Kiadó
Móra Ferenc Könyvkiadó
Kiadás éve
1982
Műfaj I.
Történelmi esszégyűjtemény
Műfaj II.
Művelődéstörténeti ismeretterjesztés
Vannak történelemkönyvek, amelyek csatákról és királyokról szólnak – és vannak olyanok, amelyek a mindennapok ízeit, illatait, emberi sorsait hozzák közel. Tardy Lajos „Régi feljegyzések Magyarországról” című kötete az utóbbi: rövid, izgalmas történetek sorozata, amelyek régi oklevelekből, útleírásokból, periratokból, krónikákból emelik ki a legérdekesebb részleteket.
A kötet 1982-ben jelent meg a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál, keménytáblás, kb. 200 oldalas kiadványként, kifejezetten az ifjúság és a művelt nagyközönség számára. Olyan fejezetcímek csábítják az olvasót, mint „Szép rabszolganő – tíz dénárért (1141–1162)” vagy a fertőrákosi pellengérről szóló történet – mindegyik mögött egy-egy valódi történeti dokumentum áll, amelyet Tardy mesélhető, eleven formába önt.
Ez a könyv olyan, mintha történelmi „ízlelőkanalak” sorát kapnánk: minden fejezet egy falatnyi múlt, amely után az ember szívesen nyúlna a források teljes táljához. Ideális választás, ha szereti azokat a történeteket, amelyek mögül egyszerre bukkan elő a történelem és az ember.
Ha a történelemről még mindig a dátumok bebiflázása jut eszébe, Tardy könyve jó eséllyel átírja az emlékeit. „Régi feljegyzések Magyarországról” – ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy kiderül: volt idő, amikor egy „szép rabszolganő tíz dénárért” is hivatalos adásvételi ügylet lehetett, pergamenre jegyzőkönyvezve. Hogy ma is akadnak furcsa szerződések, az egy másik könyv témája lenne.
Tardy úgy válogatja össze a régi feljegyzéseket, mint egy jó vendéglős a ház specialitásait: mindenből a legízletesebb falatokat hozza – egy középkori büntetőeljárás különös részlete, egy utazó csodálkozó megjegyzése a magyar szokásokról, egy régi árlista, amelyből kiderül, mit ért akkoriban egy emberi élet.
Az ember azt veszi észre, hogy miközben mosolyog a régiek furcsaságain, egyre több dolog tűnik veszettül ismerősnek: a kisstílű csalások, az ügyeskedés, a hatalom és a kisember találkozásai – csak a ruhák és a pénznemek változtak. Ha szereti az olyan történeteket, amelyeket később egy sör mellett el lehet mesélni, ez a könyv tele van ilyesmivel. 😄
Ha bírod a „WTF, tényleg így ment ez régen?” típusú sztorikat, a „Régi feljegyzések Magyarországról” nagyon a te könyved. Tardy tulajdonképpen archív „storytime”-okat hoz: beleolvas régi jegyzőkönyvekbe, és kihalássza belőlük azokat a pillanatokat, ahol igazán látszik, hogyan éltek, gondolkodtak, vitatkoztak, büntettek vagy épp szerettek az emberek.
Ez nem tankönyv, inkább olyan, mint egy történelmi podcast írott verziója: minden fejezet egy önálló epizód, amit el lehet olvasni önmagában is. Ha nincs időd százoldalas tanulmányokra, de érdekel, milyen volt az élet 1141-ben, 1526-ban vagy 1780 körül – ez a könyv kíméletes, de elég mély merülés.
