Ezeregyéjszaka
Kiadó
Szépirodalmi Könyvkiadó
Kiadás éve
1968
Műfaj I.
Meseválogatás
Műfaj II.
Keleti klasszikus próza
Van egy könyv, amely ezer és egy éjszakán át tartja ébren a képzeletet: Az Ezeregyéjszaka meséi. A magyar olvasók számára ennek egyik legfontosabb közvetítője Honti Rezső, aki az első olyan válogatott magyar fordítást készítette, amely közvetlenül arab forrásokra támaszkodott.
Honti a 19. századi búláki és az erősen cenzúrázott bejrúti kiadás anyagából válogatott, tizenhat hosszabb mesét és kilenc anekdotát ültetve át magyarra. Ezek a történetek 1961-ben jelentek meg először Az ezeregy éjszaka meséi címmel, az Európa Könyvkiadó Világirodalom klasszikusai sorozatában; később több kiadást is megértek (pl. Kriterion, Új Magyar Kiadó), gyakran Honti Rezső fordította-válogatta megjelöléssel.
A kötetben ott van Seherezádé keretelbeszélése, és számos ikonikus történet, mint a „Konyhamester története”, „A bagdadi borbély”, „A borbély első bátyjának története” és sok más, érzékletes, élő, magyar nyelven. Ha a klasszikus „keleti mesehangulatot” szeretné szép, régies, de jól olvasható magyar prózában, Honti-féle Ezeregyéjszaka az egyik alapdarab.
Az Ezeregyéjszaka világában minden megtörténik: a király reggelente kivégezteti az új feleségeit, mígnem jön egy nő, aki egyszerűen szétbeszéli a gyilkos napirendet. Honti Rezső fordításában Seherezádé magyarul is mesterien húzza az időt – és közben olyan meséket mond, hogy az olvasó is elfelejti, hányadik éjszakánál tart.
Fontos különbség: Honti nem egy „teljes" Ezeregyéjszakát fordított, hanem válogatott korpuszt: az arab kiadások közül a búláki és a bejrúti változat alapján szűrt ki tizenhat nagy mesét és kilenc anekdotát. Ezért nincs benne az összes ismert történet, de ami bekerült, azt gondosan válogatta össze – irodalmilag erős, klasszikus darabokat.
A kötet úgy működik, mint egy „best of" album: nincsen benne minden, de ami van, az jól összeállított repertoár. Ha a teljes, filológiailag maximálisan hű Prileszky-fordítás egy „deluxe box set”, akkor Honti könyve a szépen szerkesztett válogatáslemez – tökéletes belépő vagy újraolvasásra. 😄
Ha valaha belefutottál mémekbe Seherezádéról, aki ezer és egy éjszakán át mesél a túlélésért, és azt gondoltad: „oké, de milyen ez a szöveg magyarul?”, Honti Rezső fordításai az a verzió, amelyen nagyszüleink generációja felnőtt. Klasszikus, lendületes, kissé archaikus, de abszolút olvasható magyar mondatokon keresztül jön át a keleti mesevilág.
Fontos tudni, hogy a Honti-kötet nem textuálisan teljes Ezeregyéjszaka, hanem egy válogatott „playlist” a legfontosabb történetekből; a fordító a maga korának ízlését és a rendelkezésre álló arab kiadásokat (búláki, bejrúti) vette alapul. Sokszor cenzúrázott, megszelídített formában kapjuk a szöveget, főleg az erotikus vagy durvább részeket illetően – cserébe a kötet jól használható családi, ifjúsági olvasmányként is.
Ha később mélyebbre mennél (teljes, filológiailag igényes szöveg, pl. Prileszky Csilla fordítása), Honti fordításai jó első lépcsőfok: felépítik a világot, a hangulatot, a karaktereket, és megmutatják, miért lett ez a mesegyűjtemény a globális popkultúra egyik alaprétege.
