Kiadás éve
1977
Műfaj I.
Háborús regény
Műfaj II.
Példázatos regény
Mi történik, ha egy háború közepén egyszer csak megáll a világ? Ha az, ami évek óta tart, hirtelen megkérdőjeleződik, és emberek ezreinek kell választaniuk a parancs és a lelkiismeret között?
Faulkner, a Nobel-díjas óriás ebben a nagyszabású regényben az első világháború francia frontjára viszi az olvasót. Ezt a nagy kérdést bontja ki: mekkora hatalma van az embernek a gépezet fölött, amely felemészti? A könyv nem hagyományos háborús történet. Példázat, amely a csatatér felett az emberi hit, a bűn, az áldozat és a remény kérdéseit boncolgatja.
A mű méltán kapta meg a Pulitzer-díjat és a National Book Award-ot is. Faulkner hosszú, hullámzó mondatai magukkal ragadnak, a szereplők pedig sokáig megmaradnak az emlékezetben. Ez nem könnyed esti olvasmány. Olyan igazi irodalmi kaland, amely után másképp nézünk a hatalomra, a hűségre és az emberségre.
Az 1977-es magyar kiadás ma már gyűjtői darab. Ha Faulkner-rajongó vagy, vagy csak a nagy kérdéseket kedveled, ne hagyd ki! 📖
Figyelem, kedves olvasó! Ha azt hitted, hogy a Faulkner-mondatok után már semmi sem tud megizzasztani, hát a Példabeszéd még tartogat neked egy-két meglepetést. 😄
Faulkner ugyanis nem az a szerző, aki három szóval elintézi, amit lehet harminchárom vesszővel is. Mondatai olyan hosszúak, hogy mire a végükre érsz, már alig emlékszel az elejükre. Ezért vegyél hozzá egy kényelmes fotelt, egy kancsó teát és némi türelmet. A végén megéri, ígérem!
A háttér komoly: az első világháború, a francia front és az örök kérdés, hogy mi történik, ha az emberek megunják a parancsolgatást. A könyv mégis több puszta háborús történetnél. Példázat, amelyben a nagy kérdések lépnek elő a lövészárkokból.
Pulitzer-díj és National Book Award is dukál neki, tehát nem akárkivel van dolgod. A 1977-es kiadás pedig már antikvár ritkaságnak számít, ami a polcodon sokat mutat: te bizony nem rettensz meg egy vaskos, komoly regénytől sem.
Szóval vágj bele bátran. Ha nem is nevetve, de büszkén érsz majd a végére!
Képzeld el, hogy egyszer csak leállnak a gépek. Nem tör ki lázadás, nincs hangos jelszó, csak sok ember úgy dönt, hogy nem megy tovább. Faulkner _Példabeszéd_ című regénye ebből a gondolatból indul ki. A helyszín az első világháború frontja, de a kérdések meglepően mai kérdések. Mit kezdünk a hatalommal, amely azt mondja, hogy muszáj? Meddig megyünk el egy rendszerben csak azért, mert mindenki más is megy? És mi történik, ha valaki kimondja: elég volt?
Nem könnyed, lazán végigpörgethető olvasmány. Faulkner mondatai hullámzanak, kanyarognak, és olykor el is sodornak. Cserébe olyan élményt kapsz, amit semmilyen gyors tartalom nem ad meg. Ez az a könyv, amiről még napokkal később is gondolkodsz.
Ha szeretted a nagy ívű, komoly témájú történeteket, vagy érdekel, hogyan beszél az irodalom háborúról, engedelmességről és lelkiismeretről, ez neked szól. Az 1977-es magyar kiadás ráadásul antikváriumi csemege: egy Nobel-díjas szerző és egy ritkábban emlegetett, de annál gazdagabb műve. 📚
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A _Példabeszéd_ (eredetileg _A Fable_, 1954) megjelenését nagy várakozás előzte meg. Faulkner ekkor már Nobel-díjas író volt, és a regényt évekig érlelte. Ő maga is élete egyik legfontosabb művének tartotta. A kritika viszont megosztott volt, és ez a megosztottság máig jellemzi a regény megítélését.
A korabeli és későbbi szakmai vélemények gyakran hangsúlyozták, hogy a mű a szerző talán legvállalkozóbb kísérlete. Faulkner itt elhagyja szeretett amerikai Délvidékét, és egyetemes, allegorikus keretben vizsgál háborút, hatalmat és emberi hitet. Többen kifogásolták a terjengős, retorikus szerkezetet és a szimbolikus építkezés súlyosságát. Mások éppen a nagyívű morális kérdésfeltevést és a nyelvi erőt értékelték.
A regény 1955-ben megkapta a Pulitzer-díjat és a National Book Awardot is, így a hivatalos elismerés nem maradt el. Az irodalomtörténeti vélekedés ennek ellenére általában inkább a Yoknapatawpha-regényeket helyezi előtérbe. A _Példabeszéd_ ma az a Faulkner-mű, amelyet vitatott, de megkerülhetetlen kötetként tartanak számon: nem a legkönnyebb belépő, de aki a szerző életművét igazán meg akarja érteni, annak érdemes elolvasnia.
