Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve
1972
Műfaj I.
Történelmi regény
Műfaj II.
Ifjúsági-kaland
Állapot
A galilei-legendához kapcsolódó cím miatt az És mégis mozog a föld körül mindig volt egy kis „tudományos-romantikus” aura. Sokan mosolyognak azon, hogy egy kifejezetten magyar történelmi regény ilyen erősen kötődik egy olasz csillagászhoz – de épp ez a szép benne: Jókai ezzel jelzi, hogy a magyar történelem is része egy nagyobb, európai mozgásnak. A regényből idézett mondat („és mégis mozog a föld”) azóta is kedvelt hivatkozás, amikor valaki dacosan ki akarja fejezni: hiába látszik úgy, hogy semmi sem változik, mégis minden mozgásban van. Nem ritka, hogy cikkek, esszék, blogbejegyzések címeként bukkan fel – sokszor anélkül, hogy az olvasó tudná, mennyire konkrétan egy Jókai-regényre utal. Érdekesség, hogy az öt diák alakja közül több lett később „típusfigurává” az irodalomtanításban: ha valaki azt mondja, „Jenőy-típus”, az a gondolkodó, eszmei alkatra, míg „Barkó-típus” a gyakorlatiasabb, cselekvőbb karakterre utal. Ezek a belső viccek, félkomoly hivatkozások mutatják, hogy a regény nemcsak irodalmi tétel, hanem egyfajta titkos kódrendszer is a „Jókai-nyelvet” beszélők között. 😉
Képzeld el, hogy öt debreceni diák összeül, és úgy dönt: változtatni kell a világon. Nem külföldre menekülnek, nem lázadnak vakon – gondolkodnak, vitatkoznak, terveznek. Ebből a lángoló, mégis józan fiatal energiából születik meg Jókai egyik legizgalmasabb regénye, az És mégis mozog a föld.
A könyv a reformkori Magyarországot mutatja meg alulnézetből: nem miniszterek és tábornokok, hanem diákok, tanárok, kisvárosi figurák szemén át látjuk, hogyan indul el egy ország a modernizáció, a szabadság felé. A cím – a híres galilei mondat – azt üzeni: a világ akkor is mozog tovább, ha épp úgy tűnik, minden erő a változás ellen dolgozik. A szereplők ebben a feszültségben keresik a helyüket.
Ez a regény tele van szenvedéllyel, humorral, reménnyel, és azzal a különös, felemelő érzéssel, hogy néhány fiatal gondolata igenis számít. Ha szereted a nagyívű, mégis személyes történeteket, ahol a történelem háttér, az emberi jellemek pedig előtér, akkor És mégis mozog a föld biztosan meg fog érinteni. 🌍
Ha úgy érzed, a mai diákok sokat panaszkodnak, nézd meg, mit művel öt debreceni „kamasz” Jókainál: ők nem csak posztolnak a világról, hanem rá akarják venni, hogy tényleg mozduljon meg. Az És mégis mozog a föld tulajdonképpen egy reformkori „diákszoba-sorozat”: viták, nagy tervek, összekacsintások, kisebb-nagyobb csínyek – csak közben történelmet írnak.
Jókai humora végig ott rezeg a sorok között. A komoly eszmecseréket időről időre szétcsapja egy félresikerült próba, egy heves, de kicsit naiv szónoklat vagy egy túl jól sikerült diákcsíny. Az ember egyszerre mosolyog rajtuk és drukkol nekik – mert nagyon is ismerős ez a „világmegváltunk, de azért még vizsgázni is kellene” életérzés.
Ha szereted azt a fajta humort, ahol nem poénokat tolnak az arcodba, hanem az élet abszurditása derül ki magától, akkor itt jó helyen jársz. És hidd el: látni, hogy már a reformkorban is voltak örök lázadó, kicsit bohém, kicsit zseni diákok, kifejezetten megnyugtató.
Ha ma kéne röviden leírni: öt debreceni srác, egy csomó forró téma, és egy ország, ami épp update-et kap. Az És mégis mozog a föld tulajdonképpen egy történelmi „coming-of-age”: néhány diák próbálja belülről megváltoztatni azt a rendszert, amelyben felnőtt. Nem „cancel”-elnek, nem trollkodnak, hanem beszélnek, tanulnak, kockáztatnak – és közben ők maguk is felnőnek.
A cím mögött ott a galilei-mítosz: hiába kényszerítik hallgatásra, a föld akkor is mozog. Ez tökéletes metafora minden olyan helyzetre, amikor úgy érzed, semmi sem változik, hiába beszéltek róla. Jókai azt mutatja meg, hogy a mozgás gyakran láthatatlanul indul: diákszobákban, levelekben, kis közösségekben.
