Kiadás éve
1980
Műfaj I.
Ismeretterjesztő
Műfaj II.
Régészeti útirajz
Három Nap az égen – és egy rejtély a földön. Már a cím is felcsigázza a fantáziát: milyen vidék lehet az, ahol ilyesmiről beszélnek? Gyerevjanko könyve azoknak szól, akik szeretik, ha a múlt nem poros tankönyvi fejezet, hanem izgalmas felfedezőút.
A szerző neve a szovjet régészet iránt érdeklődők számára ismerős lehet. Szibéria és a Távol-Kelet évezredes titkait kutatók közé tartozik, és olyan szemmel néz a tájra, amely a föld mélyén is történeteket lát. Az ilyen írásokban az olvasó a kutató mellett áll, érzi a vidék távolságait, a kutatómunka türelmét és azt a különleges borzongást, amikor a feltáró végre megpillant valamit, amit évezredek óta nem látott ember.
Ez a kötet 1980-ban jelent meg magyarul, és a mai szemmel is különleges korhangulatot őriz. Egy olyan korszak ismeretterjesztő irodalmát idézi, amely még hitt a kíváncsiság erejében.
Ha szereted a messzi tájakat, a rejtélyeket és a régmúlt nyomait, ne hagyd ki! Antikváriumi ritkaságként ez a könyv egy darab elfeledett felfedezőkedv a polcodra. 🌅
Hallottál már olyan országról, ahol három Nap is van? Nem? Pedig ennyi napsütésből még a leggondterheltebb olvasó is jobb kedvre derül! Napcsők nélkül persze nem érdemes belevágni, de a könyvet szerencsére nem kell bekenni faktoros naptejjel.
Gyerevjanko régész, vagyis olyan ember, aki boldogan túr a földben, miközben mások a kényelmes kanapét választják. Ő ezt munkának hívja, mi inkább felnőtt kincskeresésnek. Ráadásul olyan, hogy a végén ásónyom helyett egy egész könyv marad utána.
A kötet 1980-ban jelent meg, így a lapjain még nincs értesítés, nincs algoritmus, és nem kér senki, hogy iratkozz fel valamire. Csak te, a messzi tájak és egy jó adag kíváncsiság. Az illatáról se feledkezzünk meg: igazi antikvár aroma, amit egyetlen e-könyv sem tud lemásolni.
Tökéletes ajándék annak, aki szerint a hétvége akkor jó, ha közben legalább néhány évezredet visszautazik az időben. Vedd meg, mielőtt valaki más fedezi fel! 😄
Képzeld el, hogy nincs térerő, nincs Wi-Fi, a legközelebbi kávézó pedig több száz kilométerre van. Cserébe viszont ott van a végtelen horizont, a föld alatt pedig valami, ami ezer évek óta arra vár, hogy valaki megtalálja. Gyerevjanko könyve ebbe a világba visz be.
A szerző szibériai régész volt, és nem a poros múzeumi vitrinek mellől írt, hanem a terepről. Ha szereted a *True Crime* podcastokat, a dokumentumfilmeket vagy a „hogyan jutottak erre a megállapításra?” típusú nyomozós sztorikat, itt jó helyen jársz. A régészet is nyomozás, csak a gyanúsítottak néhány ezer évvel ezelőtt éltek, és a bizonyítékot ecsettel kell előkaparni a földből.
A kötet 1980-ban jelent meg, vagyis teljesen analóg korszak terméke. Nincsenek benne drónfelvételek és 3D-s rekonstrukciók, de pont ettől lesz hiteles. Itt még a kitartás, a türelem és a szemfülesség számított. 🌏
Ha belefáradtál a végtelen görgetésbe, ez a könyv jó ellenszer. Lassít, kinyitja a látóteredet, és közben azt is megmutatja, honnan jövünk.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Foglalt – várólistára felírlak
Valaki már érdeklődik a könyv iránt. Ha elmarad az üzlet, elsőként téged hívlak. Add meg a neved és a telefonszámod.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Konkrét kritikai idézetekre nem hivatkozom, mert nem szeretnék olyat tulajdonítani senkinek, amit nem tudok pontosan ellenőrizni. A szovjet tudományos ismeretterjesztő irodalom recepciójáról viszont megbízhatóan elmondható néhány dolog.
A korabeli magyar olvasók és szakmai közeg az ilyen kötetekben főként a szakmai hitelességet és az olvasmányosságot értékelték. Az ismeretterjesztő munkák értéke akkoriban az volt, hogy a tudományos eredményeket a nagyközönség számára is érthetően tárták fel, a tudás izgalmát pedig nem áldozták fel a pontosságért. Az expedíciós, terepközeli beszámolók különösen népszerűek voltak, mert az olvasó egyszerre kapott útleírást, kalandot és tudományt.
