Kiadó
Atheneum
Kiadás éve
1936
Műfaj I.
Történelmi regény
Műfaj II.
Társadalmi regény
1514. Magyarország egyik legviharosabb éve, amikor a jobbágyok türelme végleg elfogyni készül, az urak pedig még azt hiszik, hogy a világ örökre a régi marad. Gergely Sándor regénye ebbe a feszült, szikrázó levegőjű korba visz el bennünket.
A cím önmagában is súlyos ígéret. Az úriszék a földesúr törvénykezése volt, ahol a jobbágy sorsáról sokszor az döntött, akinek a hatalom a kezében volt. Ki mond ítéletet, kinek van igaza, és meddig lehet a kiszolgáltatottakat hallgatásra kényszeríteni? Ezek a kérdések nem avultak el, a regény pedig szenvedéllyel, indulattal és erős társadalmi érzékenységgel válaszol rájuk.
Aki szereti a történelmi regényeket, de nem a díszletek miatt, hanem az emberi sorsok, a feszültség és az igazságérzet kedvéért, annak ez a könyv jó választás.
Különleges darab is: az 1936-os kiadás a maga korának lenyomata, olyan lapokkal, amelyeken érződik az idő. Ritkábban előkerülő antikvár kincs a magyar történelmi próza kedvelőinek és a gyűjtőknek. 📚
Van az a hivatal, ahol hetekig kell várni egy pecsétre, és van az úriszék, ahol a jobbágynak az volt a szerencséje, ha egyáltalán meghallgatták. Szóval ha a következő ügyintézésnél ismét felmegy a vérnyomásod, ez a könyv segít a perspektívában. Gergely Sándor regénye 1514 viharos világába kalauzol, ahol az igazságszolgáltatás finoman szólva nem mindenkinek kedvezett.
Ne tessék megijedni, nem jogi szakvizsgára kell készülni! A regény jól olvasható, szenvedélyes és emberközeli, a történelem pedig itt nem poros évszámok sora, hanem élő, lüktető világ, ahol az urak nagyon biztosak magukban, a jobbágyok pedig egyre kevésbé.
Külön bónusz, hogy ez az 1936-os kiadás, tehát a lapjai már sok mindent láttak, és az antikvár könyvek jellegzetes illatát is hozzák. Ez a fajta „retró aroma" ma már egyetlen ismert gyertyagyártó kínálatában sem szerepel.
Hozd haza, tedd a polcra, vagy ami még jobb, olvasd el egy hűvös estén. Fellebbezni nem kell, a regény magától meggyőz. 😊
Képzeld el, hogy a törvény nem mindenkire vonatkozik ugyanúgy. Aki hatalmon van, az a saját ügyében is ítélkezik, te meg legfeljebb bólinthatsz, vagy csendben maradhatsz. Elég ismerős? Hát ez az Úriszék 1514 világa, és a cím már önmagában ütős: egy évszám, egy intézmény, és egy mögötte feszülő, megoldásra váró konfliktus.
Gergely Sándor 1936-os könyve a magyar történelem egyik legfeszültebb évébe visz vissza, abba az időbe, amikor a kiszolgáltatottság és a méltóságvágy már szinte tapintható volt. Ez nem poros tankönyvi lecke, hanem olyan olvasmány, amely arra kérdez rá, meddig tűr az ember, és mikor mondja ki: „elég volt".
Ha szereted azokat a sorozatokat és filmeket, amelyekben a hatalmi játszmák mögött valódi tétek, valódi emberi sorsok állnak, ez a könyv is megfog majd. Itt nincs CGI és nincs streaming-felirat, csak egy kor nyers lélegzete, ráadásul egy közel száz éves kiadás formájában, amelyet kézbe venni külön élmény.
Ajánlom azoknak, akik szerint a történelem „már nem rólunk szól". Lehet, hogy pont ez a könyv fogja meggyőzni őket az ellenkezőjéről. 📖
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Az Úriszék 1514 pontos korabeli kritikai fogadtatásáról nem érdemes idézeteket kölcsönözni, ezért inkább a recepció jellemzőit érdemes felvázolni, óvatosan.
Az 1930-as évek magyar irodalmában erős igény élt a társadalmi kérdések iránt. A szegénység, a földkérdés és a hatalmi viszonyok a népi írók körében, de a szélesebb közéletben is központi témák voltak. Egy 1514-es keretű történelmi tárgyú mű ebben a közegben szinte törvényszerűen kapott áthallásos, korkritikai olvasatot. A kortárs olvasók és bírálók a múltidézést gyakran a jelen szempontjából mérlegelték: mit mond a régi igazságtalanság a mai viszonyokról?
A történelmi regényekkel szemben ugyanakkor általános elvárás volt a korhűség és az elbeszélői hitelesség, ezért a szakmai figyelem jellemzően ezekre irányult. A későbbi irodalomtörténeti szemlélet a szerző életművét az 1930-as évek társadalomkritikai, szociális érzékenységű irodalmi áramlataihoz kapcsolja.