A Móra ifjúsági kiadója eleve úgy pozicionálta, hogy fiataloknak is fogyasztható legyen: nincs bonyolult szakzsargon, csak tiszta sztorik, rendesen megírt magyarázatokkal. Ha vizsgára készülsz, ha történelemre jársz, vagy csak szeretnél néhány olyan történetet, amivel lenyűgözheted a tanárod vagy a barátaid – ez a kötet nagyon jó alapanyag. 📚
Ár
16 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A „Régi feljegyzések Magyarországról” a magyar történettudomány belső körében is ismert és használt kötet. Molnár Antal a hódoltság kori forrásokról szóló tanulmányában külön említi Tardy munkáit – köztük a „Régi hírünk a világban” és a „Régi feljegyzések Magyarországról” című köteteket – mint olyan gyűjteményeket, amelyek a szűk szakmán túl is hozzáférhetővé tették a források egy részét.
A Tardy-életmű bibliográfiájában a könyv 1982-es megjelenése kiemelt helyen szerepel: a szerző pályájának azon szakaszában készült, amikor már jelentős tapasztalattal rendelkezett a különböző nyelvű (latin, német, török, orosz stb.) források feldolgozásában, és ezeknek egy részét kifejezetten ismeretterjesztő céllal állította össze. Ez a kettős – tudományos és népszerűsítő – cél a kritika szemében is érték.
A szakkritikák elsősorban forrásválogatásként és „jó kapunyitóként” méltatják a kötetet: nem vállalkozik teljes áttekintésre, de az általa prezentált dokumentumok izgalmas mintát adnak abból, milyen sokféle szemszögből látható a régi Magyarország.
📰Aktualitása
A könyv aktualitása abban rejlik, hogy a történelmet nem felülről, hanem „alulnézetből” mutatja meg. A nagy narratívák – államalapítás, királyok, háborúk – mellett itt a mindennapi élet, az egyéni sorsok, az apró, de beszédes pillanatok kerülnek fókuszba. Ez nagyon közel áll ahhoz a szemlélethez, amely ma „mikrotörténelemként" vagy mindennapok történeteként vált népszerűvé.
A mai olvasó könnyen talál párhuzamokat saját életével: a régi periratokban, levelekben, szerződésekben ugyanazok a konfliktusok, vágyak, félelmek és kis trükközések jelennek meg, mint ma – csak más körítéssel. A könyv így segít lebontani azt a falat, amely a „régi világot" távolinak, idegennek mutatja.
Oktatási szempontból is aktuális: tanárok számára kiváló illusztratív anyag, amellyel egy-egy korszak hangulatát, konkrét élethelyzetekét lehet bemutatni. Diákok számára pedig – különösen projektmunkák, prezentációk, szakköri foglalkozások esetén – inspiráló forrás, mert látványosan megmutatja, hogy a levéltári dokumentumok mögött valódi, izgalmas történetek rejtőznek.
👥Fogadtatás és népszerűség
A kötet 1982-ben jelent meg a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadónál, ami azt jelzi, hogy már a kiadáskor széles, ifjúsági és felnőtt olvasóközönséget céloztak meg vele. A Móra erős terjesztőhálózata révén a könyv eljutott iskolai könyvtárakba, közművelődési könyvtárakba, sőt, sok családi könyvespolcra is.
Antikváriumi jelenléte ma is stabil: több forrás szerint 800–1200 Ft közötti áron kapható, jó állapotú példányai. Ez azt mutatja, hogy a könyv nem ritka bibliofil darab, inkább folyamatosan forgó, keresett olvasmány.
A Tardy-életmű áttekintésekor a szakma ezt a kötetet a „Régi hírünk a világban", a „Régi magyar követjárások Keleten" és az „Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon" társaságában említi, mint egy sorozat részeként, amely a régi Magyarország külső és belső szemléletét mutatja be. Ez a szakmai besorolás a könyv presztízsét is erősíti.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
A „Régi feljegyzések Magyarországról” ideális „bele-beleolvasós” könyv: nem szükséges lineárisan, elejétől a végéig haladni, nyugodtan lehet fejezetek között ugrálni, hangulat vagy érdeklődési kör szerint. Ha kevés az ideje, elég egy-egy történetet elolvasni – így is teljes élményt ad.
