Kiadó
Osiris Kiadó
Kiadás éve
2002
Műfaj I.
Művelődéstörténet
Műfaj II.
Történeti forráskiadvány
Bolyai János elfogadta az összes kihívást, de kikötötte: két párbaj között annyi szünetet kap, hogy eljátsszon egy magyar nótát a hegedűjén. A segédek beleegyeztek. Bolyai tizenháromszor húzta meg a hegedűjét — és tizenháromszor győzött.
Ez csak egyetlen történet Clair Vilmos lenyűgöző kötetéből, amely Attila hun király idejétől 1923-ig gyűjtötte össze a nevezetes magyar párbajok históriáját. Kossuth Lajos, Tisza István, Wesselényi Miklós, Zrínyi Miklós — a magyar történelem legismertebb szereplői itt kardot vagy pisztolyt fognak, és a tét minden esetben a becsület.
A 2002-es Osiris-kiadás három nagy részt foglal magában: a párbaj európai és magyar történetét, a leghíresebb magyar párbajok részletes leírásait — amelyek olykor szinte novellává kerekednek —, valamint Clair Vilmos eredeti, 1902-ben először megjelent Párbajkódexét, amely 29 kiadást ért meg.
Ez a kötet nemcsak történelem, hanem szórakoztató, lebilincselő olvasmány is: tele meglepő fordulatokkal, különös emberi sorsokkal és egy mára eltűnt világ lenyomatával. 📖
Volt idő Magyarországon, amikor ha valaki megsértett egy urat, az nem pereskedett, nem küldött dühös üzenetet, nem kért elnézést — hanem kihívta párbajra, és reggel hatkor a városligetben megoldották a vitát. Karddal. Néha pisztollyal. Ez volt a „lovagias úton" való konfliktusrendezés.
Clair Vilmos, a kor párbajszakértője megörökítette ezeket a különös eseményeket, és az eredmény egy kötet, amelyből kiderül: Magyarország a párbaj-nagyhatalma volt Európának. Kortársak egyenesen „párbajpestisről" írtak — olyan sűrűn vívták ezeket a meccseket a becsülettudó urak.
A kedvenc részlet? Amikor Casanova — igen, az Casanova — 1756-ban Magyarországon is kipróbálta magát, és összeakadt Bánffy Dénes gróffal. Mert ahol párbaj van, ott Casanova is felbukkan előbb-utóbb.
Ha szereti a történelmet anekdotákba csomagolva, és szívesen olvas olyasmiről, amit az iskolában nem tanítottak — ez pontosan az a könyv. Garantáltan nem teszi le, amíg végig nem olvassa. 😄
A párbaj lényegében a becsület-rendszer ultimate védelmi mechanizmusa volt — ha valaki megsértett, nem blokkoltad le, hanem hajnalban találkoztatok a városszélen, és ott dőlt el a dolog. Lesz-e vér? Lesz-e bocsánatkérés? Ez a 19. századi conflict resolution — és meglepően sok mindenben hasonlít a mai vitakultúrára, csak a fegyver más.
Clair Vilmos könyve nem száraz krónika: tele van olyan történetekkel, amelyek ma is simán megállnák helyüket egy podcast-epizódban vagy egy true crime sorozatban. Bolyai János, aki tizenhárom tiszt ellen vívott egymás után, hegedűszünetekkel. Kossuth Lajos párbaja. Tisza István és Károlyi Mihály közel egyórás összecsapása.
Az 1902-es Párbajkódex pedig — ami szintén benne van a kötetben — egy szabálygyűjtemény, amely pontosan leírja, ki párbajozhat kivel, hogyan kell kihívni valakit, és mi számít szabályos sértésnek. Ha valaki azt mondta rád, hogy „gyáva", az kihívást vont maga után. Ezek a szociális normák ma groteszknek tűnnek — de megérteni őket igenis releváns, ha érteni akarod, hogyan gondolkodott a 19. századi magyar társadalom a becsületről, férfiasságról és erkölcsről.
Ár
34 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Clair Vilmos munkásságát a magyar művelődéstörténet-írás egyedülálló és pótolhatatlan forrásként tartja számon. Doktori disszertációk és tudományos tanulmányok rendszeresen hivatkoznak rá: a párbajkultúráról szóló akadémiai kutatások szinte kivétel nélkül Clair anyagára támaszkodnak, mint elsődleges forrásra.
A 2002-es Osiris-kiadáshoz Ságvári György írt bevezető tanulmányt, amely elhelyezi a kötetet a magyar társadalomtörténet kontextusában, és értékeli Clair munkájának módszertanát. A szakma elismerése abban is mérhető, hogy az Osiris — amely komoly tudományos-ismeretterjesztő profillal rendelkező kiadó — vállalta az egész életmű összegyűjtését és újrakiadását.