Antikváriumi szemmel a kötet értéke a korszakot tükröző szemléletében, a hangvételében és az eredeti kiadás tárgyi valójában rejlik. Gyűjtők és a korszak iránt érdeklődők számára egyaránt figyelemre méltó darab.
📰Aktualitása
Az úriszék intézménye látszólag régen letűnt, a mögötte álló kérdés viszont egyáltalán nem avult el: ki hozza a döntéseket, és kinek az érdekében? Amikor a hatalom birtokosa egyben bíró is a saját ügyében, a jogérzet és a bizalom sérül. Ezt ma sem nehéz felismerni, legyen szó intézményi függésről, érdekkapcsolatokról vagy a jogvédelem egyenlőtlen eléréséről.
1514 a magyar történelem egyik nagy társadalmi törésvonalát jelöli. A szegények és a kiváltságosok közötti szakadék, a kiszolgáltatottság és a megaláztatás élménye a mai társadalomtudományi gondolkodásnak is alapvető témája. A könyv így jó kiindulópont olyan beszélgetésekhez, mint az esélyegyenlőség, a társadalmi mobilitás vagy a közösségek bizalma az intézményekben.
A mű 1936-os megjelenése további réteget ad hozzá. Megmutatja, hogyan olvasott a két világháború közötti Magyarország a saját múltjába a saját problémáival a háttérben. Ma ez kettős tanulság: a régi kor megismerése mellett azt is láthatjuk, hogyan használjuk a történelmet tükörként. Aki kíváncsi a múltra, de a jelent is érteni akarja, annak ez a kötet gondolkodnivalót ad.
👥Fogadtatás és népszerűség
Egy 1514-es tárgyú regény 1936-ban sosem csak múltidézés volt. A harmincas évek Magyarországán a Dózsa-felkelés és a földkérdés élő téma maradt: a társadalmi egyenlőtlenség, a parasztság sorsa és az „úri Magyarország" bírálata a korszak irodalmi és politikai vitáiban is ott volt. Aki ekkor jobbágyvilágról írt, az kimondva vagy kimondatlanul a jelenre is utalt, és az olvasók ezt jól érezték.
A könyv konkrét korabeli fogadtatásáról, példányszámáról vagy kritikai visszhangjáról nem szeretnék találgatni. Annyi bizonyos, hogy a téma és a cím magáért beszél: az úriszék a földesúri bíráskodás szimbóluma, vagyis hatalom és kiszolgáltatottság viszonyát idézi meg. Az ilyen történelmi tárgyú művek a későbbi évtizedekben is megmaradtak a magyar történelmi és társadalmi regény érdekes, olykor vitatott szeletének. Az olvasók és a kritikusok gyakran azon vitatkoztak, mennyi bennük a történelmi hűség és mennyi a korszerű üzenet.
Gyűjtőnek ezért kettős értéket képvisel: irodalmi dokumentum a harmincas évek gondolkodásáról, és egyben kézzelfogható darabja annak a korszaknak, amelyben a magyar múlt a jelenről szóló vita eszköze volt.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ne úgy vedd kézbe, mint tankönyvet! Ez regény, nem a Dózsa-felkelés jegyzete. Az elején érdemes egy kicsit ráhangolódni a korra, és elég néhány alapfogalmat felidézni: mi volt a jobbágyság, mit jelentett a földesúri bíráskodás, és mi történt Magyarországon 1514 nyarán és őszén. Ennél több nem kell, a könyv többi részét a szöveg elmeséli.
Olvasás közben figyeld a nyelvet és a hangulatot. A harmincas évek prózája másképp építkezik, mint a mai: szívesebben időzik leírásokon, jellemeken, helyzeteken. Ne siess vele, jobban működik esti, nyugodt olvasásra, mint gyors átfutásra.
Figyelj arra is, hogyan jelenik meg a hatalom és az emberi méltóság kérdése. A könyv szerzője nyilvánvalóan állást foglal, érdemes ezt tudatosan észrevenni, és a szöveget a keletkezése korában is elhelyezni.
Mire ne számíts? Modern, pörgős thrillerre vagy szigorúan tudományos történeti munkára semmiképp. Annak ajánlom, aki szereti a történelmi regényt, érdekli a magyar irodalom 20. század közepi korszaka, vagy a parasztság sorsáról szóló szépirodalmat gyűjti. 📚
✒️A szerzőről – érdekességek
A szerzőnek, Gergely Sándornak a neve könnyen összecsúszhat más, hasonló nevű korabeli szerzőkével, ezért antikváriusként mindig érdemes ellenőrizni a kötet adatait. Ez a könyv ráadásul egy különösen sokat idézett évszámot visel a címében.
