be van tiltva nálad a hírfolyam, mert minden második poszt politikai vita, a családi csoportchatben meg már senki sem mer megszólalni? Akkor ez a könyv neked való. 😄
A Politika oh! 1939-ben jelent meg, vagyis egy olyan korban, amikor Európa a háború előtt állt, és a közélet is hangos volt, feszült és megosztó. Maga a cím is egy fáradt, ironikus sóhaj, amit ma bárki leírhatna egy kommentszekcióban egy rossz nap után.
Kondor Bernát neve ismerősen csenghet annak, aki szereti a régi magyar publicisztikát és a korabeli közéleti irodalmat. Ez a kötet jó alkalom arra, hogy lásd, a „nem bírom már ezt a sok politikát" érzés nem a mi találmányunk. Az emberek akkor is bosszankodtak, csúfolódtak és kapaszkodtak az észbe, ha körülöttük zajlott a világ.
Ha érdekel, hogyan beszéltek a közéletről a nagyszüleid vagy dédszüleid, ez az antikvár darab olyan, mint egy időkapszula: nincs szűrő, nincs algoritmus, csak a kor hangja. Ráadásul egy 1939-es kiadás, ami a polcodon is jól mutat.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Kondor Bernát Politika oh! című kötetéhez nem ismerünk olyan, megbízhatóan idézhető egyedi kritikát, amelyet szó szerint közölhetnénk. Ezért inkább azt mutatjuk be, milyen közegben jelenhetett meg a könyv, és hogyan fogadhatták a hasonló művek a korszak olvasói.
1939-ben a magyar sajtó és könyvkiadás erősen politizált légkörben működött. A közéleti tárgyú írások iránt nagy volt az érdeklődés, de a szerzőknek mérlegelniük kellett, mit mondhatnak ki és hogyan. Az ilyen kötetek értékét a korabeli recepció gyakran a hangvételben, a megfigyelőképességben és az ironikus távolságtartásban látta. A közönség azt becsülte, ha valaki képes volt a napi ügyek zajából általánosabb emberi és társadalmi tanulságot kiszűrni.
Kondor neve a korabeli írói-újságírói világban nem ismeretlen, ezért a kötetet érdemes a publicisztikai hagyomány felől olvasni. Mai szemmel a könyv elsősorban forrásértékű dokumentum: azt mutatja meg, miről és milyen hangon lehetett gondolkodni a második világháború küszöbén.
📰Aktualitása
A Politika oh! címe önmagában is mai kérdést vet fel: mit kezdjünk azzal, hogy a politika mindenhová beszivárog? Hogy a közélet a családi asztalnál, a munkahelyen és a közösségi médiában is jelen van?
1939-es kiadványként a könyv egy olyan korba kalauzol vissza, amelyben a politikai indulatok és bizonytalanságok az emberek mindennapjait is átformálták. Éppen ezért tanulságos összevetni az akkori közhangulatot a mostanival. Ismerős lehet a politikai szembenállás, a felfokozott közbeszéd, és az is, hogy sokan egyszerre érdeklődnek a közélet iránt és fáradnak bele.
A szöveg ereje mai olvasónak abban lehet, hogy távolságot ad. Nem a mai pártviták kereteiben gondolkodunk, ezért könnyebb észrevenni az ismétlődő mintákat: a félelmet, a hangulatkeltést, a gyors ítéletalkotást, a humor és az irónia önvédelmi szerepét.
Szociológiai szempontból a kötet kordokumentum is: megmutatja, hogyan formálta a politikai légkör az átlagember gondolkodását. Aki érti a múlt hangját, az jobban hallja a jelenét is.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Politika oh! 1939-ben, a magyar közélet egyik legfeszültebb időszakában jelent meg. Európa a háború küszöbén állt, a hazai sajtóban és a kávéházi asztaloknál pedig nem fogyott el a politikai téma. Ilyen közegben egy politikát megszólító, már a címében is felsóhajtó kötet könnyen találhatott olvasóra.
