Beszélgetés a szüzességről és a házasélet tisztaságáról I. II. III.
Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve
1985
Műfaj I.
Reneszánsz humanista dialógus
Műfaj II.
Udvari prózairodalom
Képzelje el: Mátyás király és Beatrix királyné három napon át vitáznak egymással — nem politikáról, nem háborúról, hanem arról, hogy melyik a nagyobb erény: a szüzesség vagy a házasság tisztasága? Körülöttük a kor legfényesebb humanistái, Galeotto Marzio, Bánffy Miklós, aragóniai főurak — és mindenki képviseli a maga álláspontját.
Antonio Bonfini Symposion trimerona (háromnapos lakoma) az 1480-as évek Magyarországán született, Mátyás udvarában, ahol az itáliai reneszánsz szelleme Budán is otthonra talált. A mű egyszerre élénk párbeszéd és bravúros irodalmi alkotás: az ókori mítoszok, a Biblia, a görög-római bölcsesség és a keresztény teológia érvei csapnak össze egymással — szikrázó vitában, szórakoztató és gondolatébresztő módon.
Ez az 1985-ös Magyar Ritkaságok sorozatbeli kiadás az első alkalom, hogy a mű magyarul is olvasható lett, Muraközy Gyula kiváló fordításában. Aki kíváncsi arra, hogyan gondolkodott a reneszánsz ember a szerelemről, erkölcsről és a nők helyzetéről — ez a kötet élő, izgalmas forrás, nem poros szöveggyűjtemény.
Tehát a helyzet a következő: Mátyás király összehív egy háromnapos lakomát, ahol a legokosabb emberek vitáznak arról, hogy jobb-e hajadonnak maradni, vagy megházasodni. Beatrix királyné természetesen a szüzesség pártján áll — ami egy királyné esetében kissé ambivalens álláspont, hiszen az utódok kérdése nemcsak erkölcsi, hanem trónörökléstani ügy is. Maga Mátyás a házasélet mellett érvel. Ilyen volt a 15. századi pártpolitika.
Galeotto Marzio, a tudós udvari bolond, természetesen ő sem hallgat: előáll a maga álláspontjával, amely — meglepő módon — a gyönyörök élvezetét helyezi előtérbe. Hogy ezt végül sikerül-e megvédenie a királyné érvei ellen, az a könyvből kiderül.
A legjobb az egészben: ez nem kitalált történet, hanem valóban a Mátyás-kori Buda szellemi életének lenyomata. Ha valaki azt mondja, hogy a középkorban nem volt szórakoztató irodalom — mutassa neki ezt a kötetet. Bonfini mesteri tollal bizonyítja az ellenkezőjét. 😄
Gondolj bele: egy háromnapos partiról szóló könyv, ahol a legokosabb emberek vitáznak arról, hogy kinek van igaza a szerelemben és az erkölcsben. Mindenki más álláspontot képvisel, és senki sem adja fel egykönnyen. Ha ez hangzik ismerősen — na, Bonfini 1486 körül már leírta.
A Symposion trimeron lényegében egy reneszánsz talkshow — erős panelnnel, kemény témával, és olyan párbeszédekkel, amelyek ma is megállnák helyüket. A szüzesség vs. házasság vitája ma sem kevésbé releváns: csak most ezt Twitter-threadekben vagy podcast-vitákban folytatjuk, nem Mátyás budai palotájában.
Az 1985-ös Magyar Ritkaságok sorozatbeli kiadás külön érték: ez az első alkalom, hogy a mű magyarul olvasható lett — tehát egy valóban ritka, különleges darabra teszel szert. Ha szereted a komplex karaktereket, az éles vitákat, és ha kíváncsi vagy arra, hogyan gondolkodott egy 15. századi humanista az élet nagy kérdéseiről — ez az a könyv, amit érdemes felvenni a listára. Tényleg nem mindennapi olvasmány. 📖
Ár
14 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Symposion trimeron szakmai fogadtatása a latin filológia és a reneszánszkutatás területén egyöntetűen pozitív: a mű a Mátyás-kori udvari humanizmus egyik legjelentősebb irodalmi alkotásaként tartják számon, amely egyszerre enciklopédikus összefoglalása a kor tudományosságának és élvezetes irodalmi alkotás.
A latin kritikai kiadást 1943-ban adta ki Apró István a Bibliotheca Scriptorum sorozatban, jelezve, hogy a szöveg filológiai szempontból is rangos kutatási tárgy. A modern irodalomtörténeti értékelések kiemelten hangsúlyozzák, hogy a mű tematikája — a szüzesség és a házasélet versengése — nem pusztán morálteológiai kérdés, hanem rejtett politikai üzenet is: Beatrix királyné szüzességpárti győzelme közvetve a gyermektelen királyné helyzetét legitimálja a trónöröklési vitában.