Ár
9 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A magyar Ezeregyéjszaka-fordítások történetében Honti Rezső úttörő szerepet tölt be. A szakirodalom úgy tartja, hogy ő készítette az első olyan magyar válogatást, amely közvetlenül arab nyelvű forrásokra támaszkodott, a korábbi, sokszor franciáról vagy németről közvetített átdolgozásokkal szemben.
Filológiai szempontból ma már árnyaltabban látjuk: az ELTE arab szak anyaga szerint Honti fordítása egy 19. századi arab kiadás és európai fordítások alapján készült – tehát részben közvetett, részben közvetlen forrásokra épített. A későbbi, teljes Prileszky Csilla-féle fordítás már szigorúbb textológiai elveket követ, ezért a szűkebb szakma azt tartja a magyar Ezeregyéjszaka-fordítás csúcsának.
Ugyanakkor az is tény, hogy a magyar olvasóközönség körében Honti neve forrt össze az Ezeregyéjszaka „klasszikus” magyar hangjával: válogatása évtizedeken át újra- és újrakiadásra került, a Világirodalom klasszikusai sorozattól kezdve a Kriterion és más kiadók kiadásaiig. A kritika ezért gyakran tesz különbséget a filológiai pontosság és az irodalmi hatás között: előbbiben Prileszky, utóbbiban Honti a meghatározó név.
📰Aktualitása
Az Ezeregyéjszaka világa – akár Honti, akár más fordító tolmácsolásában – ma is kulturális alapréteg: filmek, sorozatok, képregények, videójátékok, dalok és mémek épülnek rá. A mesék motívumai – a „meséléssel túlélő” nő, a kisember furfangja, a város, ahol minden sarkon történik valami – nagyon közel állnak a mai narratív kultúrához.
Honti válogatása abból a szempontból ma is fontos, hogy közérthető, klasszikus stílusú magyar szöveg, amely még mindig jól használható bevezetésként az Ezeregyéjszaka világába, például középiskolai, egyetemi, vagy egyszerűen otthoni olvasmányként. A cenzúrázott részek miatt nyugodtan használható olyan közegben is, ahol a teljes, nyersebb szöveg már problémás lenne.
Ugyanakkor a filológiai és kulturális érzékenység ma már megkívánja, hogy lássuk: Honti, mint 20. század közepi fordító, saját korának orientalista nézőpontján keresztül is szűrt – ezért érdemes mellé tenni modern, kritikusabb olvasatokat is. Ettől függetlenül a könyv ma is élvezhető, és fontos darabja a magyar világirodalmi fordítás történetének.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Honti-féle Ezeregyéjszaka-válogatás első nagy kiadása 1961-ben látott napvilágot az Európa Könyvkiadónál, a Világirodalom klasszikusai sorozatban. A kötet nagyterjedelmű volt (kb. 700+ oldal), és hamar népszerű lett: a későbbi évtizedekben több újabb kiadást, utánnyomást, sőt romániai magyar Kriterion-kiadást is megért.
A mai antikvár piacon a különböző Honti-kiadások (Európa, Kriterion, Új Magyar Kiadó) stabilan jelen vannak, 1700–7000 Ft közötti árakon, állapottól és kiadás évétől függően. Ez azt jelzi, hogy a kötet ma is keresett olvasói könyv, nem ritka luxusdarab – sokaknál egyszerűen „az Ezeregyéjszaka” otthoni, örökölt példánya.
A Honti-életműben az Ezeregyéjszaka-fordítások kiemelt helyet foglalnak el: az életrajzi szócikkek külön jelzik, hogy mint nyelvész, irodalomtörténész és műfordító, Honti Rezső neve elsősorban az Ezeregyéjszaka kapcsán maradt fenn a köztudatban.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ha Honti-féle Ezeregyéjszakát olvas, ne próbálja egyhuzamban „ledarálni”: az a könyv akkor működik a legjobban, ha éjszakánként egy-két mesét olvas belőle – ahogy Seherezádé is teszi. A keretelbeszélést (a szultán és Seherezádé történetét) érdemes figyelve követni, mert ez adja a mesék mélyebb tétjét.