Érdemes olvasás közben jegyzetelni vagy oldalszámot jelölni azokról a fejezetekről, amelyek különösen megragadják, mert később egy-egy történetre könnyen vissza szeretne térni – akár tanítás, előadás, beszélgetés vagy saját kutatás kapcsán. A fejezetek önmagukban is jól használhatók illusztrációként.
Nem baj, ha nem akar minden adatot megjegyezni: a cél inkább az, hogy ráérezzen a korszakok hangulatára, a dokumentumok jellegére, és meglássa, mennyire sokszínű forrásokból áll össze a „magyar múlt". Ha pedig valamelyik téma (pl. rabszolga-kereskedelem, helyi igazságszolgáltatás, útleírások) különösen érdekli, ez a könyv jó ugródeszka lesz a mélyebb szakirodalom felé.
✒️A szerzőről – érdekességek
A Tardy Lajos-életmű bibliográfiája szerint a szerző 1914-ben született Budapesten, jogi diplomát szerzett, majd művelődéstörténészként, kelet- és forrástörténészként vált ismertté. Pályája során a magyar–grúz, magyar–török, magyar–orosz kapcsolatok történetével, rabszolga-kereskedelemmel, utazási irodalommal és diplomáciatörténettel foglalkozott.
A bibliográfia alapján a „Régi feljegyzések Magyarországról” 1982-ben jelent meg, és jól illeszkedik ahhoz a sorhoz, amelyben Tardy a források egy részét ismeretterjesztő formában is közreadta: „Régi hírünk a világban” (1979), „Régi magyar követjárások Keleten” (1971), „Orosz és ukrán utazók a régi Magyarországon” (1988). Ez tudatos életmű-stratégia eredménye: a szigorúan tudományos publikációk mellett mindig jelen volt a széles közönségnek szánt, de forrásokon alapuló próza.
Tardy 1990-ben hunyt el, de kötetei – köztük a „Régi feljegyzések Magyarországról” – ma is forgalomban vannak antikváriumokban, és gyakran kerülnek elő ajánlásként, amikor valaki hiteles, de olvasmányos történelmi könyvet keres.
🎯Célközönség
A könyv eredeti célközönsége a fiatal, történelem iránt érdeklődő olvasó, illetve a széles művelt nagyközönség volt. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó profilja egyértelművé teszi, hogy a kiadó olyan kiadványt akart, amely tizenévesek számára is érthető és élvezhető, de a felnőtt olvasó sem érzi „gyerekesnek".
Ma a kötet különösen ajánlható:
középiskolásoknak, érettségire készülőknek;
tanároknak, akik színes példákat keresnek óráikhoz;
történelem iránt érdeklődő felnőtteknek, akik nem tudományos szakkönyvet, de komolyan vehető, forrásalapú olvasmányt keresnek;
helytörténeti, honismereti szakkörök résztvevőinek.
Ajándéknak is jó választás lehet olyanoknak, akik szeretnek „érdekes történelmi sztorikat” mesélni – Tardy könyve tele van ilyenekkel, és mindegyik mögött valódi dokumentum áll.
💎Kiadás, ami sokat ér
A „Régi feljegyzések Magyarországról” 1982-es kiadása keménytáblás, mintegy 203 oldalas kötet, ISBN-je 9631130835. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó gondozásában jelent meg, és antikváriumokban ma 800–1200 Ft körüli áron kapható, állapottól függően.
Önállóan a könyv nem tartozik a kiugróan értékes bibliofil ritkaságok közé; értékét elsősorban tematikus gyűjtemény részeként növeli – például a Tardy-életmű, vagy a Móra történelmi ismeretterjesztő sorozatának teljes körű gyűjtése esetén.
Különlegesebbnek számítanak a dedikált példányok: a Régikönyvek kínálatában kifejezetten jelzik, ha Tardy saját kezű aláírásával ellátott kötet kerül eladásra – ezek ára magasabb lehet. Összességében a könyv inkább tartalmi és művelődéstörténeti, mintsem pénzben mérhető gyűjtői értéket képvisel.