Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve
1962
Műfaj I.
Kisregény
Műfaj II.
Pusztai szerelmi dráma
Van egy Jókai-mű, amely nem kastélyokban, nem főúri szalonokban, hanem a Hortobágy szélcibálta pusztáján játszódik. Ez a Sárga rózsa – öregkori kisregénye, amelyben minden csepp tapasztalatát, írói bölcsességét beleírta a pásztorok, csikósok, kocsmárosok kemény, vadul szép világába.
A történet az 1800-as évek végi Hortobágyon szövődik, amikor még nincs vasút, nem szabályozott a folyó, és a természet törvénye az első. Ebben a közegben jelenik meg a titokzatos „sárga rózsa” – egy lány, akit ritkasága, különössége miatt neveznek így, és akinek a jelenléte mindent felkavar a pusztán. A férfiak szenvedélye, büszkesége, féltékenysége olyan erővel izzik, mint a nyári nap a szikes föld fölött.
A Sárga rózsa különlegessége, hogy Jókai ezúttal nem történelmi díszletek közé helyezi hőseit, hanem a korabeli paraszti világ mindennapjaiból építkezik, szinte néprajzi pontossággal. Ha szeretnél beleérezni, milyen illata, íze, hangja volt a régi Hortobágynak – és közben egy szenvedélyes, mégis finoman megírt történetet olvasni –, ez a kisregény igazi csemege.
A Sárga rózsa tulajdonképpen egy nagy hortobágyi „love story” – csak itt nincsenek ételfotók és naplementés profilképek, viszont van két kemény bojtár, egy kocsma, némi pálinka és egy lány, akit mindenki csak „sárga rózsának” hív. Ha ma játszódna, valószínűleg a fél puszta követné őt Instagramon.
Jókai olyan beleéléssel ír a csikósok, gulyások életéről, mintha évek óta velük járná a pusztát – pedig „csak” alaposan körülnézett ott, mielőtt megírta a könyvet. A szereplők kicsit olyanok, mint a természet: egyikük lobbanékony, mint a ménes, a másik lassú, de megállíthatatlan, mint egy bika, a lány pedig ritka és veszélyesen szép, mint maga a sárga rózsa.
Humor is van bőven: félreértések, nagyra nőtt büszkeség, falusi pletykák, cigányasszonyok „biztos receptjei” – mindaz, amitől egy pusztai történet igazán él. Ha szereted azokat a történeteket, ahol a szereplők ugyan néha tragikusak, de közben egy kicsit mosolyogsz is rajtuk (és magadon), itt nagyon otthon fogod érezni magad. 🌹
Ha röviden kéne eladni: Hortobágy, love triangle, full drama. A Sárga rózsa olyan, mint egy régi, vidéki „slice of life” – csak itt a főszereplők csikósok és gulyások, a háttérben gulyacsengő és békabrekegés szól, és a „random kocsmai este” simán fordul sorsdöntő jelenetté.
A lány, akit sárga rózsának hívnak, maga a walking spoiler: minden férfi megfordul utána, minden tekintet rá ég. Nem „cukimuki” hősnő, hanem hús-vér, tévedni tudó, szenvedélyes nő, aki rossz tanácsokra hallgatva nagyon közel kerül ahhoz, hogy mindent elrontson. A fiúk pedig pont olyanok, mint ma: haverok, amíg egy lány képbe nem kerül – onnantól minden másodlagos.
Ez a kisregény azért üt ma is, mert a háttér ugyan full vintage (ló, por, csárda), de az érzések teljesen ismerősek: féltékenység, bizonytalanság, „kit választ?”, „elég jó vagyok-e neki?”. Csak itt nincs ghosting: ha valaki megsértődik, azt a puszta is megérzi. Ha szereted a rövid, de intenzív, sodró hangulatú sztorikat, a Sárga rózsa tökéletes „egy-két estés” olvasmány.
Ár
9 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Sárga rózsa a szakirodalom szerint Jókai öregkori csúcsteljesítményei közé tartozik: gyakran emlegetik úgy, mint kései kisregény-írásának egyik legletisztultabb darabját. A kritika külön kiemeli, hogy itt az író elfordul a megszokott történelmi díszletektől, és a kortárs paraszti világ felé fordul – ezzel mintegy Móricz Zsigmond prózája felé mutatva.