A 2018-as Irodalomtörténeti Közlemények részletesen elemezte a mű platóni és Bessarion-féle forrásait, jelezve, hogy a kutatói érdeklődés ma is élénk. A Muraközy Gyula-féle fordítást a szakma az 1985-ös megjelenés óta a reneszánsz humanista próza kiemelkedő magyar tolmácsolásaként tartja számon.
📰Aktualitása
Bonfini Symposionja meglepően mai kérdéseket feszeget: miből áll az igazi erény egy nő életében? Mi a házasság és a partnerkapcsolat célja — az utódnemzés, a kölcsönös szeretet, vagy valami más? Ezek az kérdések az 1480-as évek humanista vitájából egyenesen belépnek a 21. századi társadalmi diskurzusba, ahol a párkapcsolati normák, a gyermekvállalás és a nők önrendelkezése szintén heves vitákat vált ki.
Különösen érdekes az a rejtett politikai dimenzió, amelyet a kutatók feltártak: Beatrix királyné, aki maga gyermektelen maradt, győz a szüzességpárti vitában — ez nem ártatlan irodalmi fikció, hanem a kor hatalmi viszonyait tükröző allegória. Az a kérdés, hogy egy nőnek milyen szerepet szán a társadalom — anyáét, szüzéét, vagy önálló, szellemi lénynek járó méltóságét —, ma sem veszítette el élét.
A mű emellett a reneszánsz Magyarország európai beágyazottságát is plasztikusan mutatja: Buda ebben a korban valóban Európa egyik kulturális centruma volt, ahol olasz humanisták, görög tudósok és magyar főurak egyenrangú vitapartnerekként ültek asztalhoz. Ez az örökség ma is identitásformáló erejű.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Symposion trimeron latin eredetijét Bonfini 1486-ban, Magyarországra érkezésekor hozta magával ajándékként — a művet Beatrix királynénak ajánlotta, és közvetve az aragóniai rokonság kegyeit is kereste vele. A mű az udvarban egyértelműen sikeres volt: illeszkedett a Corvinus-udvar humanista szellemiségébe, ahol az itáliai mintájú tudós lakomák és dialógusok a magas kultúra jelképei voltak.
A latin kritikai recepció évszázadokon át szűk tudóskörre korlátozódott — a szöveg sokáig hozzáférhetetlen volt a nem latinul olvasó közönség számára. Az 1985-ös Magyar Ritkaságok-kiadás ezért valódi kultúrtörténeti esemény volt: először válhatott elérhetővé a szélesebb magyar olvasóközönség számára Muraközy Gyula fordításában.
A sorozat maga — amelyet az 1980-as években indított a Szépirodalmi Könyvkiadó — elfeledett és nehezen hozzáférhető magyar vonatkozású szövegek közkinccsé tételét tűzte ki célul. A Symposion ebben a kontextusban kiemelt darab: nemcsak irodalmi értéke, hanem Mátyás király korához való közvetlen kötődése miatt is különleges fogadtatásban részesült a megjelenés után.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A könyv legjobb olvasási módja, ha nem elvárásokkal, hanem kíváncsisággal veszi kézbe. Ne humanista tankönyvnek tekintse, hanem eleven vitairodalomnak — olyan szövegnek, amelynek résztvevői valóban léteztek, és amelynek tétje volt a maga korában.
Érdemes előbb átfutni a fordító, Muraközy Gyula bevezető tanulmányát és a jegyzeteket: ezek segítenek eligazodni a szereplők között, és kontextust adnak a kor politikai és kulturális összefüggéseihez. Anélkül a vita egyes árnyalatai — különösen a Beatrix-Mátyás ellentét mögöttes jelentése — könnyen elveszhetnek.
Ne várjon folyamatos cselekményt: ez dialógusirodalom, amelynek tempója a szónoki érvek logikájára épül. Ha szeret egy-egy résszel elidőzni, visszalapozni, elmélkedni — ez az a könyv, amelyhez ez illik. Olvasás közben érdemes figyelni arra, kinek az érvei a leggondosabban kidolgozottak — és hogy a végső „győztes" valóban meggyőzte-e Önt is.
Ajánlott mindazoknak, akiket érdekel a Mátyás-kor, a reneszánsz humanizmus, a nők helyzete a történelemben, vagy akik egyszerűen élvezik az igényes, szellemes vitairodalom olvasását.
✒️A szerzőről – érdekességek
Antonio Bonfini (1427–1502) itáliai humanista volt, aki 1486-ban érkezett Magyarországra — nem üres kézzel, hanem a Symposion trimerón-t hozva magával ajándékul, amely belépőjegyként szolgált Mátyás udvarába. Mátyás lenyűgözte az itáliait: a király nem csupán házigazdának bizonyult, hanem valódi humanista partnernek, aki maga is aktívan vett részt az udvari dialógusokban.
Bonfini legnagyobb vállalkozása a Rerum Hungaricum decades — Magyarország latin nyelvű történeti összefoglalása — lett, amelyet évszázadokon át a magyar történetírás alapforrásának tekintettek. Kevésbé ismert, de jellemző adat: Bonfini még Mátyás halála után is Magyarországon maradt, és II. Ulászló alatt fejezte be főmunkáját — tehát az idegen humanistából valódi Magyar-szerző lett.
