Kiadó
Ifjúsági Könyvkiadó
Kiadás éve
1955
Műfaj I.
Elbeszélő költemény
Műfaj II.
Verses tündérmese
Petőfi Sándor: János vitéz a magyar irodalom egyik legismertebb és legkedveltebb elbeszélő költeménye: 1844 végén írta, és 1845. március 6-án jelent meg először önálló kötetben Vahot Imre kiadásában. 370 négysoros versszakból áll, ütemhangsúlyos, páros rímű verselésben, népmesei motívumokra épül, de teljes egészében Petőfi saját költői alkotása.
A történet Kukorica Jancsi, az árva juhászbojtár kalandjait meséli el: hogyan lesz belőle János vitéz, hogyan harcol a török ellen, jár a francia király udvarában, küzd sárkányokkal, óriásokkal, majd végül eljut a tündérek országába, ahol örökre együtt lehet Iluskával. Az első rész realisztikus, falusi világa után a második részben átlépünk a mesék birodalmába – ez az átmenet teszi a művet egyszerre „földközelivé” és tündérien fantasztikussá.
A János vitéz a megjelenése után rövid időn belül országos hírnevet szerzett: Vörösmarty Mihály is felsőfokon dicsérte, és tulajdonképpen ez a mű tette Petőfit végleg a magyar irodalom élvonalának tagjává. Azóta generációk nőttek fel rajta – nemcsak könyvként, hanem rajzfilmként, színházi, táncszínházi, zenés feldolgozások formájában is.
A János vitézben tulajdonképpen minden benne van, ami egy mai „blockbuster”-ben is: árva főhős, nagy szerelem, gonosz mostoha, külső ellenség (törökök), epic csaták, külföldi királyi udvar, fantasy-elemek (sárkány, óriás, tündérország), és végül egy „post-credit scene” jellegű túlvilági happy end. Az egyetlen különbség, hogy mindez versben van megírva – és mégis könnyebb olvasni, mint gondolnád.
Petőfi a szöveget hat nap és hat éjszaka alatt írta meg 1844 novemberében, Vahot Imre pesti lakásán – legalábbis a kortárs beszámolók és a hagyomány így tartja. Ha ma valaki azt mondaná, hogy hat nap alatt „összedobott” egy 370 versszakos hosszúverset, valószínűleg ráírnák, hogy clickbait; Petőfinél viszont ez a tény inkább csak tovább növeli a legenda fényét.
Az eredeti cím ráadásul Kukoricza Jancsi volt, és csak a barátok, olvasók tanácsára változtatta Petőfi János vitézre – mintha valaki egy korai „munkacímet” cserélne le a végleges filmplakáton. A lényeg: ha el tudod fogadni, hogy a kaland verses formában jön, egy meglepően filmszerű, lendületes történetet kapsz.
Ha azt hallod, „kötelező olvasmány”, valószínűleg nem a hype szó jut először eszedbe. A János vitéz mégis az a ritka darab, amely technikailag kötelező, de valójában elég menő: gyorsan olvasható, tele van akcióval, humorral és olyan sorokkal, amelyek ma is simán működnek.
Az első fele „real life” falusi dráma: szegénylegény, szerelem, gonosz mostoha, elzavart bojtár. A második fele „full fantasy”: óriások, sárkány, óperenciás tenger, Üveghegy, tündérek. Közben végig ott az a nagyon mai érzés, hogy Jancsi/János nem adja föl: hiába veszíti el Iluskát, bejárja a világot, legyőz minden akadályt, és végül egy másik létsíkon, de mégis megtalálja őt.
A szöveg ma már rengeteg illusztrált, könnyített, gyerekbarát kiadásban is kapható, vannak kifejezetten 7–8 éves kortól ajánlott verziók is. Ha eddig csak részleteket láttál belőle – vagy a rajzfilmet –, érdemes egyszer elejétől a végéig elolvasni: meglepően koherens, jól komponált sztori.
Ár
21 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A János vitéz kritikai fogadtatása már a 19. század közepén rendkívül pozitív volt. Vörösmarty Mihály és más kortársak egyaránt kiemelték, hogy Petőfi műve egyszerre támaszkodik a magyar népi költészetre és hoz létre egy teljesen új, egyéni költői világot.
A modern irodalomtörténet az elbeszélő költeményt a romantikus nemzeti irodalom egyik alapszövegeként tartja számon: a parasztfiúból lett hős figurája a „népből jövő hős” ideálját testesíti meg. A műfaji besorolás körül is folyt vita: a szöveg 1845-ben népmeseként jelent meg („Népmese” műfajmegjelöléssel), de ma jellemzően elbeszélő költeményként hivatkozunk rá.
Az elemzések kiemelik, hogy a mű szerkezete nagyon tudatos: a falu–világ–tündérország hármas felépítés, a fokozatos „elszakadás” a realitástól, a visszatérő motívumok (Iluska, haza, hűség) mind azt mutatják, hogy Petőfi erősen kontroll alatt tartotta ezt a látszólag spontán, könnyed szöveget.
📰Aktualitása
A János vitéz ma is élő szöveg – nemcsak a tananyag miatt. A történet fő témái (szegénység, társadalmi különbségek, hűség, kitartás, migráció, „világjárás”, halál és újratalálkozás) ma is rezonálnak. A „világgá megyek” motívum különösen erős, ha a mai generációk mobilitására, külföldre költözésére, „szerencsepróbálására” gondolunk.