📰Aktualitása
Faulkner regénye az első világháború idejére épít, de a kérdései nem avultak el. A központi probléma az, hogy mi történik, amikor az emberek megtagadják az engedelmességet egy olyan rendszerben, amely az erőszakra és a fegyelemre épül. Ez ma is éles kérdés, legyen szó háborúról, politikai hatalomról, intézményekről vagy munkahelyi és társadalmi nyomásról.
A könyv arra is figyelmeztet, hogy a hatalom ritkán csak egy személy. Érdekek, hagyományok és kényelmes félelmek hálózata, amelyben sokan félrenézéssel működnek közre. Ez a gondolat különösen ismerős egy olyan korban, amelyben a tömeges propaganda, a polarizáció és a háborús retorika újra a mindennapjaink része.
Érdekes módon a regény allegorikus formája nem teszi távolivá a mondanivalót, hanem éppen általánossá. Nem egyetlen korszakról szól, hanem arról, hogyan viszonyul az ember a lelkiismeretéhez, ha a környezete mást vár tőle. Faulkner nem ad egyszerű válaszokat, ezért a könyv ma is vitára, önvizsgálatra készteti az olvasót. 🕊️
👥Fogadtatás és népszerűség
Amikor 1954-ben megjelent a Példabeszéd, az irodalmi világ lélegzet-visszafojtva várta. Faulkner ekkor már Nobel-díjas volt, és ő maga is élete főművének szánta a regényt, amelyen évekig dolgozott. A fogadtatás ennek ellenére megosztott maradt. Sok kritikus a szerző nagyra törő, filozofikus vállalkozását látta benne, mások zsúfoltnak, nehezen követhetőnek találták. Voltak, akik szerint a mississippi-i regényvilágán kívül kevésbé biztos a kézzel mozog.
A hivatalos elismerés mégsem maradt el. A könyv megkapta az Egyesült Államok egyik legrangosabb irodalmi díját, a National Book Award-ot, és a Pulitzer-díjat is. A későbbi Faulkner-értékelésekben ritkán a *Hang és téboly* vagy az *Absalom, Absalom!* mellé sorolják. Éppen ezért különleges olvasmány: a szerző legvitatottabb, legambiciózusabb vállalása, amelyről érdemes saját véleményt alkotni.
Az emberi hűség, az áldozat és a háború értelmetlensége miatt a regényt gyakran békevágyó, erkölcsi kérdéseket firtató műként olvasták. A mai olvasók számára a vita maga is része az élménynek. Magyar nyelven a hetvenes évek végén, 1977-ben jelent meg, így ez a kiadás a magyar Faulkner-recepció egyik fontos darabja.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne várd, hogy a Példabeszéd első oldalai után gyorsan belelendülsz. Faulkner itt hosszú, kanyargó, sokrétegű mondatokkal dolgozik, és a regény a gyors, könnyed olvasást nem díjazza. Ülj le hozzá nyugodt estén, és ne siess. Ha egy bekezdésen elakadsz, olvasd el újra hangosan: a faulkneri mondatnak ritmusa van, és sokszor a hangzás visz át a nehezén.
Olvasás közben figyeld a sok szereplőt és a szimbolikus rétegeket. A történet a konkrét háborús helyzeten túl példázatként is működik, ezért érdemes azt is kérdezni, mit jelent az, ami történik, nem csupán azt, hogy mi történik. Ha kell, jegyzetelj, vagy írd ki a szereplők neveit. Senki nem fog kinevetni érte.
Ne gondold, hogy ez egy hagyományos háborús regény, tele csatajelenetekkel és hőstettekkel. Inkább gondolati, erkölcsi vívódás, amelynek súlya van.
Kinek ajánlom? Annak, aki már szeretett más Faulkner-könyvet, és kíváncsi a szerző legnagyobb vállalkozására. Annak is, aki szereti a komoly, elmélyülős, vitára ingerlő irodalmat. Kezdő Faulkner-olvasónak talán jobb, ha először egy másik regényével ismerkedik. 📖
✒️A szerzőről – érdekességek
William Faulkner életét legendák lengik be, és a Példabeszéd keletkezése sem kivétel. Állítólag a regény vázlatát a szerző a mississippi-i otthona, a Rowan Oak dolgozószobájának falára írta fel. A jelenetek, a szálak és a kapcsolatok nem füzetben, hanem magán a falon sorakoztak. Ez ma is látogatható, a szoba az egyik legismertebb irodalmi zarándokhely az Egyesült Államok déli részén.
A háborús téma sem véletlen. Faulkner a Brit Királyi Légierőnél jelentkezett kiképzésre az első világháború végén, de a frontra már nem került ki. Később mégis szívesen színezte ki a háborús múltját, és hosszú ideig keringtek róla olyan történetek, amelyek nem voltak teljesen pontosak. Ez is hozzátartozik a faulkneri legendához.