A szerző mögött komoly kutatói háttér áll, ezért a szakmai közeg szemében az ilyen könyv nem pusztán „népszerűsítés”, hanem első kézből származó beszámoló is. A kötet hangvétele a korszak jellegzetes, lelkes és küldetéstudatos tudósprózáját idézi. Ma már részben ez adja a bájos, korhű varázsát.
Az antikvár vásárló számára éppen ez az érték: egy letűnt tudományos világ hiteles lenyomata.
📰Aktualitása
Elsőre talán nem látszik, mennyire mai egy 1980-as, régészeti ihletésű ismeretterjesztő könyv. Pedig több szálon is megszólít minket.
Az első a kulturális sokszínűség és a közös emberi múlt kérdése. Egy olyan korban, amikor a nemzeti identitás és a „kik vagyunk mi?” kérdése újra és újra politikai vitatéma, a régészet higgadtan emlékeztet: a népek, kultúrák és hagyományok évezredek során keveredtek, vándoroltak és hatottak egymásra. Ez a gondolat ma is hasznos ellenszer az egyszerű, merev válaszokra.
A második a tudomány társadalmi szerepe. A tényeken alapuló, türelmes kutatómunka tisztelete különösen fontos az álhírek és a gyors, felszínes vélemények világában. Egy ilyen könyv megmutatja, hogyan születik megbízható tudás: lassan, ellenőrzötten, csapatmunkában.
A harmadik a kulturális örökség védelme. Ahogy a régészeti lelőhelyek ma is kiszolgáltatottak a fejlesztéseknek és a környezeti változásoknak, úgy marad aktuális a kérdés is, mit vagyunk hajlandók megőrizni magunk után.
Végül a kötet egy elmúlt kor tudománypolitikai világába is bepillantást nyújt, ami önmagában is izgalmas olvasmány.
👥Fogadtatás és népszerűség
A könyv fogadtatásáról megbízható, részletes adatot nem tudunk, ezért inkább a korszak felől közelítünk. Az 1980-as évek elején a szovjet népszerű-tudományos és ismeretterjesztő irodalom a magyar olvasók körében kedvelt, megbecsült műfaj volt. A szovjet szerzők művei olcsón, nagy példányszámban jelentek meg, és sokan szerették bennük az expedíciós hangulatot, a távoli tájak és a tudományos felfedezés izgalmát.
Ha a szerző a Szibériában működő neves szovjet régész, A. P. Gyerevjanko, akkor a könyv egy olyan szakember tollából származik, akit szakmai körökben komoly tekintélyként tartanak számon. Egy ilyen kötet a korabeli ismeretterjesztő polcokon könnyen megtalálta a közönségét: a nyitott szemű, kíváncsi olvasókat, a diákokat és a keleti kultúrák iránt érdeklődőket.
Politikai vitát vagy botrányt nem ismerünk a könyv körül, és ezt nem is érdemes kitalálni. Inkább azok a csendes, hűséges olvasók őrzik, akik szeretik a tárgyilagos, mégis élményszerű tudományos elbeszélést. Mára ritkán felbukkanó antikvár darab, amelynek éppen ez adja a báját.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Kezdd nyugodtan, kényelmes tempóban: ez a fajta szovjet ismeretterjesztő könyv általában nem hajszolja az olvasót. Inkább lassan kibontakozó élményt kínál, amelyben a tájak, a helyszínek és a tudományos kíváncsiság a főszereplők.
Olvasás közben figyelj a hangulatra és a részletekre. Egy 1980-as kiadás stílusa, szóhasználata és világlátása önmagában is korrajz. Ne lepődj meg, ha a szöveg egy kicsit ódon vagy ideologikusabb, mint egy mai ismeretterjesztő mű. Érdemes időnként megállni, és egy atlaszban vagy a neten utánanézni a megemlített helyeknek. Így sokkal élőbbé válik a történet.
Mit ne várj tőle? Ne várj naprakész tudományos állapotfelmérést: a kutatás azóta sokat haladt, ezért inkább a maga korának lenyomataként olvasd. Gyors, pörgős kalandregény sem lesz belőle.
Kinek ajánlom? Annak, aki szereti a keleti témákat, a régi Gondolat-féle ismeretterjesztő könyveket, vagy egyszerűen élvezi a letűnt idők könyvtárszagú hangulatát. 📚 Jó ajándék gyűjtőknek és kíváncsi olvasóknak is.
✒️A szerzőről – érdekességek
A szerző neve, A. P. Gyerevjanko, a szovjet és orosz régészet egyik ismert alakját idézi: Anatolij Pantyelejevics Gyerevjanko a szibériai régészeti kutatások meghatározó tudósa volt. A név kapcsán azonban érdemes óvatosnak lenni. Ha egy antikvár példányt veszel kézbe, a könyv belső címoldalán és a kiadói adatoknál érdemes ellenőrizni, hogy pontosan ő-e a szerző.