Ha foglalkoztat, hogy lehet-e „normálisan” lázadni – nem rombolva, hanem építve –, ha szereted azokat a történeteket, ahol a barátság, az eszme és a bátorság egyszerre fontos, akkor ez a regény nagyon is neked szól. És igen, hosszú – de pont olyan, mint egy jó sorozat: beszippant, és hirtelen azon kapod magad, hogy még egy fejezetet elolvasol.
Ár
8 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Az És mégis mozog a föld a megjelenése óta a „komoly Jókai-regények” között szerepel: a kritika gyakran emeli ki, hogy itt különösen jól sikerült a történelmi háttér és a fiatal hősök életének összehangolása. A korabeli recepció szerint a regény egyszerre volt szórakoztató olvasmány és „nemzeti önismereti tükör”, amelyben az olvasó a reformkor vitáit újraélhette.
A 20. századi irodalomtörténet Jókai romantikus stílusát néha túlzó pátosszal vádolta, de ennél a műnél sok elemzés kiemeli: a diákok nézőpontja frissességet, iróniát hoz, ellensúlyozza a nagy szavakat. A regény ma is gyakran szerepel tananyagban, elemzésekben, mint példa arra, hogyan lehet egy korszak eszmei küzdelmeit regényesen, mégis gondolatébresztően bemutatni.
A szakmai vélemények szeretik hangsúlyozni, hogy ez a mű Jókai „politikusabb” oldalát mutatja: kevésbé mesei, mint némelyik regénye, inkább vitára hív. Sok mai értelmező éppen ezért tartja különösen izgalmasnak: nem csak romantikát, hanem gondolkodni valót is kínál, miközben végig erős elbeszélő lendülettel viszi az olvasót.
📰Aktualitása
Az És mégis mozog a föld ma is nagyon pontosan rámutat arra, hogyan születnek a társadalmi változások. Nem kész programokkal érkező politikusokról szól, hanem bizonytalan, lelkes, sokszor naiv fiatalokról, akik még csak keresik a szavaikat. Ez ma, a klímamozgalmak, diákmegmozdulások, online petíciók korában különösen érthető.
A regény egyik kulcstémája, hogy lehet-e békés, belső reformokkal alakítani egy ország sorsát, vagy elkerülhetetlenek a nagy törések. Ez a kérdés ma is velünk van, akár helyi, akár globális politikáról beszélünk. A címben rejlő üzenet – a világ akkor is mozog, ha éppen be akarják betonozni – bátorító, de közben figyelmeztet is: a változásért valakinek mindig fizetnie kell.
Társadalmi szempontból fontos az is, ahogyan a regény a felelősség kérdését kezeli: mit vállalhat egy fiatal generáció az előző hibáiért, és milyen terheket szabad továbbgörgetni rájuk. Jókai válasza nem egyszerű, de nagyon emberi – és segít elgondolkodni azon, mihez kezdünk ma a múlt örökségével.
👥Fogadtatás és népszerűség
Megjelenésekor az És mégis mozog a föld azonnal rezonált a közönséggel: a reformkor és a szabadságharc emléke még nagyon élénken élt, az olvasók örömmel látták viszont ezeket az éveket fiatal hősök szemszögéből. A regény folytatásokban és kötetben is széles rétegekhez jutott el, Jókai „népszerű író” státuszát tovább erősítette.
A 20. században nem tartozott a leginkább „felhájpolt” Jókai-regények közé (mint mondjuk A kőszívű ember fiai vagy Az arany ember), de stabilan jelen volt a kiadások, válogatások között. A Szépirodalmi- és Révai-kiadások kétkötetes formában is forgalomban voltak, ami jelzi, hogy a kiadók hosszú távon is számoltak vele.
Az utóbbi években ismét előtérbe került: új kiadások, hangoskönyv, online olvasónaplók, Jókai-emlékévi programok fedezték fel újra, hogy mennyire aktuális az ifjúság, a reform, a „mégis mozog” motívuma. Nem a legharsányabban ünnepelt, de csendesen kultikus darab lett azok között, akik szeretik Jókai gondolkodóbb, eszmeibb oldalát.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ez egy nagylélegzetű regény, érdemes úgy nekifutni, mint egy hosszabb sorozatnak: nem egy hétvége alatt „letudni”, hanem fejezetenként, ráérősen haladni. Praktikus, ha az elején feljegyzed magadnak a főbb szereplők nevét – az öt diákot különösen –, így később könnyebben követed, ki kicsoda.
