Kiadó
Kossuth Nyomda
Kiadás éve
1981
Műfaj I.
Történeti elbeszélés
Műfaj II.
Középkori gesta
Van egy könyv, amelynek szerzőjét nem ismerjük, mégis egész nemzeti múltunk egyik alapszövege. A címe: Gesta Hungarorum – A magyarok cselekedetei. Egy névtelen középkori jegyző – akit ma Anonymusként ismerünk – meséli el benne, hogyan indultak el őseink Szkítiából, hogyan jutottak el a Kárpát-medencébe, és hogyan verték meg sorra ellenfeleiket, Géza fejedelem koráig.
A mű valószínűleg a 13. század első évtizedeiben született, III. Béla király egykori jegyzőjeként emlegetett „P. mester” tollából. A geszta műfaja nem száraz krónika: itt a valóság összeolvad a költészettel és a szerző fantáziájával, hogy méltó, regényes történetet adjon a honfoglalásról. A legendás hadvezérek (Álmos, Árpád, Töhötöm, Ond, Kond, stb.), a nagy csaták és a meghódított várak mind úgy jelennek meg, mint egy középkori „epikus sorozat” epizódjai.
A Gesta Hungarorum egyetlen fennmaradt középkori kézirata ma az Országos Széchényi Könyvtár egyik legféltettebb kincse: pergamenlapokra írt, gazdag iniciálékkal díszített kódex, amelynek már a látványa is időutazás. Ha érdekli, honnan indul a magyar történelmi emlékezet – itt a kapu.
A helyzet az, hogy egész országok irodalma büszkélkedik világhírű szerzőkkel, míg a mi első nagy történetírónk egyszerűen „Anonymus”, azaz „Névtelen”. Nem tudjuk, hogy hívták, pontosan mikor született, és még azt sem, hogy melyik Béla királynak volt a jegyzője – de azt tudjuk, hogy fantáziája volt bőven.
A Gesta Hungarorum olyan, mint egy középkori „nemzeti Marvel-univerzum”: mindenki hihetetlenül bátor, a magyar előkelők szinte mindig győznek, ellenfeleik gyakran meglepően ügyetlenek, és a szerző szívesen gondolja hozzá a történethez azt, amiről éppen nincsen forrása. A mai történészek néha a fejüket fogják tőle – de közben elismerik, hogy ez az egyik legizgalmasabban megírt forrásunk.
Ha tehát egy olyan középkori szöveget keres, amely egyszerre komoly történelmi dokumentum és merészen megkomponált regényes elbeszélés, Anonymus műve telitalálat. Csak egy dolgot ne várjon: hogy minden mondata „úgy volt, ahogy írja". 😄
A Gesta Hungarorum lényegében a magyar „origin story”. Egy ismeretlen író 800+ éve leült, és megírta, honnan jöttünk, kik voltak az első „bosszúállóink”, hogyan foglaltuk el a Kárpát-medencét, és miért pont nekünk „jár” ez a föld. Ha ma csinálnák, valószínűleg streaming-sorozat lenne – így viszont egy latin kézirat lett belőle, rengeteg magyar névvel, amit a nyelvészek ma is boldogan bogarásznak.
A textus egyszerre „epic” és problematikus: tele van heroizált csatákkal, néha simán átírja a történelmet, hogy jobban passzoljon a narratívához, és bátran kitalál olyan részleteket, amelyekről más források hallgatnak. A mai tudomány szerint érdemes óvatosan kezelni mint tényanyagot – de kultikus jelentősége vitathatatlan.
Ha érdekel a magyar honfoglalás nem csak tankönyvi verzióban, hanem úgy, ahogy egy középkori storyteller látta – ez a szöveg kötelező. Lehet olvasni modern magyar fordításban is, kommentárokkal, így a „latinpara” nem akadály. És közben kicsit rálátsz arra is, hogyan születnek a nemzeti mítoszok.
Ár
34 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Gesta Hungarorum a modern történetírás szemében egyszerre kincs és aknamező. Kincs, mert a 13. század elejéről származó, páratlan hazai történeti elbeszélő forrás: részletesen beszél a honfoglalás eseményeiről, a törzsfők neveiről, a letelepedés helyszíneiről, a meghódított népekről. Aknamező, mert a szerző sokszor saját fantáziáját, a saját korának viszonyait vetíti vissza a 9–10. századra; több földrajzi, etnikai és politikai adat csak részben vagy egyáltalán nem igazolható más forrásokkal.