Pikáns részlet: bár a Symposion-ban Beatrix királyné a szüzesség nevében győz, Bonfini a Rerum Hungaricum decades-ban már sokkal keserűbb szavakkal szólt a királynéról, akit az utókor részben az ő nyomán festett sötét színekkel. Egy szerző, két arc — az udvari diplomat és az utókorra hagyott őszinte krónikás.
🎯Célközönség
A mű eredeti célközönsége szűk, de előkelő: Beatrix királyné és a Mátyás-udvar humanista köre, akiknek latinul olvasni természetes igény volt, és akik az itáliai mintájú szimpoziális irodalom műfaját tökéletesen ismerték. A szöveg tehát kezdetben kimondottan elit udvari irodalom volt — ahogyan azt a reneszánsz humanizmus jellege megkívánta.
Az 1985-ös Magyar Ritkaságok-kiadással a célközönség alapvetően megváltozott: a sorozat szándékosan a szélesebb, művelődéstörténet iránt érdeklődő magyar olvasóközönséget célozta meg. Ma leginkább történelemrajongóknak, a Mátyás-kor iránt érdeklődőknek, irodalomtörténészeknek, tanároknak és humanista irodalom kedvelőinek ajánlható.
Különösen izgalmas olvasmány azoknak, akiket érdekelnek a nemi szerepek és az erkölcs történeti dimenziói, vagy akik szeretnek belegondolni abba, hogyan gondolkodott egy 15. századi itáliai-magyar humanista az élet nagy kérdéseiről. Ajándéknak is kiváló választás történelem- vagy irodalomszerető ismerősnek — különösen, ha a Mátyás-kor iránt vonzódnak.
💎Kiadás, ami sokat ér
Az 1985-ös Magyar Ritkaságok-sorozatbeli kiadás (Szépirodalmi Könyvkiadó, Muraközy Gyula fordítása, két kötetben) antikváriumokban 600–1790 Ft körüli áron elérhető, ami olvasói szempontból kedvező, gyűjtői szempontból pedig azt jelzi, hogy nem a legritkább darab.
Ugyanakkor fontos szempont: ez a kiadás az egyetlen magyar fordítás, amellyel a mű valaha megjelent — más nyelvű kiadása is rendkívül szűk körű. Ez az egyediség hosszabb távon értéknövelő tényező lehet, különösen, ha a Mátyás-kor iránti érdeklődés — ami az elmúlt évtizedekben töretlen — tovább erősödik.
A Magyar Ritkaságok sorozat egyes kötetei gyűjtői körökben egyre keresettebb darabok: a sorozat tematikus összegyűjtése önmagában is vonzó cél. Aki az összes kötetet egységesen, jó állapotban gyűjti össze, annak kézgyűjteménye valóban értékes.
A legértékesebb darab — ha előkerül — egy dedikált, esetleg a fordító vagy a szerkesztő által aláírt példány lenne; ilyenről azonban óvatosan érdemes kijelentéseket tenni, csak szakértői becslés alapján. A védőborítós, szép állapotú kötet önmagában is a jobb kategóriájú antikvár darabok közé tartozik.
🔎Érdekesség a könyvről
Az egyik legjobb Bonfini-anekdota éppen a Symposion keletkezéséhez kapcsolódik: a szerző azzal a kézirattal a kezében érkezett Mátyás udvarába 1486-ban, mintha mondta volna — „nézze, mit hoztam ajándékba". Ez a reneszánsz kori önéletrajzi networking tökéletes példája: belépőjegynek egy irodalmi művet használni.
Az is pikáns, hogy Bonfini a vitában Beatrixnak juttatja a győzelmet — a szüzesség pártjának, amelyet a királyné képvisel. Ez kétélű gesztus: egyrészt hízelgés, másrészt — ahogy a kutatók rámutattak — közvetetten azt is mondja, hogy a királynétól trónörökös nem várható. Diplomatikusabb és egyben kegyetlenebb üzenetet nehéz elképzelni.
Galeotto Marzio, a vita egyik legszórakoztatóbb résztvevője, egyébként maga is különleges figura volt: Mátyás udvari humanistájaként és az első könyvtárosa, híresen botrányos könyvet is írt a királyról (De egregie, sapienter, iocose dictis ac factis regis Mathiae), amely Mátyás tréfáit és mondásait örökíti meg — és amelyet az egyház tiltott könyvek listájára tett. Az Íliász és a botránykönyv: így nézett ki a reneszánsz szellemi élet Budán. 😄
📚Hasonló könyvek
Galeotto Marzio – Mátyás királynak kiváló, bölcs, tréfás mondásairól és tetteiről
Piccolomini, Aeneas Sylvius – Eurialus és Lucretia
Erasmus – A balgaság dicsérete
Platón – A lakoma
Janus Pannonius – Epigrammák és panegyricus