Műfaj I.
Történelmi könyv
Műfaj II.
Hunok kora
Lovasok, akik a nyugati világ álmait is megremegtették. Egy nép, amelynek puszta neve évszázadok múltán is borzongást kelt. Egy birodalom, amelyről mindenki hallott, de kevesen tudják, mi van a legendák mögött. Hun Birodalom – már a címe is erőt sugároz.
Sánta-Balog Csaba könyve olyan korba invitál, amikor a térképek átrajzolódtak, a hatalmi egyensúly megbillent, és Európa sorsa a lópatkók dübörgésén múlt. A hunok világa a magyar olvasót különösen megérinti: hiszen a hun hagyomány és a magyar emlékezet mélyen összefonódik, és ez a kötet ebbe a lenyűgöző, vitákkal és szenvedélyekkel teli témakörbe kalauzol.
Ha vonz a történelem nagy fordulópontjainak hangulata, ha szeretnél közelebb kerülni a steppék rejtélyes lovasnépéhez, ez a könyv kiváló választás. Nem száraz évszámok hosszú sora vár rád, hanem egy olyan téma, amely a képzeletet is megmozgatja.
Antikváriumi példányként pedig külön öröm: a polcodon nemcsak egy könyv lesz, hanem egy darab kézzelfogható múlt. 📜
Ne hagyd, hogy más kapja el előbb!
Valljuk be: a hunok nem éppen az a nép, akikkel szívesen osztoznál egy lakásbérleten. Viszont könyvben remek társaság! Nem tolvajolják el a vajat a hűtőből, nem hagynak lópatkót az előszobában, csak ott ülnek a polcon, és csendben birodalmat építenek a képzeletedben.
A Hun Birodalom Sánta-Balog Csaba tollából olyan olvasmány, amellyel egy esős vasárnap délután is a steppe szelét érezheted az arcodon. Nem kell hozzá nyereg, nem kell kantár, még a térdnadrágot sem kell elővenned. Elég egy kényelmes fotel, egy gőzölgő tea, és már vágtatsz is vissza az időben. (A tea persze kumisz nélkül is működik, ígérjük.)
Az pedig különösen szimpatikus, hogy ez egy antikvár példány: már járt egy-két polcon, talán néhány kezet is megismert, mégis újra készen áll a következő kalandra. Olyan, mint egy tapasztalt lovas: kicsit kopottas lehet, de tudja a dolgát.
Ha szereted a történelmet, a nagy nevű népeket és a jó könyvespolc-dekorációt, ez a kötet nálad a helye. A birodalom vár, a lovad, hm, a fotel készen áll. 🐎
Képzeld el, hogy a történelemkönyv egyik legfélelmetesebb, legtöbbet emlegetett, mégis legkevésbé ismert szereplői hirtelen főszerepet kapnak. A hunok körül annyi a mítosz, a félreértés és a vita, hogy a Hun Birodalom címet olvasva az embernek elindul a fantáziája. 🏇
Ha szereted a nagy léptékű történeteket, a birodalmak felemelkedését és bukását, a hatalmi játszmákat, a kultúrák összecsapását, akkor ez a könyv neked való. Nem kell hozzá se történelemszak, se kötelező olvasmányos hangulat. Elég a kíváncsiság. Ugyanazok a kérdések jönnek elő, amelyek ma is megvannak: ki tartozik hozzánk, ki a „másik", és ki írja a történelmet?
A hunok ráadásul nálunk sosem csak száraz tananyagot jelentettek, mert közük van ahhoz, ahogyan magunkra gondolunk. Ezért érdemes első kézből (azaz papírról) belelapozni, és eldönteni, mit gondolsz erről a nagy hagyatékról.
Az antikváriumi példány előnye, hogy nem algoritmus ajánlotta. Ráakadsz, hazaviszed, és talán egész estére elvisz egy másik korba. Jobb, mint a legtöbb sorozat, és nem kell hozzá előfizetés.
Ár
Kérd az árat
Egyedi példány. Fizetés átutalással, a visszahívás után.
Szeretném megvenni
Add meg a neved és a telefonszámod – visszahívlak, megbeszéljük a részleteket, a fizetés pedig átutalással történik.
Inkább hívnál? +36203560714
A kötetről
📝Kritika
Egy dolgot előre tisztázok: a Hun Birodalom című kötethez nem tudok biztosan idézhető, név szerint azonosítható kritikát hozni, és nem is akarok kitalálni ilyet. Az olvasók és a szakma elé kerülő hun-témájú művekre azonban jól körülírható mérce érvényes, és ezt érdemes szem előtt tartani.
A hunokról szóló irodalmat Magyarországon mindig kettős szemmel olvasták. A szakmai közönség a forrásokhoz való hűséget, a bizonyítékok és a feltételezések világos elválasztását, a régészeti és történeti háttér pontosságát nézi. Az olvasóközönség ezzel szemben a hatást: a tárgy iránti szenvedélyt, a lendületet, azt, hogy el tudja-e vinni a távoli kort a mai olvasó közelébe.