A nyelvtörténet és névtan számára a geszta mégis felbecsülhetetlen érték: latin szövegében nagy számban fordulnak elő korai magyar személy- és helynevek, amelyek a magyar történeti nyelvészet számára alapvető forrásanyagok. A filológiai vizsgálatok rámutattak, hogy a szövegben tükröződő latin műveltség, retorikai fogások a kor nyugati – főként francia – gesztairodalmához kapcsolják.
A 20–21. századi kritika több hullámban vitatta és védte Anonymust. Egyes történészek (pl. Györffy György nyomán) szerint a Gesta Hunnorum et Hungarorum és más krónikák elején „kibővített Anonymus" áll, míg mások inkább a szerző regényes geszta-mivoltát hangsúlyozzák. Ma a konszenzus az, hogy a mű forráskritikai óvatossággal használható, de irodalmi és identitástörténeti jelentősége óriási.
📰Aktualitása
A Gesta Hungarorum aktualitása több síkon is erős. Egyrészt a nemzeti identitás szempontjából: ma is heves viták folynak arról, honnan jöttünk, kik voltak a „mi őseink”, milyen jogon vagyunk itt – és Anonymus gesztája az egyik legkorábbi, amely mindezt egy összefüggő, „kerek történetté” formálta.
Másrészt a mű jól látható példája annak, hogyan keveredhet a történeti emlékezet a fikcióval, a politika igényeivel, a szerzői önkényes döntésekkel. A mai médiakörnyezetben, ahol narratívák versenyeznek egymással, ez a 800 évvel ezelőtti példa különösen tanulságos: rávilágít, hogy a „történetmesélés" hogyan alakítja a kollektív önképet.
Végül a geszta éppen azért fontos, mert nem „tökéletes”: rajta keresztül megtanulhatjuk, hogyan kell forráskritikusan gondolkodni. Hogy egy szöveg lehet egyszerre értékes és vitatható, szerethető és problematikus. Ez a fajta árnyalt viszony a múlthoz ma is ritka, de nélkülözhetetlen.
👥Fogadtatás és népszerűség
A Gesta Hungarorum maga a középkorban valószínűleg korlátozott körben terjedt – mindössze egyetlen 13. századi példánya maradt fenn, ami arra utal, hogy nem volt tömegesen másolt mű. Ugyanakkor hatása későbbi krónikáinkon (Kézai Simon, Kálti Márk, Thuróczy János) keresztül érzékelhető: ők részben merítettek Anonymus hagyományaiból, motívumaiból.
A modern kori „fogadtatás” a 19. század végén, 20. század elején kezdődött, amikor az MTA gondozásában megjelentek a kritikai kiadások és fordítások (pl. „Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól”). Azóta a geszta a magyar történelmi kánon része: minden középiskolai tananyag, népszerű tudományos munka, őstörténeti vita hivatkozik rá.
Az utóbbi évtizedekben az emlékezetpolitikai kutatások is felfedezték maguknak: Anonymus alakja, a Pusztaszeren felállított szobor, a Geszta-szövegre épülő „őstörténeti turizmus” mind azt mutatja, hogy a mű ma is élő szimbólum. Kritikai és rajongói olvasatai egymás mellett léteznek.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A Gesta Hungarorum olvasásához érdemes modern magyar fordítást választani, lehetőleg jegyzetekkel ellátott kiadást. A latin eredeti szépségeit a fordítás nem mindig adja vissza, de az elbeszélés íve így is átjön. Nem szükséges filológusnak lenni: a szöveg regényes, sodró, jól követhető, főleg, ha nem próbálunk minden nevet elsőre megjegyezni.
Olvasás közben tartsa szem előtt: ez nem 21. századi értelemben vett történelmi monográfia, hanem középkori geszta – ahol a cél nem a tények precíz rögzítése, hanem a múlt dicső, példamutató elbeszélése. Hagyja, hogy a történet vigye – és közben nyugodtan kérdezzen rá utólag más forrásoknál, mi mennyire állja meg a helyét.
Jó stratégia, ha mellé néz egy rövid, mai elemzést vagy összefoglalót is (pl. tanulmány, kommentárral ellátott kiadás), mert ezek segítenek szétválasztani a valószínűt a legendástól. De első olvasáskor talán jobb, ha egyszerűen úgy ül mellé, mint egy régi történetmesélő mellé – utána jöhet a kritikus szem.
✒️A szerzőről – érdekességek
Anonymus – „Béla király névtelen jegyzője” – az egyik legrejtélyesebb alak a magyar irodalom és történetírás történetében. Latinosított nevét csak „P. mester"-ként jelöli (P. magister), ezért a kutatás különböző neveket próbált hozzákapcsolni, de végső bizonyosság nincs.
