Kiadó
Kráter
Kiadás éve
2002
Műfaj I.
Fejlődésregény
Műfaj II.
Történelmi sorskronika
„Urak, akik a világ dolgait igazítjátok: adjátok vissza a hegyeimet!” – ezzel a kiáltással indul Wass Albert egyik legismertebb regénye, amely egyetlen ember életén keresztül meséli el az erdélyi magyarság 20. századi történelmi tragédiáját.
Az Adjátok vissza a hegyeimet! 1949-ben keletkezett, részben egy németországi menekülttáborban írta a szerző emigrációja kezdetén. A regény elbeszélt ideje a Trianon utáni három évtized: a főhős, egy szegény erdélyi pásztorgyerek – később erdőpásztor, katona – szemén át látjuk Erdély sorsát, a visszacsatolás eufóriáját, majd az újabb elszakítást és a kommunista hatalomátvételt.
A regény nem csupán történet: magánkiáltvány is. A címben és a szövegben visszatérő kérés – „hegyeim” – nem csupán domborzatot, hanem Erdély egészét jelenti, azt az otthont, amelyet a nagyhatalmi érdekek több ízben is egyik országtól a másikhoz rendeltek. Ha szeretné megérteni, milyen belülről a „vesztes oldalnak” lenni, ez a regény pontos, fájdalmasan őszinte képet ad.
Ha egy mondatban kéne összefoglalni: ez a könyv arról szól, mi történik, ha néhány nagyhatalom térképet rajzol, és közben elfelejti, hogy a vonalak között emberek élnek. Wass Albert főhőse – egy egyszerű erdei pásztorfiú – csak azt szeretné, hogy békében élhessen a hegyei közt. Ehelyett megkapja a teljes 20. századi „csomagot": Trianont, román megszállást, visszacsatolást, háborút, újabb elszakítást, vádemelést, menekülést.
A regény sok helyen kimond olyan mondatokat, amelyek ma is kísértenek: „nem érdekelnek az embermilliók sem. Egy érdekel csupán: adjátok vissza a hegyeimet!" Ez persze ironikusan is olvasható: miközben a világideológiák embermilliókról szónokolnak, valaki csak a saját erdejét, faluját, családját szeretné visszakapni.
Nem vidám könyv – de közben nagyon is életszagú: van benne humor, szerelem, bajtársi viszony, falusi pletyka, hegyi levegő, és az a fajta makacs ragaszkodás a szülőföldhöz, amit nem lehet statisztikákkal leírni. Ha a geopolitikai hírek néha túl absztraktnak tűnnek, ez a regény nagyon konkréttá teszi, miről is van szó. 😄
A Adjátok vissza a hegyeimet! ma is meglepően aktuálisnak hat. Egy „Fiú” története ez, aki a történelem sodrában nő fel: coming-of-age Erdély módra. A gyerekkor pásztorélményeitől a háborús frontélményekig, a szerelmen és családalapításon át az emigrációig egy egész életív rajzolódik ki, miközben körülötte éppen szétesik egy világ.
A regény egyszerre fejlődésregény, beavatási regény és történelmi tablókép: a Fiú „pokoljárása” során megérti, hogyan működnek a nagyhatalmak, mit jelent, ha egy népet folyamatosan mások érdekei szerint rendeznek újra. Ez nem pusztán erdélyi történet: nagyon sok mai olvasó ráismer benne a kiszolgáltatottság, a kisember tehetetlenségének globális érzésére is.
Ha generációs szempontból nézzük: ez a könyv azokról szól, akiknek a szüleik vagy nagyszüleik életét teljesen átrendezte a történelem. Ha Te is hallottál már olyan mondatokat otthon, hogy „régen ott volt a határ, aztán egyszer csak odébb tették", ez a regény megmutatja, mit jelent ez a mondat belülről.