A hun–magyar kapcsolat ráadásul régóta vitatott kérdés, ezért az ilyen könyvek fogadtatása gyakran megoszlik: van, aki a bátor hangvételt és az érzelmi töltetet értékeli, más a tudományos szigort kéri számon.
Aki tehát a kötetet kézbe veszi, jól teszi, ha kritikus olvasóként, de nyitott kíváncsisággal teszi. Az antikvár példány pedig kiváló alkalom arra, hogy mindenki maga alkosson véleményt.
📰Aktualitása
A hunok története a mai olvasót is közelről érinti, mert olyan kérdéseket feszeget, amelyeket nem tettünk le. Honnan jövünk, kik a mi elődeink, és mennyi köze van a múltnak a jelenhez?
A Hun Birodalom témája azért izgalmas ma is, mert a népvándorlás kora a mai Európa számára sem idegen. Mozgásban lévő népek, határok, hatalmi egyensúlyok, ismeretlen szomszédok, félelem és kíváncsiság: mindez mai közbeszédünk is. A hunokról hosszú ideig a „barbár" kép élt, és a róluk szóló művek jól mutatják, hogyan formálja az ítéletünket az, hogy ki írta a krónikát.
Magyar szempontból még személyesebb a téma. A hun hagyomány évszázadok óta része a nemzeti önképnek, az identitásról szóló vitáknak és a történelmi emlékezetnek. Ez sok vitát szült, de arra is jó példa, hogyan használ a közösség mítoszokat és történelmet önmaga megértéséhez.
Ma, amikor a történelem újra és újra politikai kérdéssé válik, érdemes a forrásokat, a legendákat és a saját elvárásainkat is megkülönböztetni. Ebben egy hun-témájú könyv jó társ lehet.
👥Fogadtatás és népszerűség
Erről a kötetről megbízható, ellenőrizhető adatunk a megjelenés korabeli fogadtatásáról nincs, ezért inkább a közeget érdemes megnézni, amelybe a könyv beleszületett. A hunok és Attila témája nálunk sosem hűl ki. Néha tudományos vitákat szít, néha családi asztal melletti beszélgetéseket, néha heves nemzeti önképviták tárgya. Kézai Simon krónikája óta él a hagyomány, amely a magyarokat a hunokhoz köti. A történettudomány viszont ma jóval óvatosabb, mint a népszerű hagyomány.
Éppen ezért a hunokról szóló könyvek sorsa gyakran az, hogy az olvasók szenvedélyesen szeretik, a szakmai körök pedig gyakran kritikusan nézik őket. Ez nem feltétlenül a könyv hibája, a téma már csak ilyen.
Hogy a *Hun Birodalom* pontosan milyen visszhangot kapott, azt nem állítjuk. Aki viszont szereti a korszakot, az antikváriumi példányban is jó eséllyel talál olvasnivalót, vitaanyagot vagy akár gyűjtői értéket. Egy ilyen könyv gyakran évekkel később is talál gazdára, és ez a polcon sem utolsó szempont. 📚
Részletek és érdekességek
📖Olvasási tanács
Kezdd azzal, hogy belelapozol a bevezetőbe, a fülszövegbe és a jegyzetekbe. Ebből hamar kiderül, hogy a szerző a források mentén halad, vagy szabadabban, hagyományokra és elképzelésekre építve mesél. Ez sokat segít abban, mit várj a könyvtől.
Olvasás közben érdemes különválasztani a három réteget: mi az, amit korabeli források, például Priskos rhétor beszámolója is alátámasztanak, mi az, amit a későbbi hagyomány hozzátett, és mi a szerző saját értelmezése. Ha van kedved, tarts magad mellett egy térképet vagy egy rövid időrendet. A népvándorlás kori nevek, törzsek és helyszínek könnyen összekeverednek.
Ne várd el, hogy minden kérdésre végleges választ kapsz. A hun történelem tele van homályos pontokkal, és ezekről a kutatók sem értenek egyet. Aki egyetlen tankönyvszerű, lezárt képet keres, annak ez csalódás lehet.
Annak viszont kiváló választás, aki szívesen elmerül a korban, érdekli a magyar őstörténeti gondolkodás, vagy egyszerűen szeretne többet tudni Attila világáról. Lassan, kedvvel olvasd, és hagyj időt a vitatkozásra magaddal is.
✒️A szerzőről – érdekességek
A szerzőről, Sánta-Balog Csabáról nem tudunk megbízható életrajzi adatokat közölni, és nem akarunk kitalálni semmit. A könyvvel kapcsolatos érdekességeket ezért a korszakból hoztuk.
Az egyik legizgalmasabb korabeli leírás Priskos rhétor nevéhez fűződik. Ő követségben járt Attila udvarában 448 körül, és azt is megírta, hogyan vendégeskedett ott. Az ő beszámolója az egyik legfontosabb szemtanúi forrás a hunokról. Attila halála sem mindennapi történet: a hagyomány szerint 693 évvel később mondjuk, hogy lakodalmi éjszakáján, 453-ban érte a vég. Ezt ma is mesélik, bár a részletek körül viták vannak. A "Hun Birodalom" kifejezés is érdekes: a hunok uralma nem volt hosszú életű, Attila halála után gyorsan szétesett.
