Kiadó
Kráter
Kiadás éve
2002
Műfaj I.
Történelmi kisregény
Műfaj II.
Erdélyi sorsirodalom
Egy erdélyi faluban ülnek az emberek a rádió körül, és várnak. Várnak egy mondatra, amely huszonkét év kisebbségi létet, félelmet, megaláztatást zárna le. Ez a feszült, szinte tapintható várakozás az alaphelyzete Wass Albert „Jönnek!” című kisregényének.
A mű 1940-ben jelent meg először a Révai Kiadónál, 108 oldalas, fűzött papírkötésben, a „Wass Albert munkái” sorozat részeként. Témája: Észak-Erdély visszacsatolása a második bécsi döntés után – pontosabban az a tizennégy nap, amely a döntés nyilvánosságra hozatala és a magyar csapatok szolnok-dobokai bevonulása között telt el.
A kisregény egy falu, Vasasszentgotthárd magyar és román lakóinak szemszögéből mutatja meg a várakozás idegőrlő napjait: mindenki számot vet a múlttal, a bűnökkel és sérelmekkel, a reményekkel és félelmekkel. Ez a fojtott, mégis reményteli atmoszféra teszi a Jönnek!-et az erdélyi magyarság egyik emblematikus irodalmi dokumentumává.
Ha valaki azt hinné, hogy a történelem nagy fordulatai mindig parlamentekben, haditanácsokban dőlnek el, Wass Albert kisregénye józanítóan más képet ad: itt a történelem a falu kocsmájában, udvarán, konyhájában zajlik, miközben mindenki ugyanazt kérdezgeti: „Jönnek már?"
A könyv tulajdonképpen egy nagy kollektív „refresh-gomb" nyomkodása a rádión: hallgatják a híreket, találgatnak, összevesznek, kibékülnek, reménykednek. A cím – Jönnek! – elegáns spoiler: már tudjuk, hogy igen, jönnek a magyar csapatok, de a szereplőknek végig kell szenvedniük azt a két hetet, amíg ez számukra is valóság lesz.
Ez a fajta „kortörténeti-közérzületi krónika” egyszerre nagyon komoly és meglepően emberi: a nagy politika közben nem tűnik el a pletyka, a kicsinyes irigység, a humor sem. Ha valaha is nézett olyan filmet, ahol a frontvonalak hírei lassan, félmondatokban érkeznek a faluba, pontosan érteni fogja ennek a kisregénynek a ritmusát. 😄
Ha ma kéne egy logline-t írni, valahogy így hangzana: „Két hét, ami tovább tartott, mint huszonkét év." A Jönnek! arról szól, hogyan él meg egy közösség egy várva várt geopolitikai fordulatot – nem térképeken, hanem idegekben, hitekben, félelmekben mérve.
Ez nem tankönyv, hanem érzelmi időjárás-jelentés: hogyan változik a falubeli magyar és román emberek hangulata napról napra, hogyan próbálnak viszonyulni a hirtelen „visszamagyarosodáshoz", mit remélnek, mitől félnek. A kisregény párdarabja – az emigrációban írt Adjátok vissza a hegyeimet! – már a másik irányú történelmi mozdulat, Erdély elvesztése felől mutatja meg ugyanezt a világot, így a kettő együtt egy egész ívet ad.
Ha érdekel, milyen volt „belülről” megélni a második bécsi döntés következményeit, és szereted az olyan szövegeket, ahol egy kis térben, kevés szereplőn keresztül mutatkozik meg a történelem, a Jönnek! nagyon erős, tömör olvasmány.
Ár
11 490 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Jönnek!-ről szóló ismert szövegek – kiadói fülszövegek, utószók, életmű-összegzések – egyetértenek abban, hogy a mű „kortörténeti-közérzületi krónika”: nem nagyepikai vállalkozás, hanem egy történelmi pillanat hiteles lelki-leírása. A Kráter által közölt összefoglaló kifejezetten kiemeli, hogy a kisregény „a várakozás tizennégy napját” sűríti össze, és a falu lakói – magyarok és románok – számára ez talán nehezebb volt, mint az előző huszonkét év kisebbségi sorsa.
A mű irodalmi értékelése ma szorosan összefonódik Wass Albert egész életművének vitatott megítélésével. A szűkebb irodalomtörténeti kánonban kevésbé hangsúlyosan jelenik meg, mint például a Kard és kasza, ugyanakkor az olvasói recepcióban kiemelt szerepet kap, különösen a határon túli magyarság és az Erdély-témájú olvasók körében.
Hangoskönyv-változatát – Rékasi Károly előadásában – és filmadaptációját (Koltay Gábor rendezésében) is készítették, ami jelzi, hogy a műnek élő, multimédiás recepciója is van, túl a nyomtatott könyvön. A kritika gyakran emeli ki a nyelvi egyszerűséget, a történet lélektani hitelességét, és azt, hogy a regény nem idealizál, hanem vegyes képet ad a magyar–román együttélésről.
📰Aktualitása
A Jönnek! aktualitása több területen is tetten érhető. Egyrészt történelmi emlékezet-szempontból: a második bécsi döntés és Észak-Erdély visszacsatolása ma is érzékeny téma, amelyben a politikai értelmezések gyakran elnyomják a személyes történeteket. Wass kisregénye ezzel szemben a „kis emberek” nézőpontját hozza közel.
Másrészt a könyv arról is szól, amit ma identitásváltásnak és „hirtelen státuszváltozásnak” hívnánk: mit jelent egyik napról a másikra „visszakapni” egy hazát, milyen lelki és gyakorlati következménye van annak, ha a politikai térkép hirtelen minket „nyertesnek” jelöl meg. Ezek a kérdések ma is ismerősek lehetnek a határ menti, kisebbségi létben élő közösségek számára.