Emellett a mű identitásképző ereje is megmaradt: János vitéz figurája a magyar kulturális emlékezet egyik emblémája lett, amely újra és újra megjelenik színházban, filmben, képzőművészetben, popkultúrában. A 1973-as zenés rajzfilm (Jankovics Marcell rendezésében) külön generációk számára vált meghatározóvá.
A szöveg egyben jó terep a műfajkeveredés, adaptáció, újraértelmezés kérdéseinek vizsgálatához: táncszínházi, rockoperás, animációs feldolgozásai mind azt mutatják, hogy a történet alkalmas arra, hogy a mindenkori jelen saját arcára formálja.
👥Fogadtatás és népszerűség
Az első, 1845. március 6-án megjelent kiadás (Vahot Imre kiadó, Grimm Vince rajzaival) után a János vitéz gyorsan népszerűvé vált, és Petőfi életében is több kiadást ért meg. A 19–20. század során számos illusztrált, díszkiadás látott napvilágot – ezek máig keresett antikvár darabok.
A 20. század második felétől kezdve a mű a magyar iskolai kánon stabil része lett: általános iskola felső tagozatán, középiskolában egyaránt tanítják, külön olvasónaplók, foglalkoztatók, feladatlapok készültek hozzá. Antikvár és új kiadások tucatjai vannak forgalomban: filléres puhakötésű diákkiadástól az igényes, nagyformátumú illusztrált példányokig.
A 175 éves jubileum (2020) kapcsán több cikk, kiállítás, program foglalkozott a művel, ami jelzi, hogy a János vitéz recepciója ma is aktív, nem csak „kötelező olvasmányként” él.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha most készülsz elolvasni (vagy újraolvasni) a János vitézt, érdemes hagyni, hogy a ritmusa vigyen: ne akadj fenn minden ismeretlen szón, inkább olvasd hangosan (vagy magadban „hallhatóan”), mert a verselés sokat segít a követésben.
Jó stratégia, ha két nagy részre bontod a szöveget:
1–6. ének: falusi rész, realisztikus világ (Iluska, száműzetés, huszárság);
7–27. ének: kalandok a nagyvilágban, majd a mesés birodalmakban (törökök, francia udvar, Óperenciás-tenger, Üveghegy, tündérország).
Először olvasd végig élményre, utána – ha tanulásra is kell – nézhetsz elemzéseket, olvasónaplókat, amelyek segítenek a motívumok, szimbolika (pl. búzatábla, vihar, tenger, hegyek, tündérország) értelmezésében. Ha nagyon nehéznek érzed, egy illusztrált, rövidített gyerekkiadás jó „ráhangoló” lehet, de egyszer mindenképpen érdemes a teljes eredetit elolvasni.
✒️A szerzőről – érdekességek
Petőfi Sándor 1823. január 1-jén született Kiskőrösön, vándoréletű, többnyelvű, alsó-középosztálybeli családban; édesapja, Petrovics István jómódú mészárosmester és kocsmáros, édesanyja Hrúz Mária volt. Iskoláit több városban végezte (Kecskemét, Szabadszállás, Pest, Aszód, Selmecbánya, Pápa), közben anyagi nehézségek, vándorszínészi évek, katonáskodás is tarkították az életét.
1842-ben jelent meg első verse (A borozó) az Athenaeumban; 1844-ben már a Pesti Divatlap segédszerkesztőjeként dolgozott, ekkor írta a János vitézt. 1848-ban a márciusi forradalom egyik vezéralakja lett; Nemzeti dal című verse a forradalom emblémájává vált. 1849. július 31-én a segesvári csatában tűnt el, valószínűleg elesett.
Petőfi alakja ma is a magyar irodalom és szabadságeszmény egyik fő szimbóluma – a János vitéz pedig ennek az életműnek az a darabja, amely a legtöbb olvasóhoz eljutott.
🎯Célközönség
A János vitéz eredeti célközönsége a 1840-es évek félig még népi, félig már városi, polgárosodó magyar olvasóközönsége volt: azok, akik ismerték a népmesék világát, de nyitottak voltak a modern, nyomtatott irodalomra. A műfaj – verses népmese – eleve azt sugallta, hogy „mindenkihez szól”.
Ma a célközönség lényegében „minden magyarul olvasó ember”, de különösen:
általános iskolás diákok (5–7. osztály környéke),
tanárok, akik irodalmat tanítanak,
mesekedvelők, illusztráció-rajongók,
azok, akik szívesen térnek vissza gyerekkori kedvencükhöz.
A rengeteg kiadás, átdolgozás (gyerekeknek rövidítve, illusztrált, hangoskönyv, rajzfilm) lehetővé teszi, hogy minden korosztály megtalálja a neki való formát.
💎Kiadás, ami sokat ér
A legértékesebb kiadások a gyűjtők számára a 19. századi, korai, illusztrált példányok, különösen az 1845-ös első kiadás (Vahot Imre, Grimm Vince kőmetszeteivel) és a 19. század második felének díszkiadásai. Ezek ára az antikvár piacon az állapot, kötés, dedikáció függvényében akár több százezer forint is lehet.
A 20. századi kiadások közül a ritkább, művészi illusztrációval ellátott, limitált példányszámú kötetek (pl. nagy formátumú, vászonkötésű) bírnak magasabb gyűjtői értékkel. A hétköznapi, iskolai kiadások inkább olvasói értéket képviselnek, 500–3000 Ft körüli árakon mozognak antikváriumokban.
Ha konkrét példányt szeretnél beárazni (kiadó, év, kötés, állapot), szívesen segítek a következő lépésben pontosabban is.