Kiadó
Akadémia Kiadó
Kiadás éve
1971
Műfaj I.
Történelmi ismeretterjesztő
Műfaj II.
Diplomácia- és útleírás
Miről szól egy olyan könyv, amelynek már a címe is azt ígéri, hogy „régi magyar követjárásokat” mutat be Keleten? Tardy Lajos munkája lenyűgöző részletességgel rajzolja meg annak a mintegy kétszáz éves diplomáciai küzdelemnek a történetét, amelyet Magyarország a keleti nagyhatalmak – főként az Oszmán Birodalom – árnyékában vívott. Nem száraz dátumok sorát kapjuk, hanem élő, emberi történeteket: követek hosszú, fáradságos útjait, udvari ceremóniákat, félreértett gesztusokat, életveszélyes tárgyalásokat.
A kötet 1971-ben jelent meg először az Akadémiai Kiadó gondozásában, a Kőrösi Csoma kiskönyvtár sorozat 11. füzeteként, majd 1983-ban változatlan második kiadást is kapott. A szerző nemcsak felsorolja a követségeket, hanem bemutatja, hogyan látták a magyar követek a keleti világot: miként írtak Konstantinápoly pompájáról, az udvari etikett szigoráról, a politikai játszmák finom rezdüléseiről.
Ez a könyv kapu egy alig ismert történelmi világba: ahol a magyar állam léte gyakran néhány, idegen udvarban kimondott mondat árnyalatain múlt. Ha érdekli, hogyan nézett ki a „magyar külpolitika terepen" a 16–18. században, ez a kötet lebilincselően izgalmas olvasmány.
Ha azt hiszi, a diplomácia mindig elegáns tárgyalótermekről, klimatizált irodákról és powerpoint-prezentációkról szól, Tardy Lajos könyve gyorsan kijózanít. Régi magyar követjárások Keleten – ez a gyakorlatban annyit jelentett, hogy néhány szerencsés- vagy szerencsétlen sorsú úr felült egy lóra (jobb esetben hintóra), és hónapokig rázatta magát rossz utakon azért, hogy egy idegen uralkodónak átadhasson egy levelet.
És ez még csak a kezdet. Utána jött a protokoll: hány lépést kell tenni a szultán trónusa felé, milyen sorrendben kell meghajolni, hová lehet nézni és hová nem, és mi történik, ha az értelmező tolmács egy fél mondattal félrecsúszik. A magyar követek olykor szó szerint az életükkel játszottak, amikor szavaikat válogatták. A könyv ezekből a helyzetekből bőségesen hoz ízelítőt.
Tardy mindezt úgy írja meg, hogy az ember néha hangosan felnevet: a félreértett udvari gesztusok, a „magyarázkodó" jelentések, a magyar büszkeség és a keleti pompa ütközése sokszor egészen komikus. Ha valaha is szeretett volna „behind the scenes" nézni a régi magyar diplomáciába – íme, itt a backstage. 😄
Ha úgy érzed, hogy a történelemórákon a „magyar külpolitika" kimerült néhány évszám felsorolásában, Tardy könyve pont neked való. Régi magyar követjárások Keleten – ez valójában egy sor „real-life mission report": long haul utazások, high stakes tárgyalások, kulturális sokkok és állandó improvizálás.
A követek lényegében a kor „field diplomatái" voltak: keveset tudtak a valós erőviszonyokról, alig volt gyors kommunikáció, mégis döntéseiknek nagyon is konkrét következményei voltak. A könyvben azt látod, hogyan próbál lavírozni egy kis közép-európai állam a nagyhatalmi játszmák között – minden modern geopolitikai tankönyvnél érzékletesebben.
A Kőrösi Csoma kiskönyvtár-sorozatnak köszönhetően a kötet nem vastag, nem terjengős, mégis tele van sztorikkal. Ha érdekel a török kor, a Habsburg–török–magyar háromszög vagy egyszerűen csak bírod az olyan történeteket, ahol a túlélés a józan észen, a nyelvérzéken és egy csipet szerencsén múlik – simán le fog kötni.
Ár
15 900 Ft
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
A Régi magyar követjárások Keleten a hazai történetírásban klasszikus ismeretterjesztő munkának számít. Az Akadémiai Kiadó és a Kőrösi Csoma kiskönyvtár sorozat neve önmagában is jelzi: a szerzőtől alapos, forrásokra támaszkodó, de olvasmányos összegzést vártak. A könyv ezt maradéktalanul teljesíti: a szakma szerint Tardy egyesíti a levéltári aprómunkát a jó elbeszélői érzékkel.