A Párbajkódex már önmagában is kultuszkönyvnek számít: 29 kiadást ért meg 1902 és 1944 között, ami egy ilyen jellegű szakmunkától rendkívüli teljesítmény. A korabeli fogadtatás egyértelműen pozitív volt — a kódex hamar az összes többi hasonló munka fölé emelkedett, és az egyetlen hiteles, általánosan elfogadott párbajszabályzattá vált a magyar úri körökben. A mai történész szemmel a kötet korfestő ereje és forrásértéke a legfontosabb erény.
📰Aktualitása
A becsület és sértés kérdése ma is nagyon is aktuális — csak a fórum változott. A párbajok világa azzal foglalkozott, amit ma a közösségi médiában, a bíróságokon és a politikai vitákban látunk: hogyan reagáljon egy ember arra, ha megsértik, megalázzák, vagy a hírnevét támadják? A párbaj a maga korában erre adott egy brutálisan egyszerű, de társadalmilag legitimált választ.
A kötet emellett a férfiasság és a társadalmi státusz összefüggésének izgalmas kordokumentuma. Párbajképes csak az lehetett, aki „párbajtudó" embernek számított — vagyis akinek volt becsülete, amit meg kellett védeni. Ez a kizáró mechanizmus sok mindent elárul arról, hogyan működtek a társadalmi hierarchiák a 19. századi Magyarországon.
A könyv jogi és szociológiai szempontból is tanulságos: annak ellenére, hogy a párbajt törvény tiltotta, a hatóságok évtizedeken át szemet hunytak felette — sőt, az ítéletek jelképesek voltak. Ez a kettős mérce, ahol az informális társadalmi norma felülírja a formális jogot, ma is ismerős jelenség, és aktuálisabb, mint gondolnánk.
👥Fogadtatás és népszerűség
Clair Vilmos Párbajkódexe az 1902-es első megjelenés óta azonnal referenciamunkává vált a magyarországi úri körökben. A 29 kiadás — amelyek 1944-ig követték egymást — önmagában beszédes: kevés nem szépirodalmi munkának adatott meg ez a tartós és széles körű olvasói fogadtatás. A kódex nemcsak párbajozni tanított, hanem egyfajta társasági illemkódexként is funkcionált.
A Magyar párbajok két kötete (1930) szintén nagy érdeklődéssel találkozott: kortársak, politikusok, katonák és az újságolvasó közönség egyaránt kíváncsian fogadta azt a grandiózus vállalkozást, amellyel Clair az egész magyar históriát párbajok sorozataként dolgozta fel Attilától a saját koráig.
A 2002-es Osiris-kiadás — amely az összes főbb művet egy kötetbe gyűjtötte — a rendszerváltás utáni magyar könyvkiadás egyik sikerének tekinthető: az Osiris presztízsével fémjelzett sorozatban megjelenő, keménytáblás, 594 oldalas kötet azóta is keresett antikvár darab. A mai érdeklődés elsősorban a művelődés- és társadalomtörténet, a dualizmus-kutatás, valamint a szélesebb olvasóközönség részéről egyaránt megmutatkozik.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A Magyar párbaj három részből áll, és érdemes ezt az olvasás során is figyelembe venni. Az első rész, a párbaj európai és magyar történetének összefoglalása bevezeti a fogalmakat és a szokások kialakulásának logikáját — ezt nem érdemes kihagyni, mert kontextust ad a következőkhöz.
A Magyar párbajok fejezet a könyv szíve: ez a rész a legszórakoztatóbb, és fejezetről fejezetre lapozgatható — nem feltétlenül kell sorban olvasni, bármelyik korszakban bele lehet csöppenni. Különösen ajánlott figyelni a 19. századi részekre, ahol a nevek és az összefüggések a legeleven ebben élnek.
A Párbajkódex rész kifejezetten érdekes kordokumentum: érdemes kíváncsisággal, egyfajta szociológiai szemüvegen át olvasni — nem párbajozni tanul belőle az ember, hanem egy letűnt világ íratlan szabályait ismerheti meg.
Ne várjon regényes dramaturgiát: ez alapvetően dokumentum- és forrásanyag, amelyet Clair egyedi, anekdotikusan élő stílusban adott elő. Ajánlott mindenkinek, aki szeret a sorok között érezni egy korszak levegőjét.
✒️A szerzőről – érdekességek
Clair Vilmos (1858–1951) életkora önmagában is figyelemre méltó: 93 évet élt, ami a 20. század viharos első felét figyelembe véve különösen meglepő — különösen egy olyan embernél, aki a párbaj intézményét ismerőbben ismerte minden kortársánál.
Jogász, újságíró és párbajszakértő volt egy személyben — utóbbi nem hivalkodó cím, hanem valódi foglalkozás volt a dualizmus korában. A párbajszakértőt ugyanis a felek tanácsadóként, döntőbíróként is igénybe vehették. Clair tehát nemcsak leírta a párbajok történetét, hanem aktív szereplője volt annak a világnak, amelyet dokumentált.