A mértékadó álláspont szerint a 12. század végén – 13. század elején élt, nagy valószínűséggel III. Béla király udvarában, főúri családból származhatott, kiváló latin műveltséggel, és megfordulhatott a párizsi egyetemen is. Művét – a Gesta Hungarorumot – 1200 körül, egyes datálások szerint 1228–1235 között írhatta.
Léteznek merészebb azonosítási kísérletek is: Horváth Gábor például Kalán pécsi püspökkel azonosítaná a „P. mestert", eszmetörténeti és okleveles érvekre támaszkodva – de ez nem vált általánosan elfogadottá. Ami biztos: Anonymus a születő magyar írásbeliség egyik legnagyobb alakja, akinek egyetlen műve elég volt ahhoz, hogy örökre beírja magát a kulturális emlékezetbe.
🎯Célközönség
A Gesta Hungarorum eredeti célközönsége a 13. századi királyi udvar és a főúri elit volt: azok, akik számára fontos volt egy dicső, összefüggő történet arról, honnan származnak, milyen jogaik vannak, és milyen múltat mondhatnak magukénak. A geszta részben legitimációs célokat is szolgált: bizonyos nemzetségek ősei fényes szerepet kapnak benne.
Ma a könyv célközönsége sokkal szélesebb:
történészek, filológusok, nyelvészek, akik forrásként dolgoznak vele;
diákok, akik érettségire készülnek, vagy egyetemen foglalkoznak középkori magyar történelemmel;
minden olvasó, akit érdekel, hogyan látta egy középkori magyar értelmiségi saját népe történetét.
Ajánlható azoknak is, akiket érdekel a mítoszteremtés folyamata: hogyan írja meg egy kor a saját eredettörténetét, és ez hogyan él tovább évszázadokkal később is a társadalmi képzeletben.
💎Kiadás, ami sokat ér
A Gesta Hungarorum 13. századi kézirata az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményében őrzött, pótolhatatlan nemzeti kincs – gyakorlatilag felbecsülhetetlen érték, nem piaci kategória. A modern olvasó számára elérhető kiadások értéke viszont a kiadás minőségétől, korától, különlegességétől függ.
A 19. század végi–20. század eleji tudományos kiadások (pl. az MTA által gondozott, kritikai apparátussal ellátott „Béla király névtelen jegyzőjének könyve a magyarok viselt dolgairól") ma már keresett antikvár darabok: szép állapotú, teljes példányaik ára jelentősen meghaladhatja az átlagos klasszikus kiadványokét.
Külön gyűjtői értéket a luxus- vagy díszkiadások, limitált példányszámú facsimilék képviselnek, amelyek az eredeti kézirat hasonmását vagy annak részleteit tartalmazzák.
Összességében: ha befektetésként gondol rá, a régi, tudományos, korlátozott példányszámú kiadásokat érdemes keresni; ha olvasni akarja, egy modern, jegyzetelt, jó fordítású kiadás a legjobb választás.
🔎Érdekesség a könyvről
A Gesta Hungarorum körül idővel egész „krónikai család” nőtt ki: a Gesta Hunnorum et Hungarorum (Kézai Simon), Kálti Márk Chronica de Gestis Hungarorum, Thuróczy János Chronica Hungarorum mind részben ugyanarra az ősgesztára támaszkodnak – így Anonymus műve egy nagy, több száz éves elbeszélő hagyomány kiindulópontja lett.
Érdekesség, hogy a geszta nyelvészeti szempontból is „valóságos unikum”: tömve van korai magyar nevekkel, amelyeket a kutatók a mai napig elemznek névtani és nyelvtörténeti szempontból. Ez azt jelenti, hogy amíg a történészek vitatják, melyik csata mennyire hiteles, addig a nyelvészek boldogan dolgoznak rajta.
A műfaj, a gesta maga is fontos: nem időrendben, hanem oksági összefüggések szerint építkezik, és szabadon keveri a valóságot a költészettel. Ha ezt szem előtt tartjuk, Anonymus könyve nem „rossz történelem”, hanem remek középkori irodalom – amely nélkül ma egészen máshogy gondolnánk saját múltunkra.
📚Hasonló könyvek
Kézai Simon – Gesta Hunnorum et Hungarorum
Kálti Márk – Képes Krónika
Thuróczy János – Chronica Hungarorum
Heltai Gáspár – Krónika az magyaroknak dolgairól
Mahmúd Terdzsüman – Tarih-i Üngürüsz