A sorozat többi kötetéhez hasonlóan ezt a munkát is gyakran ajánlják keletkutatással, turkológiával, magyar őstörténettel foglalkozó hallgatóknak, mivel kiváló bevezetés a témába, és jó kiindulópont a részletesebb kutatásokhoz. A történészi recenziók kiemelik, hogy Tardy szövege jól érzékelteti a magyar követségeket körülvevő nagyhatalmi kontextust, és nem pusztán anekdotákat sorol, hanem strukturált képet ad a keleti magyar diplomácia történetéről.
Az olvasói visszajelzések (antikvár könyvesboltok, online értékelések) szerint a könyv „vonzóan érdekes leírást ad" erről a két évszázados diplomáciai küzdelemről, ami ritka dicséret egy alapvetően történeti monográfiának. Több helyen ajánlják „középiskolásoknak is érthető", „jó első lépés a téma felé" jelzőkkel.
📰Aktualitása
A könyv aktualitása ma elsősorban abban áll, hogy közép-európai perspektívából mutatja meg a nagyhatalmi politikát. Magyarország történelmi helyzete – két, sőt olykor három birodalom ütközőzónájában – ma sem tűnt el: csak a szereplők neve cserélődött ki. Tardy munkája segít megérteni, hogyan gondolkodott egy kis- vagy középhatalom a saját mozgásteréről a „Kelet" és „Nyugat" között.
A kötet ráadásul rámutat arra is, milyen fontos szerepe volt a személyes kapcsolatoknak, a bizalomnak és az információáramlásnak egy olyan korban, amikor nem létezett gyors kommunikáció. Ez a diplomácia „emberi tényezője" ma is nagyon is aktuális – különösen a modern külpolitikai viták fényében.
Végül a könyv hozzájárul ahhoz, hogy a magyar történeti tudat ne csak a „honfoglalás – Mohács – ’48 – ’56” nagy kronológiájában gondolkodjon, hanem lássa azt a sokrétű diplomáciai munkát is, amely a mindennapi állami túlélés feltétele volt.
👥Fogadtatás és népszerűség
A mű 1971-es első kiadása gyorsan elfogyott, és 1983-ban változatlan második kiadásban jelent meg, ami egyértelmű jelzése az olvasói érdeklődésnek. A Kőrösi Csoma kiskönyvtár sorozatában való szereplés folyamatos jelenlétet biztosított neki könyvtárakban, egyetemi olvasólistákon, keletkutató műhelyekben.
Antikváriumi jelenléte ma is erős: számos kereskedőnél elérhető, ára jellemzően 1500–4000 Ft között mozog, állapottól függően. Ez azt jelzi, hogy a könyv nem vált ritka kuriózummá, hanem folyamatosan forgó, keresett szakkönyv maradt.
A szakmai közösség szívesen hivatkozik rá, amikor a magyar–török kapcsolatok, a Habsburg-kori keleti diplomácia vagy a kora újkori magyar külpolitika kerül szóba. A tekintélyes Akadémiai Kiadó által gondozott, hosszú távon is életben tartott műként Tardy könyve valóban stabil helyet foglal el a magyar történetírásban.
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Ezt a könyvet érdemes lassan, jegyzetelés nélkül, de figyelemmel olvasni. Nem tankönyv, nem is száraz monográfia, hanem olyan ismeretterjesztő munka, amelyben a történetek keltik életre a korszakot. Nem szükséges hozzá mély előismeret, de ha van, még többet ad.
Jó stratégia, ha nem próbál mindent egyszerre megjegyezni: engedje, hogy a főbb követjárások – időben és térben – nagyvonalakban rögzüljenek: hol jártak a magyar követek, kikkel tárgyaltak, milyen célból utaztak. A részletek (nevek, évszámok) inkább másodlagosak; a lényeg a korszak hangulatának, logikájának megértése.
Különösen hasznos lehet a könyv azoknak, akik más forrásokból már ismerik a katonai eseményeket (pl. török háborúk), és most szeretnék látni a „civil", diplomáciai oldalt is. Ajánlott egy kávé vagy tea mellé, térképpel a közelben – időnként rákeresni, merre is járt éppen az adott követ, külön élmény.
✒️A szerzőről – érdekességek
Tardy Lajos a 20. század második felének egyik ismert történésze volt, akinek kutatásai a magyar–török kapcsolatok, a kora újkori magyar történelem és a keleti kapcsolatrendszer köré szerveződtek. A róla szóló összefoglalók kiemelik, hogy a levéltári források alapos ismeretét ötvözte közérthető, olvasmányos stílussal – ennek szép példája a Régi magyar követjárások Keleten is.