Őszintén megmondom: Kondor Bernát művének korabeli fogadtatásáról kevés ellenőrizhető adat maradt fenn. Pontos példányszámot vagy kritikai visszhangot nem állítunk. Annyi biztos, hogy a harmincas évek végének kiadványai ritkán maradtak ki a vitákból, hiszen a hangvételükből és a témájukból is sok minden következett.
Ma a kötet leginkább korhangulat-dokumentumként érdekes. Az ilyen, hétköznapi nézőpontú, a közélet felé fordított könyvek sokszor többet árulnak el egy korszak légköréről, mint a hivatalos történelemkönyvek. Gyűjtők, helytörténészek és a két világháború közötti sajtó kedvelői ezért keresik az efféle kisebb kiadványokat.
Ma már ritkán kerül elő, így a ritkaság varázsa is hozzátartozik. Aki megtalálja, olyan könyvet tart a kezében, amelyet nem sok polcon lát az ember. 📚
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne siess vele! A Politika oh! nem az a könyv, amelyet egy huzamban kell végigfutni. Érdemes kényelmesen, kisebb adagokban olvasni, ahogy egy régi újságrovatot lapozgatna az ember egy lassú vasárnap délutánon.
Olvasás közben figyelj a hangvételre és a szóhasználatra. A harmincas évek végi magyar nyelv íze, fordulatai és utalásai önmagukban is élményt adnak. Ha egy-egy név vagy kifejezés ismeretlennek tűnik, ne csüggedj: egy gyors keresés után a korszak is közelebb kerül hozzád.
Ne várj mai értelemben vett politikai elemzést vagy száraz tankönyvi magyarázatot. A könyv a maga idejének szól, és a korszak nézőpontját tükrözi, nem a mai tudásunkat. Olvasd történeti dokumentumként, és hagyd, hogy a mai szemmel szokatlan részek is a korról meséljenek.
Kinek ajánljuk? Azoknak, akik szeretik a két világháború közötti Magyarország hangulatát, a régi nyomtatványok illatát és a letűnt korok közéleti beszédmódját. Jó ajándék történelem iránt érdeklődőknek és gyűjtőknek is, akik szívesen tartanak a kezükben egy valódi 1939-es kiadást.
✒️A szerzőről – érdekességek
Kondor Bernát neve ma már nem szerepel az első sorban, és éppen ez teszi izgalmassá a kötetet. A két világháború közötti magyar könyvkiadás tele volt olyan szerzőkkel, akiket a maguk idejében olvastak, ma pedig szinte elfelejtettek. Róluk gyakran csak a megmaradt példányok mesélnek. A pontos életrajzi adatokat itt nem sorolom, mert nem akarok olyat állítani, amit nem tudok biztosan ellenőrizni.
A könyv évszáma viszont sokat elárul. 1939-ben járunk: a nyáron még javában tart a politikai találgatás, ősszel pedig már kitör a második világháború. Egy politikát felsóhajtva megszólító cím ilyenkor különös súlyt kap. Mintha a szerző maga is kézlegyintve, egyszerre fáradtan és kíváncsian nézne a világra.
Egy apró, de szerethető érdekesség a címadás. A "Politika oh!" felkiáltás gyakorlatilag már a borítón elárulja a hangot: nem szenvtelen tudósé, hanem emberé, akinek véleménye és érzelme is van a közélet dolgairól.
Ilyen régi kiadásoknál a legnagyobb kincs gyakran maga a példány. Egy-egy ilyen könyv korabeli kötése, papírja és tipográfiája önmagában is történelem.
🎯Célközönség
A Politika oh! azoknak szól, akik a magyar közélet és a politikai humor régi hangjait szeretik. Ajánlom a két világháború közötti sajtó és kabaré kedvelőinek, a korszak apró emlékeit gyűjtőknek, és mindazoknak, akik szerint egy régi, vékony kötet is mesélhet a nagy történelemkönyveknél pontosabban arról, mit gondolt, mitől félt és min nevetett az egykori olvasó.