Különösen pikáns, hogy a Párbajkódex 29 kiadást ért meg 1902 és 1944 között — az utolsó, 29. kiadás megjelenésekor szerzője már 86 éves volt. Clair Vilmos jóval túlélte nemcsak a párbajkultúrát (amelyet 1923-ban tiltottak be véglegesen), hanem szinte az egész világot, amelyet megírt. A kortársak egyenesen „a párbaj enciklopédiájának" nevezték — nem véletlenül.
A szerző apró, de kedves részlete: Clair maga soha nem párbajozott — legalábbis erről nincs feljegyzés. A legszakavatottabb párbaj-teoretikus tehát nem feltétlenül a legjobb kardvívó. Ez is egyfajta bölcsesség.
🎯Célközönség
Clair Vilmos eredeti munkáinak célközönsége a 19–20. századi magyar úri osztály volt — azok a férfiak, akiknek a becsület védelme nemcsak erkölcsi, hanem társadalmi kötelezettség volt, és akik számára a Párbajkódex valódi gyakorlati útmutató volt. Ez az eredeti olvasói réteg mára természetesen eltűnt.
A 2002-es Osiris-kiadás célközönsége alapvetően megváltozott: ma elsősorban a dualizmus kora és a 19–20. századi magyar társadalom iránt érdeklődőknek, történészeknek, irodalmároknak, levéltárosoknak és a korszellemet megismerni vágyóknak ajánlható. De ugyanígy szól anekdota- és különleges históriák kedvelőinek is — ebből a szempontból szinte olvasmányos életrajzi gyűjteményként is forgatható.
Külön érdemes kiemelni a külföldi magyarság, a diaszpóra körét: az olyan kötet, amely a magyar nemesi-polgári kultúra egy letűnt szeletét ilyen részletességgel rögzíti, kulturális identitásőrző értékkel is bír. Ajándéknak is kiváló választás: különösen olyan embernek, aki szeret meglepő, szokatlan, de mégis komoly tartalmú könyveket kézbe venni.
💎Kiadás, ami sokat ér
A 2002-es Osiris-kiadás antikváriumokban ma 4000–6590 Ft körüli áron elérhető, jó állapotú példányokért ennél többet is elkérnek. Nem kirívóan ritka, de a 594 oldalas, keménytáblás kiadvány igényes darab, és kereslete stabil.
A valódi gyűjtői értéket azonban a korábbi kiadások képviselik. A Párbajkódex korai, 1902 körüli kiadásai — eredeti Singer és Wolfner kiadásban, egészvászon kötésben — antikvár árveréseken magasabb összeget is elérhetnek, különösen szép állapot esetén. A kódex 29 kiadást ért meg, de az első néhány kiadás jóval ritkább, mint a kések kiadásai.
A Magyar párbajok I–II. (1930-as szerzői magánkiadás) különösen értékes gyűjtői darab: vászonkötésű, eredeti kiadású, nehezen fellelhető kötet, amelynek jó állapotú példányai 9000–15 000 Ft körüli áron kelnek el antikváriumokban. Ez a kiadás az, amelyből Clair saját szavait és kortárs visszaemlékezéseit a leghitelesebben olvashatjuk — és amely gyűjtői szempontból az életmű legkeresettebb darabja.
🔎Érdekesség a könyvről
A könyv legjobb anekdotája kétségkívül Bolyai János tizenhárom párbaja: a matematikus nem egyszerűen elfogadta az összes kihívást egyszerre — hanem hegedűszüneteket kért közéjük, és mindegyik ellenfelet legyőzte. Egy olyan ember, aki egyszerre találta fel a nem-euklideszi geometriát és vert meg tizenhárom katonatisztet karddal, önmagában regényre méltó.
Szintén kedves részlet, hogy Casanova 1756-ban Magyarországon is megfordult, és természetesen Clair katalógusában is feltűnik — Bánffy Dénes gróffal keveredett párbajba. Casanova ugyanis nemcsak a szerelemben volt aktív, hanem a becsületvédelem terén is megállta a helyét.
A leginkább meglepő fejezet talán a középkori rész, ahol Sarolta fejedelemasszony egy Runna vezérrel vív párbajt 972-ben. Hogy egy fejedelemasszony párbajban szerepeljen Clair katalógusában, az jelzi: a szerző a fogalmat igen tágan értelmezte — és annál jobb nekünk, olvasóknak.
Clair egyébként maga idézte büszkén: „Nincsen még egy nemzet a világon, ahol annyi becsületbeli ügyet intéznének el lovagias úton, mint éppen nálunk Magyarországon!" — ami egyszerre dicsekvés és finom önkritika.
📚Hasonló könyvek
Novák Béla – A párbajozó úriember
Széchenyi István – Hitel
Mikszáth Kálmán – A Noszty fiú esete Tóth Marival
Krúdy Gyula – Őszi utazások a vörös postakocsin
Bródy Sándor – A tanítónő