Más munkáiban (pl. magyar–török kapcsolatok, diplomáciatörténet) is rendre megjelenik az a szemlélet, amely nemcsak az „eseménytörténetet", hanem az emberi tényezőket, a köznapi részleteket is igyekszik megfogni. Ez teszi, hogy könyvei egyszerre használhatók szakkönyvként és élvezetes olvasmányként.
A Kőrösi Csoma kiskönyvtár-sorozatban való megjelenés is azt jelzi, hogy a tudományos közösség Tardyt olyan szerzőnek tekintette, aki képes a szakmai eredményeket szélesebb közönség számára közvetíteni.
🎯Célközönség
A kötet elsődleges célközönsége a megjelenés idején a történelem iránt érdeklődő, művelt olvasóközönség, illetve az egyetemi hallgatók, tanárok, kutatók köre volt. A Kőrösi Csoma kiskönyvtár-sorozat célja éppen az volt, hogy a keletkutatás eredményeit rövid, olvasmányos kötetekben tegye elérhetővé.
Ma a célközönség tágabb: mindenki, akit érdekel a magyar–török viszony története, a diplomáciatörténet, a keleti világ és a magyar múlt találkozása, jól jár ezzel a könyvvel. Külön ajánlható középiskolásoknak, érettségire készülőknek, tanárjelölteknek, keletkutató, turkológus, történelem szakos hallgatóknak, illetve mindenkinek, aki szereti, ha a történelem nemcsak csaták és uralkodók, hanem utazások, levelek, tárgyalótermek és emberi sorsok.
Ajándéknak is remek választás lehet történelemrajongóknak, a török kor szerelmeseinek, vagy azoknak, akik már „mindent" olvastak a magyar történelemről, és most egy kevéssé ismert, de annál izgalmasabb szeletét szeretnék felfedezni.
💎Kiadás, ami sokat ér
A könyv első kiadása 1971-ben jelent meg, puhafedeles kivitelben, mintegy 200–220 oldalas terjedelemben az Akadémiai Kiadónál. A második, változatlan kiadást 1983-ban adták ki, szintén az Akadémiai gondozásában. Mindkét kiadás rendszeresen felbukkan antikváriumokban.
A mű nem ritka bibliofil különlegesség, inkább stabil, keresett szakkönyv, amelyet gyakorlati használatra vesznek az olvasók.
Gyűjtői értéke elsősorban tematikus gyűjtemény részeként emelkedik: aki a Kőrösi Csoma kiskönyvtár teljes sorozatát gyűjti, vagy a magyar keletkutatás fontos műveit szeretné polcán látni, annak Tardy kötete megkerülhetetlen darab. Egyedi, magas prémiumra azonban jelenleg nem számítanék; inkább a tartalma, mint a piaci ritkasága adja az értékét.
🔎Érdekesség a könyvről
A könyv egyik érdekessége, hogy részletesen ismerteti a magyar követek útvonalait és mindennapjait: hogyan keltek át folyókon, milyen fogadókban szálltak meg, hogyan jutottak el Konstantinápolyba vagy más keleti központokba. Ezek az apró részletek teszik élővé a szöveget – az olvasó szinte maga is „velük utazik".
A kötet rámutat arra is, milyen különös, néha komikus helyzeteket szült a kulturális különbség: a magyar követ, aki nem érti teljesen az oszmán udvari ceremónia minden mozzanatát, vagy a török tisztségviselő, aki a magyar szokásokat értelmezi félre. Tardy ezeket a jeleneteket jó érzékkel emeli ki, anélkül, hogy kiszínezi őket.
Érdekes párhuzamként felvethető: miközben Kőrösi Csoma Sándor a 19. században magánemberként indult keleti útra, hogy a magyar őshazát és a tibeti nyelvet kutassa, addig a könyv szereplői állami megbízásból, diplomáciai céllal tették meg útjaikat – mégis, mindkét esetben a „Kelet" jelentette azt a teret, ahol a magyar identitás újra és újra találkozott önmagával és másokkal.
📚Hasonló könyvek
Fodor Pál – A szultán és a magyar király
Inalcik, Halil – Az Oszmán Birodalom klasszikus kora
Géza Pálffy – A tizenöt éves háború
Kőrösi Csoma Sándor – Keleti levelek
Oborni Teréz – Erdély és a Porta