Nem gond, ha nem minden mesét szeret egyformán: bátran lehet válogatni, visszalapozni, kedvenceket újraolvasni. A hosszabb, egymásba ágyazott történetek (pl. a bagdadi borbély-sztori szálai) igazi „story-in-story" élményt adnak – ha szereti az ilyen szerkezeteket, ezek lesznek a kedvencei.
Ha fontos önnek a teljesség és filológiai pontosság, érdemes később Prileszky Csilla teljes fordításába is belekezdeni. Ha viszont most egy szépen megírt, klasszikus hangú válogatott kötetet keres, amelyet akár családi felolvasásra is használhat, a Honti-változat kifejezetten jó választás.
✒️A szerzőről – érdekességek
Honti Rezső (születési nevén Hermann Manó Rezső, 1879–1956) magyar nyelvész, irodalomtörténész, műfordító volt. Pályája során több nyelv és irodalom területén alkotott, de neve elsősorban az Ezeregyéjszaka-fordítások és -válogatások kapcsán maradt meg a magyar irodalomtörténetben.
Életéről szóló rövid életrajzok kiemelik, hogy munkássága a nyelvtudomány, irodalomtörténet és műfordítás határterületein mozgott, és hogy a 20. század első felének fordítói generációjához tartozott – ahhoz a generációhoz, amely a „világirodalom klasszikusait” tette elérhetővé magyarul.
Az Ezeregyéjszaka kapcsán végzett munkája – az arab források figyelembevétele, a gondos válogatás, az utószó és magyarázatok – azt mutatja, hogy Honti nemcsak fordítóként, hanem szerkesztőként is komolyan gondolta feladatát: igyekezett olvasói számára kontextust és háttértudást is adni a mesékhez.
🎯Célközönség
A Honti-féle Ezeregyéjszaka-kiadások eredeti célközönsége a széles, művelt olvasóközönség volt: olyan felnőttek és fiatalok, akik szép irodalmi magyar nyelven szeretnék megismerni a klasszikus keleti meséket. Az Európa Könyvkiadó Világirodalom klasszikusai sorozata eleve arra készült, hogy a „kanonikus” világirodalmi műveket tegye elérhetővé.
Ma a célközönség még szélesebb:
olvasók, akik nosztalgiából keresik „gyerekkoruk Ezeregyéjszakáját”;
diákok, akiknek az Ezeregyéjszaka iskolai olvasmányként vagy háttéranyagként felbukkan;
mesekedvelők, fantasy-rajongók, akik a műfaj gyökereire kíváncsiak;
azok, akik számára a teljes, filológiai kiadás túl nagy falat lenne elsőre, de egy jól válogatott, szép kiadásra nyitottak.
Ajándéknak is kiváló: klasszikus, ismerős cím, látványos lehet egy szép, illusztrált Honti-kiadás, és garantáltan nem „egyszer használatos” könyv – évekig vissza lehet nyúlni hozzá.
💎Kiadás, ami sokat ér
A Honti-féle Ezeregyéjszaka-kötetek antikváriumi ára a kiadástól és állapottól függően elég széles sávban mozog: a klasszikus Európa-kiadás (1961 körüli, 700+ oldalas) általában 4000–7000 Ft között kapható, míg egyes ritkább, jó állapotú, védőborítós példányok ennél drágábbak is lehetnek.
Léteznek további kiadások (pl. Kriterion, más antikvár sorozatok), amelyek ára szintén 5000–7000 Ft között mozog, főként a könyv fizikai állapotától, ritkaságától, illusztráltságától függően. Bibliofil szempontból a legértékesebbek a korai, első kiadások, illetve az igényesebb, illusztrált, nagyformátumú változatok.
Bár nem tartozik a félmilliós ritkaságok közé, a Honti-féle Ezeregyéjszaka stabil, tartós értékű antikvár darab: mindig van rá kereslet, és egy szép példány egy igényes világirodalmi gyűjteménynek is dísze lehet.