A megjelenés éve, 1939 Európa és Magyarország számára is feszült, bizonytalan időszak volt. A korabeli közönség valószínűleg a mindennapi olvasó volt, aki az újságokból és a kávéházi beszélgetésekből ismerte a politika világát. A cím alapján (a kötet pontos hangnemét óvatosan fogalmazva) a szerző a közélet jelenségeire fanyalogva, kicsit kesernyésen, kicsit szórakoztatva reagálhatott. Egy ilyen könyv akkor a nap eseményeihez kötődő, gyorsan fogyasztott olvasmány lehetett.
Ma más szemmel nyúlunk hozzá. Olvassák történelem iránt érdeklődők, helytörténészek, sajtótörténettel foglalkozók és antikvár-rajongók. A könyv ma korhangulat, dokumentum és ritkaság egyszerre. Aki kézbe veszi, nemcsak szöveget olvas, hanem a múlt egy darabját is megtapintja. 📚
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyűjtők számára ennél a címnél elsősorban az ritkaság és az állapot számít. Az 1939-es kiadás a feltételezhetően egyetlen, eredeti megjelenés, ezért ez az, amelyre érdemes figyelni. Kisebb példányszámú, aktuális témájú kiadványoknál a háború és az azt követő évtizedek viszontagságai sokat pusztítottak. Ezért a jó megtartású példány már önmagában értéket jelent.
Az értéket növelheti, ha megvan az eredeti borító vagy védőborító, tiszták a lapok, nincs szétesett a gerinc, és nincs benne firkálás. Külön öröm a korabeli dedikáció, tulajdonosi bejegyzés vagy ex libris, ha érdekes és olvasható. Felkapott, sokat keresett gyűjtői darabról a jelenlegi tudásom szerint nem beszélhetünk, de a szűk réteg, amely a korszak humoros és közéleti kiadványait gyűjti, szívesen veszi a ritkább címeket.
Az árat illetően óvatos vagyok: pontos piaci árat nem érdemes ígérni. Az antikváriumi forgalomban valószínűleg szerény, de a példány állapotától és ritkaságától függően emelkedő összegről van szó. A legjobb kiindulópont az aktuális antikvár hirdetések és aukciók összevetése.
🔎Érdekesség a könyvről
A „Politika oh!” cím önmagában is jó anekdota. Az „oh!” egyszerre sóhaj, csodálkozás és kajánul felhúzott szemöldök. Aki akkoriban meglátta a könyvesbolt kirakatában, talán már a címből tudta, hogy nem szentbeszédet kap, hanem egy kis fanyar kacajt.
Az évszám sem mellékes. 1939 a nagy bizonytalanság éve volt, amikor az újságolvasó reggelente úgy nyitotta ki a lapot, mintha időjárás-jelentést olvasna, csak éppen viharfelhők sorakoztak benne. A humor ilyenkor kapaszkodó volt. A kávéházakban és a szerkesztőségekben a politikáról folyó csevegés sokszor ugyanolyan népszerű időtöltés volt, mint a sakk vagy a kártya.
Az ilyen korabeli humoros-közéleti kötetekben az a különleges, hogy hamar elavulhattak. Ami egy évben mindenki számára nyilvánvaló utalás volt, azt pár évtizeddel később már lábjegyzet nélkül alig értjük. Éppen ezért izgalmas ma kézbe venni őket: egy kicsit olyanok, mint a régi fényképek, amelyeken az emberek nevetnek, de nem tudjuk pontosan, min.
A szerző életútjáról és a kötet fogadtatásáról érdemes további forrásokat is megnézni, mert biztos adatot én itt nem állítanék.
📚Hasonló könyvek
Mikszáth Kálmán – Tisztelt Ház!
Karinthy Frigyes – Görbe tükör
Karinthy Frigyes – Így írtok ti
Ráth-Végh István – Az emberi butaság történetéből
Jaroslav Hašek – A derék katona Svejk