Ár
11 490 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A regény irodalmi megítélése kettős: a szűkebb kánonban ritkán emlegetik az „első sorban”, ugyanakkor az olvasói recepcióban Wass egyik legnépszerűbb műve, A Nagy Könyv szavazásán a 14. helyet érte el a magyar regények között. Ez jelzi, hogy a nagyközönség számára az Adjátok vissza a hegyeimet! nagyon is fontos, érzelmileg erős olvasmány.
A szakirodalmi értelmezések – érettségi tételek, elemzések, olvasónaplók – egyetértenek abban, hogy a könyv a fejlődésregény, a „beavatási regény” jegyeit viseli: végigköveti a főhős személyiségének alakulását, aki a történelem fordulataiban válik felnőtté. Erősen önéletrajzi ihletésűnek tartják: a Fiú sorsa sok ponton rímel Wass saját életútjára (Erdély, háború, vád, emigráció).
Kritika éri a művet a patetikus hangvétel, a didaktikus részek és a politikai-ideológiai állásfoglalások miatt, ugyanakkor a legtöbb értelmezés elismeri a regény lélektani hitelességét, a falu, a hegyi élet, a háborús élmények érzékletes leírását. Az olvasói visszajelzésekben gyakran hangzik el, hogy „megrendítő, letaglózó, egyben lélekemelő” élmény.
📰Aktualitása
Az Adjátok vissza a hegyeimet! aktualitása ma is erős, különösen három szempontból:
Nemzeti és közösségi identitás: a regény bemutatja, hogy a határváltozások nem absztrakt jogi aktusok, hanem életeket szétvágó döntések. Ez ma is fontos tapasztalat, amikor világszerte viták folynak területekről, kisebbségekről, autonómiáról.
Kiszolgáltatottság a nagyhatalmaknak: Wass regénye világosan mutatja meg, hogyan válnak „tárgyakká” az emberek a nagyhatalmi sakktáblán – ez a nézőpont ma is sok konfliktusban visszhangzik, a Balkántól a Közel-Keletig.
Személyes trauma és feldolgozás: a főhős története erős példája annak, hogyan dolgozza fel (vagy nem dolgozza fel) egy ember az otthontalanságot, a menekülést, a megbélyegzettséget. A mai migrációs és diaszpóra-tapasztalatok fényében ez a motívum különösen érthető.
Ma, amikor a történelmi emlékezet politikai küzdőtér is, a regény egyszerre lehet azonosulási pont és vitaindító: segít megérteni, hogyan gondolkodik egy olyan közösség, amely a 20. század nagy részében úgy érezte, „rajta kívül döntenek róla”.
👥Fogadtatás és népszerűség
A regényt Wass Albert 1949-ben írta, Nyugaton; első nyelvi megjelenése németül volt (Gebt mir meine Berge wieder), szintén 1949-ben. Ezt követték a spanyol (Devolvedme mis montañas, 1953) és az angol (Give me back my mountains!, 1970) kiadások. Magyar nyelvű könyvformában csak később, a rendszerváltás környékén vált széles körben hozzáférhetővé.
A 2000-es évektől a Mentor Kiadó (Marosvásárhely) és a Kráter Műhely Egyesület életműsorozatai tették rendszeressé a magyarországi jelenlétet: a Mentor 2001-es kiadása (204 oldal, ragasztott papír, „Wass Albert életmű-sorozat”) és a Kráter „Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!” kétregényes kötet (Wass Albert Életműve 1.) különösen elterjedt.
A Nagy Könyv 2005-ös szavazásán a regény a 14. helyet érte el, ami a magyar olvasók körében mérhető, kiemelkedő népszerűségét bizonyítja. Azóta hangoskönyvként (Szoboszlai Éva előadásában) és különböző újrakiadásokban – köztük rovásírásos változatban is – napirenden tartja a könyv jelenlétét.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Az Adjátok vissza a hegyeimet! nem rövid, de sodróan olvasható regény. Érdemes több estére elosztva olvasni, hogy legyen ideje „beleérni" a világába: a gyermekkor hegyi tájai, a pásztorélet, a falusi közeg, majd a háború és az emigráció mind külön hangulatot hordoznak.