Nálunk mindez azért különösen izgalmas, mert a magyar krónikahagyomány a hunokat saját őseiként ábrázolta. Ez a gondolat évszázadokon át hatott az irodalomra, a festészetre és a közgondolkodásra is.
Aki tehát egy hunokról szóló könyvet vesz kézbe, a magyar kultúra egyik legkitartóbb témájába lép bele.
🎯Célközönség
A Hun Birodalom azoknak szól, akiket ellenállhatatlanul vonz a népvándorlás kora, Attila alakja és a keleti steppék történelme. Ha valaki gyerekként Attila nevét hallva már izgatottan hallgatózott, ma pedig felnőttként is kíváncsi arra, mi igaz a hunok mögött, ennél a címnél biztosan megakad a szeme.
Az ilyen témájú könyvek olvasótábora hagyományosan kettős. Az egyik oldalon a történelem iránt érdeklődő nagyközönség áll, amely az iskolában tanult tényeken túl szeretne többet tudni. A másik oldalon azok az olvasók vannak, akiknek a hun–magyar rokonság kérdése, a Képes Krónika és a középkori hagyomány személyes ügy is. Magyarországon ez a téma sosem csak „száraz történelem” volt, hanem identitás és érzelem kérdése.
Ma sokan kifejezetten a keresztény Európa előtti, kevésbé ismert világ miatt nyúlnak ilyen kötetekhez. Az ismeretterjesztő és a történelmi tematikájú könyvek iránt újra nő a kereslet, az olvasók pedig egyre kritikusabbak: forrásokat, hitelességet és jó szerkesztést várnak. Antikváriumi példányként ajánlom a gyűjtőknek, a hagyományokat kedvelőknek, a fiatal történelemrajongóknak és mindazoknak, akik szeretnek a polcukon egy ilyen „kalandos” kötetet tudni. 🏹
💎Kiadás, ami sokat ér
Ennél a kötetnél most nem szeretnék kitalált árakat vagy felfutó gyűjtői trendeket ígérni. A kiadás éve nem szerepel a rendelkezésemre álló adatok között, így a pontos értékbecslés is bizonytalan.
Ami általában sokat számít a hun- és népvándorlás-témájú könyveknél: a szép, nem sérült védőborító, a tiszta gerinc, a hiánytalan kötés, valamint az esetleges térképek, illusztrációk és mellékletek megléte. Egy ilyen témájú kötetnél a vizuális anyag sokszor éppen annyira számít, mint maga a szöveg. A jó állapotú, első kiadású példány mindig kicsit többet ér, mint a későbbi, kopottabb darabok. Ha a példány dedikált, vagy van benne régi tulajdonosi bejegyzés, az különösen izgalmassá teheti.
A hunokkal foglalkozó magyar nyelvű irodalom stabil, folyamatosan keresett terület. Ez nem „gyors haszon”, inkább tartós érdeklődés jellemzi. Ezért a hasonló kötetek áraiban ritkán vannak vad kilengések. Aki tehát gyűjtőként vagy olvasóként vásárol, jó eséllyel nem rossz üzletet köt. A végső árat érdemes mindig a példány tényleges állapota alapján megítélni, és összevetni a hasonló kínálattal.
🔎Érdekesség a könyvről
Maga a hun téma tele van olyan történetekkel, amelyek könnyedebb hangvételben is megállják a helyüket. Attila alakja évszázadok óta kelti a képzeletet: a nyugati hagyomány „Isten ostoraként” emlékezett meg róla, a magyar hagyományban viszont sokkal inkább nagy ős lett belőle. Egy és ugyanaz a figura, mégis teljesen más fénytörésben.
Az sem mellékes, hogy a korabeli leírások egyik legismertebb forrása Priszkosz rétor beszámolója, aki követként járt Attila udvarában. Az ő sorai nyomán él bennünk az a kép, hogy a hatalmas uralkodó a lakomákon egyszerű fatányérról evett, miközben a vendégei aranyban-ezüstben pompáztak. Ez a szerénységgel kevert tekintély azóta is sokakat megmozgat.
Attila halálát a hagyomány is megőrizte: a források szerint 453-ban, egy lakodalmi éjszaka után érte a vég, ami évszázadok óta táplálja a találgatásokat és a legendákat. A szerző, Sánta-Balog Csaba személyéről itt most nem állítok olyat, amit nem tudok biztosan ellenőrizni. Egy dologban viszont biztos lehetsz: a hun téma sosem hagyta nyugton az olvasókat, és az ilyen könyvek mindig vitát szítanak a kávéházi asztaloknál is. ☕
📚Hasonló könyvek
Bóna István – A hunok és nagykirályaik
Gárdonyi Géza – A láthatatlan ember
E. A. Thompson – A hunok
Jordanes – A gótok eredete és tettei (Getica)