Végül a regény – párban az Adjátok vissza a hegyeimet! című művel – egy olyan történelmi inga két végpontját mutatja, amelynek középpontjában Erdély áll. Ez a kettős perspektíva ma is fontos: segít megérteni, hogy a „magyar világ” és a „veszteség” élménye hogyan íródik bele generációk emlékezetébe.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Jönnek! első kiadása 1940-ben jelent meg a Révai Kiadónál, 108 oldalas, fűzött papírkiadványként, a „Wass Albert munkái” sorozat részeként. A kortárs erdélyi recepció pozitív volt: a kisregényt több lap is ismertette (pl. Ungarische Jahrbücher, Református Élet), mint a „hazatérés” irodalmi lenyomatát.
A háború és az azt követő évtizedek során Wass neve és művei Magyarországon hosszú időre háttérbe szorultak, az 1990-es évektől azonban újra megjelentek. A Kráter Műhely Egyesület az életművet rendező sorozatban, gyakran párban az Adjátok vissza a hegyeimet!-tel adja ki a regényt („Wass Albert Életműve 1. kötet”), ami erősítette a könyv mai olvasottságát.
Ma a Jönnek! nyomtatott, e-könyv és hangoskönyv formában is könnyen elérhető, és a Wass-irodalom egyik legismertebb darabjaként van jelen a piacon. Antikváriumokban az 1940-es Révai-kiadás ritkább, magasabb áron (akár 10 000 Ft körül vagy fölötte) forog, míg az újabb Kráter-kiadások jóval olcsóbb, tömegesen elérhető példányok.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A Jönnek! rövid, de érzelmileg intenzív szöveg. Érdemes egy-két hosszabb ülésben elolvasni, mert a feszült várakozás atmoszférája így tud igazán felépülni. Ne számítson látványos csatajelenetekre vagy nagy történelmi panorámára: a hangsúly a falusi élet apró rezdülésein, belső monológokon, emberi viszonyokon van.
Olvasás közben segít, ha a történelmi háttér (második bécsi döntés, Észak-Erdély visszacsatolása) nagyjából megvan, de ha ez hiányzik, a mai kiadások fülszövegei, utószavai pár bekezdésben pótolják. A szöveg nyelve viszonylag egyszerű, jól követhető, ezért első Wass-könyvnek is alkalmas.
Érdemes azt is tudatosítani, hogy a regény erős érzelmi állásfoglalást képvisel – ahogy a későbbi Adjátok vissza a hegyeimet! is –, ezért hasznos lehet mellé más nézőpontból származó történelmi munkákat is olvasni. De elsődlegesen ne dokumentumként, hanem korhangulatot megörökítő szépirodalomként olvassa.
✒️A szerzőről – érdekességek
Wass Albert (1908–1998) erdélyi magyar író, költő, aki arisztokrata családból származott (gróf szentegyedi és cegei Wass Albert), és életének döntő részét meghatározta Erdély sorsa: a trianoni döntés, a második bécsi döntés, majd az ismételt elvesztés.
1934-ben jelent meg első regénye (Farkasverem), 1940-ben pedig több fontos műve is napvilágot látott, köztük a Csaba, a Mire a fák megnőnek és a Jönnek!. 1944-ben Nyugatra menekült, később az Egyesült Államokban telepedett le. Emigrációjában is folyamatosan írt, számos regénye és novelláskötete ott született.
Életműve ma megosztó: irodalmi értéke mellett politikai és közéleti megítélése is szenvedélyes viták tárgya. Ettől függetlenül elmondható, hogy a 20. századi erdélyi magyarság élményvilágának egyik legfontosabb elbeszélője, akit sok olvasó éppen ezért tart kiemelkedőnek.
🎯Célközönség
A Jönnek! eredeti célközönsége a 1940-es magyar és erdélyi magyar közvélemény volt, amely számára a második bécsi döntés aktuális, életbevágó esemény volt. A kisregény sokak számára katarzisként működhetett: irodalmi formában mondta ki a „hazatérés” élményét.
Ma a könyv elsősorban:
az erdélyi történelem, Trianon és a visszacsatolás iránt érdeklődőknek,
Wass Albert olvasóknak,
történelmi regénykedvelőknek,
a magyar–román együttélés kérdése iránt fogékony olvasóknak szól.
Ajándéknak is gyakran választják olyanoknak, akik kötődnek Erdélyhez (származás, családi emlékek, utazás révén), mert a kisregény erősen rezonál ezekre a személyes kapcsolódásokra.
💎Kiadás, ami sokat ér
A legértékesebb kiadás a gyűjtők szemében a 1940-es Révai-első kiadás: 108 oldalas, fűzött papírkötésű vagy félvászon példányok, jó állapotban, védőborítóval, ma antikváriumokban kb. 10 000 Ft körüli vagy magasabb áron is megjelenhetnek. Dedikált példányok ennél lényegesen többet is érhetnek, de ezek ritkák.
A Kráter Műhely Egyesület által kiadott életműsorozat első kötete (Jönnek! + Adjátok vissza a hegyeimet!) jól hozzáférhető, több kiadásban, 2–5000 Ft közötti tartományban mozog, inkább olvasói, mint gyűjtői értékkel.
Elektronikus (e-könyv) és hangoskönyv formában is kapható – ezek nyilván nem gyűjtői tárgyak, de az olvasáshoz nagyon praktikusak. Ha kifejezetten befektetésként gondolkodik, a Révai-első kiadás és a korai, jó állapotú emigráns kiadások lehetnek érdekesek.