Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve
1961
Műfaj I.
Történelmi regény
Műfaj II.
Családregény
Jókai Mór: A kőszívű ember fiai 1869-ben megjelent romantikus nagyregénye, amely az 1848–49-es forradalom és szabadságharc egyik legnagyobb hatású irodalmi emlékműve. A történet a Baradlay család sorsán keresztül mutatja be a reformkor utolsó éveit, a forradalom kitörését, a harcok menetét és a Haynau-féle megtorlást – úgy, hogy közben szerelemről, hűségről, árulásról és jellempróbáról mesél.
A regény keletkezése sem véletlen: Jókai a szabadságharc huszadik évfordulójára egy nagyszabású regénnyel akart emlékezni. A mű 1868 végén A Hon című lapban jelent meg folytatásokban, „Anya örökké” munkacímmel beharangozva, majd 1869-ben könyv alakban is napvilágot látott már a ma ismert címmel. A tudatosan 48 fejezetre tagolt regény a kiegyezés utáni politikai viták közepette is egyértelműen a függetlenségi eszme mellett teszi le a voksát.
A cselekmény az apa, Baradlay Kazimir, a „kőszívű ember” halálával indul, aki végrendeletében Habsburg-hű, konzervatív programot ír elő három fiának – az özvegy azonban megesküszik, hogy éppen az ellenkezőjét fogja tenni. Innen indul a három fiú (Ödön, Richárd, Jenő) története, akik mind másképp, de végül mind a forradalom ügye mellé állnak.
Ha ma kéne eladni, nagyjából így hangzana a pitch: „Egy family-saga, ahol a főgonosz egy végrendelet.” A kőszívű apa halála után előkerül a dokumentum, amely részletesen előírja, mit kell csinálnia a három fiúnak – kinek Oroszországban kell maradnia diplomataként és kicsapongó életet élni, kinek nőtlenségben katonáskodnia, kinek pedig hivatalnokként „jó alattvalóként” élni.
Baradlayné azonban a temetésen – a koporsó fölött! – esküt tesz, hogy mindennek pont az ellenkezőjét fogja megvalósítani. Innen kezdve a regény egyszerre családi dráma, politikai regény és kaland: a fiúk próbálják teljesíteni anyjuk (és saját lelkiismeretük) akaratát, miközben a történelem minden létező módon keresztbe tesz nekik.
Jókai persze nem fukarkodik a romantikus túlzásokkal: párbaj, szökés, álruhás jelenetek, mártírhalál, „húsz év múlva” epilógus, ahol kiderül, ki maradt életben, és mi lett az eszmékkel. De épp ez a „túl sok” az, ami miatt olvasmányos: a regény olyan, mint egy 19. századi magyar Netflix-sorozat, full extrákkal.
Ha a Kőszívű csak „kötelező olvasmányként” rémlik, érdemes más szemmel ránézni: ez valójában egy nagyon erős karakterdriven történet, ahol három testvér három különböző utat jár be egy sorsfordító korszakban. Ödön az arisztokrata diplomata, Richárd a szabadságharc legendás honvédtisztje, Jenő az érzékeny művészlélek, aki belül vívja meg a harcait.
A regény egyik legizgalmasabb vonása, hogy mitikus időkezeléssel sűríti össze a történéseket: az olvasó úgy éli meg, mintha Baradlay Kazimir halálától Haynau megtorlásáig egyetlen összefüggő cselekményfolyam zajlana, noha ez történetileg bő másfél évet ölel fel. Az utolsó fejezet, a „Húsz év múlva” már Jókai jelenébe ugrik, így köti össze a szabadságharc idejét a kiegyezés utáni korszakkal.
Ha szereted a nagyívű, sokszálú történeteket, ahol valós történelmi események keverednek fikcióval, erős női karakterekkel (Baradlayné, Edit, Lánghy Aranka stb.), és közben tényleg lehet izgulni a szereplőkért, a Kőszívű ma is működik – csak nem szabad úgy olvasni, mintha „házi feladat” lenne.