Hasznos, ha az olvasás előtt vagy közben röviden áttekinti a történelmi hátteret (Trianon, Észak-Erdély visszacsatolása, második világháború, 1947-es határrendezés), de ha ez hiányzik, az online elérhető érettségi tételek, összefoglalók gyorsan pótolhatják.
Érdemes tudatosítani, hogy a regény erősen szubjektív, szenvedélyes, politikailag terhelt nézőpontból szól. Emiatt jó, ha nem kizárólagos történelmi forrásként, hanem szépirodalmi tanúságtételként olvassa – mellé téve más szerzők, más nézőpontok műveit is. De mint „belülről jövő szöveg” az erdélyi magyarság 20. századi sorsáról, nagyon erős, nehezen felejthető.
✒️A szerzőről – érdekességek
Wass Albert (1908–1998) emigrációja elején, a második világháború utáni években írta az Adjátok vissza a hegyeimet!-et, jórészt egy németországi menekülttáborban. Ez a keletkezési körülmény fontos: a regény nem utólagos, hűvös rekonstrukció, hanem friss, személyes élményekre épülő szöveg.
A szerzőt 1946-ban a román hatóságok háborús bűnök miatt halálra ítélték; az USA, ahol letelepedett, soha nem adta ki, mert nem látta bizonyítottnak a vádakat. Ez a tény tovább növeli a mű körüli politikai-érzelmi töltetet: sok olvasó számára a regény nem csak irodalmi mű, hanem egy „meghallgatásra váró tanúvallomás” is.
Wass legismertebb regényei között tartják számon a Farkasverem, A funtineli boszorkány, a Kard és kasza mellett az Adjátok vissza a hegyeimet!-et – utóbbit gyakran tekintik az életmű egyik csúcspontjának, főleg olvasói népszerűsége miatt.
🎯Célközönség
A könyv első, idegen nyelvű kiadásai eredetileg a nyugati magyar emigráció, illetve a befogadó országok (német, spanyol, angol nyelvű) olvasóközönsége számára készültek, az erdélyi magyarság sorsának bemutatására. Magyar nyelven ma elsődleges célközönsége:
az erdélyi történelem iránt érdeklődők;
a Wass Albert-olvasók;
a történelmi-társadalmi regények kedvelői;
mindazok, akik valamilyen személyes szálon (származás, családtörténet, utazás) kötődnek Erdélyhez.
Oktatási kontextusban is felbukkan: érettségi tételek, szemináriumi anyagok foglalkoznak vele, főleg mint példával a 20. századi magyar sorsirodalomra. Ajándékként sokan adják olyanoknak, akik „érteni akarják, min mentek át a nagyszüleink".
💎Kiadás, ami sokat ér
A regény első kiadásai idegen nyelven jelentek meg (német, spanyol, angol), ezek közül a korai, jó állapotú példányok gyűjtői körökben keresettek, áruk jelentősen meghaladhatja az átlagos kortárs regényekét. Magyar nyelven a Mentor Kiadó 2001-es marosvásárhelyi kiadása (204 oldal, ragasztott papír, „Wass Albert életmű-sorozat”) ma már antikvár ritkaság, árát az aktuális kínálat erősen befolyásolja.
A legelterjedtebb magyar kiadás ma a Kráter Műhely Egyesület által gondozott „Jönnek! / Adjátok vissza a hegyeimet!” kétregényes kötet, amely a Wass Albert Életműve sorozat 1. darabja (Pomáz, 2002; 235–236 oldal). Ezek antikváriumban 2–5000 Ft körüli áron mozognak, állapottól függően.
Kuriózum a rovásírásos kiadás (Rovás Info kiadó, 2012), amely tipikusan kisebb példányszámú, tematikus gyűjtőknek szánt kiadvány – ennek ára a speciális formátum miatt magasabb lehet. Összességében: a regénynek erős „olvasói értéke” van, gyűjtői prémiumot főleg a régi, idegen nyelvű első kiadások és egyedi (pl. dedikált) példányok képviselnek.