Az is jellemző, hogy a neve eredetileg *Falkner* volt, és csak később került bele az „u” betű. Nobel-díját 1949-ben kapta, híres beszédében az emberi állhatatosságról szólt. A Példabeszéd ebből a gondolatból nő ki, egy tágabb, szinte bibliai léptékű történetben. Ha egy író a saját szobája falára írja fel a regényét, abból sejthető, hogy mekkora jelentőséget tulajdonított neki.
🎯Célközönség
A Példabeszéd nem könnyű esti olvasmány, hanem igazi olvasói vállalkozás. Azoknak szól, akik szeretik, ha egy regény megdolgoztatja őket, és nem bánják, ha a végén hosszan kell még rágódniuk rajta. Faulkner-rajongóknak kötelező darab, de az első világháborús irodalom és a nagy erkölcsi kérdésekkel viaskodó regények kedvelői is megtalálhatják benne a számításukat.
Megjelenésekor, az 1950-es évek közepén a mű az amerikai irodalmi közönség és a kritika nagy várakozásának tárgya volt. A Nobel-díjas szerző régóta készülő, nagyszabású könyveként tekintettek rá, és komoly díjakat is kapott. A magyar olvasók az 1970-es években főként a világirodalmi sorozatok állandó, igényes közönségéből kerültek ki: olyanok, akik rendszeresen követték a modern klasszikusokat.
Ma már szűkebb, de elkötelezettebb kör veszi kézbe. Egyetemisták, irodalmárok, tudatos gyűjtők és Faulkner-életmű-építők olvassák, akik a Zaj és téboly vagy az Ó, Absolon! után szeretnének a szerző másik arcába is belenézni. A könyv ma kevésbé szól a szórakoztatásról, annál inkább a nagy kérdésekről: hit, hatalom, áldozat és emberség. Aki rááll, hosszan emlékezhet rá.
💎Kiadás, ami sokat ér
Gyűjtői szemmel ez a példány elsősorban a Faulkner-életmű magyar nyelvű darabjaként érdekes. Az 1977-es kiadás nem ritkaság, hiszen az akkori világirodalmi sorozatok általában tisztességes példányszámban jelentek meg, így a könyv ma is viszonylag könnyen előkerül. Ettől még keresett és megbecsült darab, mert Faulkner magyarul nem mindegyik műve érhető el egyformán jól, ez a regény pedig a szerző pályájának különleges, sokat vitatott állomása.
Az érték itt leginkább az állapoton múlik. A szép, ép gerincű, tiszta lapú, védőborítóval vagy eredeti kötéssel rendelkező példány jóval vonzóbb, mint a megviselt, ragasztott vagy firkált. Aki Faulkner-sorozatot épít, annak a teljesség miatt is jól jön, hogy megvan.
Árat óvatosan érdemes mondani: a szokásos antikvár tartományban mozog, nem tartozik a hírhedten drága kötetek közé. Kiugró felkapottságról nincs szó, a kereslet inkább tartós és csendes, mint lázas. A gyűjtők, irodalomkedvelők és Faulkner-hívek viszont mindig keresik, és a jó állapotú darabok nem maradnak sokáig a polcon.
🔎Érdekesség a könyvről
Faulkner különc zseni volt, és a Példabeszéd körül is akad néhány emlékezetes történet. Az író évekig dolgozott a regényen, és azt tekintette élete egyik legfontosabb művének. Ismert történet, hogy a könyv vázlatát és cselekményvázlatát a mississippi otthona, a Rowan Oak dolgozószobájának falára írta fel, így a ház ma is őrzi a nyomát az írói munkának. Olyan ez, mintha a szoba maga is a regény része lett volna.
A mű egyébként sokáig érlelődött, és Faulkner szemmel láthatóan nagyobb szerepet szánt neki, mint a kritika később. Kapott elismerést, de a szakma megosztott maradt. Egyesek főműnek látták, mások szerint a szerző legnagyobb formátumú, mégis nehézkes kísérlete lett. Faulknernél ez szinte hagyomány: a legjobb regényei is rendre értetlenséget váltottak ki, mielőtt klasszikussá váltak.
Egy másik jól ismert adalék, hogy Faulkner Nobel-díjas beszédében az emberi szellem kitartásáról beszélt. Ez a gondolat a Példabeszéd hangulatához is közel áll. Faulkner közben Hollywoodban forgatókönyveket is írt, és élete során nem állt távol tőle a whiskys üveg sem. 🥃 Az író legendája lényegében ugyanolyan összetett, mint a regényei.
📚Hasonló könyvek
Erich Maria Remarque – Nyugaton a helyzet változatlan
Henri Barbusse – A tűz
Ernest Hemingway – Isten véled, fegyverek!
William Faulkner – Zaj és téboly
Nikosz Kazantzakisz – Krisztust újra keresztre feszítik