Olvasás közben ne ijedj meg a történelmi utalásoktól; ha nem ismered részletesen a reformkor eseményeit, a regény akkor is működik. A lényeg a dinamika: ki hogyan reagál az új eszmékre, ki mennyire meri kockáztatni a saját kényelmét egy tágabb célért. Ha valamilyen részletben elbizonytalanodsz, bármikor rákereshetsz egy-egy névre vagy eseményre – de ezt nyugodtan megteheted utólag is.
Ne várj tőle akciófilmes tempót; Jókai szeret beszélgettetni, jellemet építeni, gondolatokat ütköztetni. Cserébe viszont kapsz egy olyan világot, amelyben jó benne lakni egy ideig: megismerni a diákok köreit, Debrecent, a kor gondolkodását. Ha így közelíted meg, a hosszúság nem teher, hanem ajándék.
✒️A szerzőről – érdekességek
Jókai Mór 1825–1904 között élt, és a 19. századi magyar próza „szuperprodukciós” alakja volt: hihetetlen mennyiségű regényt, elbeszélést, tárcát írt. És mégis mozog a föld című regénye az 1870-es évek elején született, amikor már túl volt ’48-as élményein, parlamenti évein, és íróként is az egyik legtöbbet olvasott szerzőnek számított.
A címben idézett mondat – „és mégis mozog a föld” – a Galileihez kötődő híres legenda, amely szerint a tudós a kényszerű visszavonása után így dacoskodott. Bár történetileg kérdéses, hogy tényleg elhangzott-e, Jókai számára tökéletes jelkép volt: az igazság és a haladás nem áll le attól, hogy épp ideiglenesen elhallgattatják.
Érdekesség, hogy Jókai maga is élt Debrecenben, és jól ismerte a kollégiumi légkört, a diákvilág sajátos humorát és szokásait. Ezt a tapasztalatot finoman beleszövi a regénybe – a diákok alakjai mögött több korabeli típus ismerhető fel. Ha úgy tetszik, ez a könyv az ő „ifjúsági emlékregénye” is, csak jóval nagyobb történelmi távlatba helyezve.
🎯Célközönség
Amikor Jókai megírta az És mégis mozog a földet, elsősorban annak a nemzedéknek szólt, amely már nem élte át gyerekként a reformkort, de még érezte a hatását. Olyan olvasóknak, akik kíváncsiak voltak, honnan indultak a 48-as eszmék, mit gondoltak a fiatal értelmiségiek az ország jövőjéről.
Ma a célközönség jóval szélesebb. A regény sokszor kerül diákok kezébe – olvasónaplók, ajánlott olvasmányok, versenyek kapcsán –, de egyre több felnőtt olvasó fedezi fel magának, aki szereti a gondolatgazdag történelmi regényeket. Különösen azok találják meg benne magukat, akik érdeklődnek a politika, társadalom, oktatás múltja iránt.
Ajánlható mindenkinek, aki már találkozott Jókai könnyedebb vagy romantikusabb műveivel, és kíváncsi, milyen, amikor az író a nagy eszméket állítja középpontba. De jó belépő lehet azoknak a fiataloknak is, akik szeretnék megérteni, hogyan gondolkodtak róluk – a „jövő generációjáról” – 150 évvel ezelőtt.
💎Kiadás, ami sokat ér
Gyűjtői szempontból az eredeti, 19. századi kiadások a legizgalmasabbak: a Révai Testvérek vagy más korabeli kiadók első, illetve korai kiadásai, különösen kétkötetes, díszes kötésben, jó állapotban. Ezek ritkábban bukkannak fel, áruk több tízezer forinttól felfelé is alakulhat, pontos értéküket mindig az adott példány állapota, kötése, esetleges ex librise, dedikációja határozza meg.
A 20. század eleji kiadások – például a Révai 1910–1914 körüli sorozatai – szintén keresettek: szépen kötött, időtálló példányok, amelyek egy Jókai-gyűjtemény fontos darabjai lehetnek. A Szépirodalmi Könyvkiadó vagy más klasszikus kiadók 1960–70-es évekbeli kétkötetes változatai inkább „középkategóriás” gyűjtői értéket képviselnek: viszonylag gyakoriak, de jó állapotban ezek is szépen mutatnak egy polcon.
A modern, keménytáblás, díszborítós kiadások elsősorban olvasói értéket jelentenek; gyűjtői szempontból akkor lehetnek érdekesek, ha limitált szériában, jubileumi alkalomra jelentek meg. Ha konkrét példány értékére vagy kíváncsi, érdemes a kiadási évre, a kötéstípusra és az állapotra külön rákérdezni – ezek együtt adják a legjobb támpontot.
📚Hasonló könyvek
Jókai Mór – A kőszívű ember fiai
Jókai Mór – Egy magyar nábob
Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember
Mikszáth Kálmán – A beszélő köntös
Victor Hugo – A kilencvenhárom