A kortárs olvasók és későbbi elemzők is dicsérik a Hortobágy néprajzi pontosságú leírását: a csikós- és gulyásélet mindennapjai, a csárdák világa, a puszta természete olyan részletességgel jelenik meg, hogy szinte hallani a lovak dobogását. A balladaszerű cselekmény, a lélektani feszültség és a tájleírások harmonikus aránya miatt a kisregényt sokan mintaszerűnek tartják.
Kritikai szempontból gyakori megállapítás, hogy a Sárga rózsa „kisebb formátumban” hozza azt a sűrűséget, amit a nagy regényekben ritkábban látunk Jókainál: nincs felesleg, minden mondat a hangulatot, a drámát építi. Ez teszi ma is friss, erős olvasmánnyá.
📰Aktualitása
A Sárga rózsa mai aktualitása több rétegben érhető tetten. Egyrészt megmutatja, hogyan nézett ki belülről egy olyan világ, amelynek ma már csak múzeumokban és skanzenekben látjuk a nyomát: a pusztai társadalom, a férfiszerepek, a női lehetőségek, a pletyka és a becsület szerepe mind olyan téma, amely ma is érdekes kérdéseket vet fel.
Másrészt a kisregény nagyon mai dilemmákat jár körül: mit tesz a féltékenység egy kapcsolatban, meddig mehetünk el egy érzelemért, és mi történik, ha tudatlanság és rossz tanács találkozik. A „jó szándékú, de rossz döntés” motívuma ma is sok tragédia gyökere – a történet épp attól megrendítő, hogy nem gonoszság, hanem félreértés áll a bajok mögött.
Társadalmi szinten az is izgalmas, hogy a Sárga rózsa egy olyan közösséget mutat be, ahol a becsület, a kimondott szó, a szemtől szembe való elszámolás mindennapi norma. Ez ma romantikusnak tűnhet, de közben felveti azt a kérdést is, hogyan kezeljük a konfliktusokat egy olyan korban, ahol sokszor arc nélkül vitatkozunk.
👥Fogadtatás és népszerűség
Megjelenésekor (folytatásokban a Pesti Hírlapban, majd 1893-ban könyvben) a Sárga rózsa az olvasók szeretetét azonnal elnyerte. A „pusztai regény” újdonság volt Jókaitól, aki addig inkább főúri, városi, történelmi közegekben mozgott – a közönség frissnek, izgalmasnak érezte a hortobágyi miliőt.
A 20. század során a kisregény gyakran szerepelt válogatásokban, iskolai olvasmányként is előkerült, főleg rövidebb terjedelme és erős, jól követhető cselekménye miatt. Színpadi, táncszínházi feldolgozások, adaptációk (pl. debreceni, nemzeti táncszínházi produkciók) tovább növelték ismertségét: a puszta látványvilága szinte kívánja a színpadot.
Ma a Sárga rózsa nem tartozik a „legfelhájpoltabb” Jókai-címek közé, mégis stabilan jelen van a kínálatban, és aki egyszer elolvassa, gyakran kifejezetten kedvenc kései Jókai-műként emlegeti. Egyre többen fedezik fel benne azt a hidat, amely a klasszikus romantika és a 20. század realista prózája között feszül.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A Sárga rózsa rövid – de érdemes lassan olvasni. Hagyd, hogy a Hortobágy világa fokozatosan épüljön fel benned: a tájleírások, a pásztorélet apró részletei nem „kitöltő szövegek”, hanem a történet lelke. Olvasás közben figyelj a hangulatokra: hogyan változik az eleinte látszólag idilli pusztai élet, ahogy a szenvedélyek elhatalmasodnak.
Ne próbáld rögtön „feleletre tanulni”: első körben engedd, hogy érzelmileg hasson rád. Utána, ha kell elemzés vagy olvasónapló, könnyebb lesz visszakeresni a fontos pontokat. Ha érzékeny vagy az állatokról, természetről szóló részekre, külön öröm lesz számodra a csikós- és gulyásélet leírása.
Arra számíts, hogy a szereplők nem idealizált hősök: követnek el hibákat, mondanak butaságokat, néha kifejezetten dühítőek. Ez nem hiba, hanem erény: épp ettől lesznek maiak. Ha hagyod, hogy kicsit felbosszantsanak, kicsit meghassanak, a kisregény sokkal mélyebb élményt ad, mint egy „csak szép” románc.
✒️A szerzőről – érdekességek
Jókai Mór ekkor már idős, sokat látott író volt: mögötte a nagy történelmi regények, a forradalmi élmények, az írói hírnév. A Sárga rózsa azonban azt bizonyítja, hogy öregen is tudott újat tanulni – szó szerint. 1889-ben Debrecenben és a Hortobágyon járt, az ott látottakból, hallott történetekből szőtte később a kisregényt.
Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben című monumentális sorozatba írta meg a „Hortobágy” című munkáját, amelyben szinte minden motívum, helyszín felbukkan, amit később a Sárga rózsában is felhasznál. Mintha előbb „jegyzetfüzetben” rögzítette volna a tájat, aztán belőle született a regény.
Bulváros érdekesség, hogy ekkorra Jókai magánélete is viharos volt: első felesége, Laborfalvi Róza halála után sok támadást kapott második házassága miatt. A Sárga rózsa szenvedélyes, mégis kemény realizmusa mögött sokan érzik az idős író élettapasztalatának keserédes ízét.
🎯Célközönség
Megjelenésekor a Sárga rózsa azoknak szólt, akik már jól ismerték Jókai nevét, de kíváncsiak voltak rá, hogyan tud írni a „nép világáról”. A Pesti Hírlap városi olvasói számára egzotikusnak, mégis nagyon magyarul ismerősnek tűnt a puszta világa.
Ma a célközönség széles: diákok, akik kötelezőként vagy ajánlott olvasmányként találkoznak vele; olvasók, akik rövidebb, de tartalmas klasszikusra vágynak; és mindazok, akik szeretik a vidéki, néprajzi hangulatú történeteket. Különösen ajánlható azoknak, akik Móriczot, Krúdyt kedvelik, és kíváncsiak, milyen Jókai, amikor közelebb lép a realizmushoz.
A kortárs feldolgozások – táncszínházi, színpadi adaptációk – miatt a fiatalabb generációk is egyre inkább találkoznak a címmel, akár akkor is, ha a teljes szöveget még nem olvasták. Egy antikvár példány jó belépő ahhoz, hogy a „hallottam róla” élményből igazi, saját olvasói élmény legyen.
💎Kiadás, ami sokat ér
Gyűjtők számára a legértékesebbek a korai, 19. század végi kiadások: az 1893-as Révai-féle első könyvkiadás, illetve a századforduló körüli, szépen kötött, illusztrált példányok. Ezek jó állapotban, eredeti borítóval, esetleg díszkötésben komolyabb összegeket érhetnek; pontos értékük az állapottól, ritkaságtól függően széles sávban mozoghat.
A 20. századi gyűjteményes kötetek – Jókai összes művei sorozat, válogatott kisregény-kiadások – inkább középkategóriás gyűjtői értéket képviselnek: gyakrabban bukkannak fel antikváriumokban, de szép, hibátlan állapotban ezek is keresettek.
A modern, olcsóbb, zsebformátumú kiadások elsősorban olvasásra valók, gyűjtői szempontból kevésbé izgalmasak. Ha befektetésben gondolkodsz, érdemes a régebbi, igényesebb kötésű, esetleg illusztrált kiadásokat keresni, és mindig nagyítóval megnézni az állapotot: egy szép, tiszta példány sokkal jobb helyen van a polcodon – és értékben is többet ér.
🔎Érdekesség a könyvről
A Sárga rózsa nem csak könyv, hanem jelkép is lett: a „sárga rózsa” kifejezés azóta gyakran bukkan fel dalokban, előadásokban, színházi címekben, amikor a Hortobágyra, a pusztai szerelemre, a féltékenységre akarnak utalni. Sok néptánc- és táncszínházi produkció épít a regény motívumaira.
A hortobágyi turizmusban is fel-felbukkan: séták, irodalmi programok, színházi estek hivatkoznak rá, mintha Jókai lenne a puszta „marketingese”. A csikósbemutatók, csárdák és a Sárga rózsa című előadások együtt idézik meg azt a világot, amelyet a kisregény megörökített.
Egy kedves, félig komoly, félig tréfás megfigyelés: a magyar irodalomban a rózsa szinte mindig piros vagy fehér – Jókai „sárga” rózsája ezért is különleges. Mintha ezzel is azt üzenné: itt valami eltér a megszokottól. A lány, a szerelem, a tragédia – mind ismerős, de a színárnyalat, a közeg, a hangulat teljesen egyedi. Ez a finom másság teszi igazán emlékezetessé.
📚Hasonló könyvek
Jókai Mór – Egy magyar nábob
Móricz Zsigmond – Árvácska
Mikszáth Kálmán – Szent Péter esernyője
Krúdy Gyula – A vörös postakocsi
Gárdonyi Géza – Hosszúhajú veszedelem