Ár
6 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Kőszívű ember fiai-t már a kortárs és utólagos kritika is a szabadságharc „eposzaként” emlegette: egy olyan nagyregényként, amely mítosz-szintre emeli a 48–49-es eseményeket. A regényben a hazafiság gyakorlatilag egyet jelent az erkölcsi jósággal – a pozitív hősök a forradalom mellé állnak, a negatív figurák a maradiság, Habsburg-hűség, önzés képviselői.
Modern szemmel nézve emiatt sok kritikus beszél az ideologikusságról, pátoszról, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy Jókai ereje nem a „realista pontosságban”, hanem a mitikus sűrítésben, karakteralkotásban és történetmesélésben rejlik. Fried István például arra hívja fel a figyelmet, hogy az utóbbi évtizedek újraolvasásai kiszabadították a művet a „kötelező olvasmány” skatulyából, és újra láthatóvá tették irodalmi értékeit.
A kritika külön dicséri Baradlayné alakját: az „anya, aki szembefordul a kőszívű apa végrendeletével” a magyar irodalom egyik legemlékezetesebb női figurája. Ugyancsak sok elemzés vizsgálja a három fiú párhuzamos történetszálát, mint a „régi renddel” való szakítás három lehetséges modelljét.
📰Aktualitása
A regény több okból is aktuális ma:
Történelmi emlékezet: a 48–49-es forradalom és szabadságharc ma is alaprétege a magyar történelmi identitásnak; a Kőszívű egy olyan narratívát ad hozzá, amelyben a hősiesség, áldozatvállalás, nemzeti összetartozás kulcsszerepet kap.
Generációs konfliktus, rendszerkritika: a „kőszívű apa” és a „lázadó fiak” képe nagyon is ismerős ma is: régi rend vs. új eszmék, lojalitás vs. szabadság, kompromisszum vs. radikalizmus. Ez a családregény-szint bármely korszakban értelmezhető.
Nagy történet vs. kis sorsok: Jókai úgy tudja a nagy történelmet elmesélni, hogy közben a szereplők szerelmei, barátságai, félelmei, árulásai nagyon is emberiek maradnak. Ez a „storytelling” ma is működik, és jó ellensúlya lehet a túl száraz történelemoktatásnak.
A regény ráadásul kiváló alapanyag filmnek, sorozatnak, dramatizálásnak – a 1965-ös filmadaptáció (Várkonyi Zoltán rendezésében) óta több feldolgozás bizonyította, hogy a történet vizuálisan is erősen működik.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Kőszívű ember fiai az egyik legismertebb magyar regény, rendszeresen jelen van iskolai tananyagban, könyvtári ajánlókban, ifjúsági kiadásokban. Megjelenése után hamar népszerű lett, és Jókai életében is több kiadást ért meg; a 19. század végén már kanonikus műként tartották számon.
A 20. században és napjainkban antikvár és új kiadások széles skáláján érhető el: a Szépirodalmi Könyvkiadó, Akadémiai Kiadó, majd különböző ifjúsági sorozatok (pl. Holnap Kiadó ifjúsági könyvek) hozták forgalomba. A Holnap 2022-es ifjúsági kiadása például 608 oldalas, a 12–16 éves korosztálynak ajánlva.
Az utóbbi 20–30 évben kritikai és olvasói oldalról is tapasztalható egyfajta „újrafelfedezés”: a kötelező olvasmány státusza mellett a szabad olvasás tereiben (könyvklubok, podcastok, újraolvasó blogok) is megjelent, mint „érdemes újra elolvasni felnőtt fejjel” típusú klasszikus.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A Kőszívű nem rövid: teljes terjedelemben kiadástól függően 500–700 oldal körüli. Érdemes részekre bontva olvasni, nem egyszerre „letudni”. Jó tagolás például:
rész: Baradlay Kazimir halála, végrendelet, a család belső története (családi dráma);
rész: forradalom és szabadságharc eseményei, a három fiú külön-külön történetszálai (történelmi kaland);
rész: megtorlás, utóélet, „Húsz év múlva” epilógus (lezárás).