Ha igen, a háttere különösen izgalmas. A szibériai és távol-keleti régészet messze a nagy európai múzeumoktól zajlott, kemény terepmunkával, hosszú expedíciókkal, szélsőséges időjárásban. Az ilyen kutatók munkája gyakran valódi kalandnak számított, még ha a tudományos jelentések hangja józan is volt.
Egy másik érdekesség, hogy a szovjet tudósok népszerű könyvei sok magyar olvasóhoz is eljutottak. A fordítások révén a magyar közönség olyan tájakról és kutatásokról értesülhetett, amelyekről máshonnan alig lehetett olvasni. Ez a könyv is ilyen hidat képez: egy távoli tudományos világ üzenete, magyarul.
🎯Célközönség
Ez a kötet azoknak szól, akiket a felfedezés, a távoli tájak és a rejtélyes címek vonzanak. A három Nap országa már a borítón is hív: olyan világba invitál, ahol a megszokott határok elmosódnak. Különösen jó szívvel ajánlom a keleti blokk korának irodalmát kedvelőknek, a szovjet ismeretterjesztő és kalandos könyvek rajongóinak, valamint mindenkinek, aki szívesen forgat retró hangulatú, nyomtatott régiséget.
A megjelenés idején, 1980-ban a hazai olvasók a fordított szovjet irodalmat természetes könyvespolci kínálatként kezelték. A célközönség széles volt: kíváncsi ifjúság, művelődni vágyó felnőttek, könyvtárak és iskolai olvasók. Ma már más okból veszik kézbe az ilyen köteteket. Egyrészt a nosztalgia hajtja őket, másrészt a gyűjtői érdeklődés, a korabeli fordítások és kiadói világ iránti kíváncsiság. Sokan gyerekkori olvasmányélményeket keresnek vissza, mások a korszak hangulatát szeretnék megismerni. Aki ma olvassa, kicsit időutazást is kap: a szöveg a maga idejének szemléletét és ízlését őrzi.
💎Kiadás, ami sokat ér
A gyűjtők számára itt elsősorban a magyar nyelvű, 1980-as kiadás az érdekes. Fordított szovjet könyvről van szó, így ez az a változat, amelyre a hazai antikvár piacon számítani lehet. Az értékét döntően az állapot határozza meg: ép gerinc, tiszta lapok, megőrzött borító, esetleg sértetlen védőborító. Egy ilyen példány jóval többet ér, mint egy kopott, firkált, megfakult.
Pontos árat óvatosan mondok, mert a hasonló korszakbeli fordításkötetek ára általában szerény, jellemzően néhány száz és néhány ezer forint közötti sávban mozog. A forgalmat az dönti el, mennyire keresett az adott cím és mennyi példány kering belőle. A szovjet ismeretterjesztő és kalandirodalom ma nem tartozik a legfelkapottabb gyűjtői területek közé. Egy ritkább, szépen megőrzött darabnál viszont mindig van esély a felárra, főleg ha a téma vagy a cím iránt valaki konkrétan érdeklődik. Érdemes dedikációt, korabeli bejegyzést, pecsétet keresni: ezek néha plusz értéket adnak, de néha le is rontják az árat.
🔎Érdekesség a könyvről
Egy ilyen cím önmagában is megér egy mosolyt: három Nap, és mindjárt elindul a képzelet. Ki ne képzelne el napnyugtát, amelyből háromszor annyi van? A könyvesboltok polcain az ilyen rejtélyes, szinte mesébe illő címek a szemfüles olvasók kedvencei voltak, sokan csak a cím miatt vették le a kötetet a polcról.
A kor szovjet könyveinek magyar fordításai amúgy külön kis világot alkottak. A kiadók szerették a nagy példányszámot, a barátságos árat és a jól olvasható kiállítást, így sok család könyvespolcán akadt belőlük. A nyolcvanas évek elején egy ilyen kötet gyakran ajándékként, jutalomkönyvként vagy iskolai olvasmányként került haza. Az antikváriumban a mai napig gyakran ugyanazokat az apró jeleket találni rajtuk: becsületesen megtört gerinc, ceruzás aláhúzás, esetleg egy ajándékozási sor az előzéklapon.
Ha pedig a szerzőről szeretnénk többet tudni, érdemes egy pillanatra megállni: orosz nevek átírása a magyarban időnként változott, ezért a katalógusokban ugyanaz a név többféle formában is előfordulhat. Kutakodáskor ez néha bosszantó, de a nyomozás öröme is ebben van.
📚Hasonló könyvek
V. A. Obrucsev – Plutónia
V. A. Obrucsev – Szannyikov-föld
V. K. Arszenyev – Derzu Uzala
Ivan Jefremov – Androméda-köd
Thor Heyerdahl – Kon-Tiki