1514 a magyar történelem egyik legsötétebb és leginkább tanulságos éve. Nyáron Dózsa György vezetésével tört ki a keresztes hadjáratnak induló, majd földesúri ellenes felkeléssé váló mozgalom. A felkelés leverése után az országgyűlés szigorú rendelkezéseket hozott a jobbágyokra, ezeket szokás az örökös jobbágyság megerősítéseként emlegetni. A korszak jogi gondolkodására a Werbőczy-féle Hármaskönyv (Tripartitum) is rányomta a bélyegét, bár ez csak a következő években vált igazán ismertté.
A cím szava, az úriszék, a földesúri bíráskodás intézménye volt. Egy jobbágyi per kimenetele sokszor attól függött, hogy a bíró kinek az embere. A kisemberek számára ez maga volt a hatalom.
Aki ilyen témájú könyvet tart a kezében, nemcsak egy regényt vásárol, hanem egy darabot abból a hagyományból, amely a magyar múltat újra és újra a jelen tükrének használta.
🎯Célközönség
Ez a kötet azoknak szól, akik a magyar történelem egyik legsötétebb, de legtöbbet vitatott fordulópontját nemcsak tankönyvi dátumként akarják látni. A cím magáért beszél: 1514, az úriszék, vagyis a földesúri ítélkezés világa. Aki szereti a súlyos, társadalmi hangsúlyú történelmi prózát, itt jó helyen jár. Szívesen ajánlom a Dózsa-felkelés korának kedvelőinek, a Móricz-, Illyés- és Féja-olvasóknak, valamint mindenkinek, akit érdekel, hogyan nézett szembe a két világháború közötti irodalom a hatalom és a kiszolgáltatottság kérdésével.
Megjelenésekor, 1936-ban a történelmi tárgy a jelenhez is szólt. A harmincas években sokakat foglalkoztatott a vidéki Magyarország, a föld és a társadalmi igazságtalanság kérdése. A korabeli olvasó így a régmúltban a saját kora tükrét is kereshette.
Ma főként gyűjtők, antikvár-rajongók és a korszak irodalma iránt érdeklődők veszik kézbe. Olvasója lehet az is, aki szívesen túllép a megszokott történelmi regényeken. A mai olvasó már nem aktuális vitaként, hanem korhangulatot őrző dokumentumként is olvashatja. A könyv egyszerre irodalmi élmény és kordokumentum.
💎Kiadás, ami sokat ér
Gyűjtői szemmel ez a könyv tipikus „csendes értéket” képviselő darab. Nem tartozik a legkeresettebb magyar antikvár ritkaságok közé, de a harmincas évek társadalmi érdeklődésű irodalmának kedvelői megbecsülik. A legfontosabb az 1936-os eredeti kiadás. Ez az első megjelenés, így gyűjtői szempontból elsősorban ezt érdemes keresni.
Az érték nagyban függ az állapottól. Sokat számít, hogy megvan-e az eredeti kötés vagy borító, tiszták-e a lapok, nincs-e foltosodás, kiszakadt fűzés vagy erős dohszag. A tulajdonosi bejegyzés, a dedikáció vagy egy korabeli könyvtári bélyegző a példányt egyedibbé teheti. Egy szerzői dedikáció kifejezetten felértékelheti a kötetet.
Pontos árat óvatosságból nem mondok. Hasonló korú, nem túl nagy példányszámú szépirodalmi kötetek az antikváriumi piacon általában a néhány ezer forinttól a jó állapotú, különlegesebb példányoknál akár magasabb összegekig terjedhetnek. A felkapottság mérsékelt, de stabil. A történelmi regények és a két világháború közötti társadalmi irodalom iránt változó, de folyamatos az érdeklődés. Aki kedveli a korszakot, ritkán lát kedvezőbb belépőt.
🔎Érdekesség a könyvről
Kezdjük a címmel, mert az már önmagában is kerek kis történelemóra. 1514 a magyar történelem egyik legviharosabb éve. Ekkor zajlott a Dózsa-féle parasztháború, és ugyanebben az évben született meg az az országgyűlési légkör, amely a jobbágyság helyzetét hosszú időre megpecsételte. Ugyanebben az évben készült el Werbőczy István *Hármaskönyve* is. Kevés dolog mutatja jobban, mennyire összefügg a jog és a hatalom, mint ez az egybeesés.
Az úriszék a földesúri bíráskodás színtere volt. A történelmi képzeletet ez mindig is megmozgatta: egyetlen helyen sűrűsödik össze, ki a hatalmas és ki a kiszolgáltatott. Nem csoda, hogy az irodalom újra meg újra visszatért hozzá. Móricz Zsigmond *Úri muri*ja például egész más korban, de szintén az úri világ lélekrajzát adja.
Gergely Sándor neve a korabeli irodalmi életben a társadalmi kérdések iránt elkötelezett írók között maradt fenn. Az antikvár-vadászok szerint az ilyen harmincas évekbeli kötetek különös varázsa, hogy a lapokon sokszor a megjelenés kori Magyarország is ott lappang. 📚
📚Hasonló könyvek
Illyés Gyula – Dózsa György
Móricz Zsigmond – Úri muri
Féja Géza – Viharsarok
Gárdonyi Géza – Egri csillagok