Első olvasáskor ne akarj mindent adat- és helyszínszinten fejben tartani; hagyd, hogy a karakterek kapcsolatai (anya–fiak, testvérek, szerelmek) vigyenek. Ha iskolai feladatra olvasod, az utólagos összefoglalók, elemzések (pl. érettségi tételek, olvasónaplók) sokat segítenek a felépítés átlátásában.
Ha felnőttként térsz vissza hozzá, érdemes figyelni a valóság–fikció viszonyára: mely jelenetek kötődnek konkrét történelmi eseményekhez, és hol dolgozik Jókai nyíltan mítoszteremtő szándékkal. Ez új, izgalmas olvasási horizontot nyithat.
✒️A szerzőről – érdekességek
Jókai Mór (1825–1904) a 19. századi magyar próza egyik legtermékenyebb és legnépszerűbb alakja. 1848-ban aktívan részt vett a forradalomban (a Pesti Hírlap szerkesztőjeként, képviselőként), a szabadságharc leverése után bujkált, majd amnesztiával térhetett vissza az irodalmi életbe.
Az 1850-es évektől kezdve sorra írta regényeit, elbeszéléseit, amelyek közül sok az 1848–49-es élményanyagból táplálkozik, de közvetlenül csak a kiegyezés után nyúlhatott ehhez a témához ilyen nyíltan. A Kőszívű ember fiai mellett olyan művek fűződnek nevéhez, mint Az arany ember, Egy magyar nábob, A lőcsei fehér asszony, Fekete gyémántok.
Életműve sokáig vitán felül állt a kánon élén; a 20. század második felében részben háttérbe szorult, majd az utóbbi évtizedekben újraértékelésen megy át. A Kőszívű ebben az újraértékelésben is az egyik kulcsmű.
🎯Célközönség
A regény eredetileg a 19. század második felének széles, polgárosodó magyar olvasóközönsége számára készült – azoknak, akik személyes emlékként vagy családi történetként hordozzák a forradalom emlékét. A folytatásos közlés formája eleve a „tömegolvasásra” épített.
Ma a célközönség:
diákok (középiskolások), akik számára kötelező/ajánlott olvasmány;
történelmi regények kedvelői;
Jókai-rajongók;
azok, akik érdeklődnek 1848–49 emberi oldala iránt.
Ifjúsági, rövidített, illusztrált kiadások teszik hozzáférhetőbbé a fiatalabb korosztálynak, míg a teljes, jegyzetelt kiadások a mélyebb, felnőtt olvasást szolgálják.
💎Kiadás, ami sokat ér
A legértékesebb kiadások a 19. századi első és korai kiadások, különösen jó állapotban, eredeti kötésben – ezek ára antikvár aukciókon akár százezres nagyságrendig is felmehet, de konkrét összeg az állapottól és ritkaságtól függ. (Erről az itt elérhető rövid leírások csak részben adnak képet.)
A 20. századi gyűjteményes kiadások közül értékesebbnek számítanak az Akadémiai Kiadó „Jókai összes művei” sorozat kötetei, aranyozott gerincű vászonkötésben (pl. 1964-es kétkötetes „Kőszívű” kiadás), illetve a szép állapotú Szépirodalmi- vagy Helikon-kiadások.
A tömeges, iskolai használatra szánt, puhakötésű kiadások inkább olvasói értéket képviselnek (1–3000 Ft körüli ár antikváriumban). Ha konkrét példányod adatait (kiadó, év, kötés, állapot) megírod, szívesen segítek szűkebb értéksávot mondani.